Mind a kormányhoz közeli, mind az ellenzéki török napilapok rendkívül elítélõen írtak pénteken a német szövetségi parlament (Bundestag) elõzõ napi döntésérõl, amely népirtásnak minõsítette az egykori az Oszmán Birodalomban végrehajtott örményellenes mészárlásokat.

Több vezetõ sajtóorgánum szokatlanul éles hangot ütött meg. A Star címû kormánypárti napilap egyenesen Angela Merkel német kancellár Hitler-bajuszos arcképét tûzte címlapjára. Az újság úgy vélte, hogy Németország a határozattal igyekszik “szépíteni” tekintélyén, ha már kudarcot vallott a török terrorellenes törvény megváltoztatásában, amelyet a török állampolgárok schengeni vízummentességének egyik feltételeként szabott. A lap kiemelte Devlet Bahcelinek, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnökének reakcióját, amely szerint fel kell függeszteni az Európai Unióval kötött menekültügyi megállapodást.

Az ellenzéki, kemalista Sözcü napilap úgy fogalmazott:

Hitler unokái Törökországot vádolják népirtással, szégyelljék magukat!.

A nyitó oldalon Merkelt horogkeresztes náci karszalaggal és vaskereszttel ábrázolták. Az újság azzal vádolta meg Németországot, hogy az a Törökországban terrorszervezetnek minõsített szakadár Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) szállít fegyvereket, amelyek a délkeleti országrészben zajló összecsapásokban többek között a török biztonsági erõk tagjainak életét is kioltják. Egyúttal azzal hozakodott elõ, hogy a németek hatmillió zsidót pusztítottak el a II. világháborúban, amivel õk “a népirtás királyai”. Berlin a Bundestag lépésével lerombolta a két ország közötti történelmi barátságot – fûzte hozzá a Sözcü.
Barátirtás, gazdasági változások

A Sabah címû legfõbb kormánypárti napilap szerint Törökországot hátba lõtte egykori bajtársa. A döntéssel feledésbe merült az elsõ világháborúval kezdõdött sorsközösség – vélekedett az újság. A lap kiemelte, hogy a Bundestag csütörtöki határozatának értelmében az örmény népirtás része lesz a németországi történelemtanításnak. Mehmet Barlas, a Sabah egyik publicistája, cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Németország pont akkor elevenítette fel a történelmi kérdést, amikor a menekültválságra kellene közös megoldást találni.

A Habertürk címû napilap “barátirtásként” értékelte a történteket. Az újság egyik tárcaírója, Hüseyin Bagci úgy látta, hogy a döntéssel Berlin a saját lelkiismeretét próbálja tisztára mosni. A lap emlékeztetett: Németország a török export elsõ számú célpontja, a török importban pedig második helyet foglalja el. A Habertürk ezért úgy gondolta, hogy

a közeljövõben elsõsorban a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban történhet változás.

Az újság nem tartja kizártnak, hogy Ankara esetleg szankciókat is életbe léptessen.

A legfontosabb ország mért csapást Törökországra

– olvasható a lapban. A Habertürk kifogásolta azt is, hogy Németország az események után mintegy száz évvel reagált.
A Vatan címû tekintélyes napilap azt bírálta, hogy napjainkban is több olyan konfliktus van a világban, például Szíriában, amelyrõl a Bundestagnak megvannak a kellõ információi, mégsem nyilvánítja népirtásnak az ott zajló eseményeket.
A kormányközeli Aksam ostobának, a Takvim pedig Brutusnak nevezte Németországot. Mindkét lap kifogásolta, hogy a szavazás eredményét a Reichstag elõtt kurdok, görögök és örmények ünnepelték.

A török sajtó egyöntetûen elítélõen nyilatkozott Cem Özdemirrõl, a német ellenzéki Zöldek vezetõjérõl és a Bundestag több másik török képviselõjérõl, akik igent mondtak a határozatra.
Link