Bejelentkezés
'Kedves barátom'; írta Gandhi Hitlernek
Nyitni kék egy "napi Hitler" rovatot, bár Putyin figyelmeztetett rá, hogy nem kéne emlegetni sem, mert odabax! Nos, a médiahecc remekül meg van szervezve, már csak a csattanó hiányzik. Az indiai függetlenségi mozgalom vezetõje, a békés ellenállás jelképe két levelet is írt a náci Németország Führerének.
Gandhi még a II. világháború kitörése elõtt, 1939. július 23-án írta elsõ levelét Hitlernek, rövid, néhány soros írás csak, de annál érdekesebb.
Kedves barátom, kezdi a levelét Mahátma (ezt a nevet híveitõl kapta, jelentése: nagy lélek) Gandhi, majd bevallja, hogy a környezetébõl régóta sürgetik, írjon Hitlernek az emberiség érdekében. De õ eddig ellenállt, “mert úgy éreztem, egy tõlem érkezõ levél illetlenség lenne, most azonban valami azt súgja, nem szabad mérlegelnem, felemelem a szavam, érjen is az bármennyit.”
Gandhi elsõ levele Hitlerhez
Gandhi elsõ levele Hitlerhez
Majd azzal folytatja – ‘39. júliusában, amikorra már a náci csapatok bevonultak Ausztriába és Hitler elfoglalta a Szudétavidéket is –, hogy “világosan látszik, ma ön az egyetlen személy, aki megelõzheti a háborút, ami az emberiséget vadságba züllesztené.”
Tényleg megéri ezt az árat egy cél, tûnjön az bármennyire is értékesnek? Hallgatna egy olyan ember szavára, aki határozottan tartózkodott a háborús eszközöktõl, nem számottevõ siker nélkül? Bárhogy is legyen, számítok bocsánatára, amennyiben hibáztam azzal, hogy írtam önnek.
Végül aláírja, hogy “maradok õszinte barátja”.
Mindenki a barátja
Gandhi 1940. december 24-én még egy levelet küldött Hitlernek, ez sokkal hosszabb már, kéri, hogy tegye le a fegyvert és fejezze be a háborút. De a megszólítás ugyanaz, barátjának nevezi Hitlert, meg is magyarázza, hogy miért.
“A megszólítás nem pusztán formalitás, nekem nincsenek ellenségeim”, írja, majd hozzáteszi, hogy az õ személyes küldetése a béke és a barátság terjesztése az emberiségnek, bõrszíntõl és vallástól függetlenül.
Gandhi ebben a levelében már kitér Lengyelország, Csehszlovákia és Dánia elfoglalására, majd azt írja, hogy nem tud egyetérteni az erõszakkal, ezért nem is kíván neki további sikereket.
Figyelmezteti Hitlert, hogy ha nem a britek, akkor majd egy másik birodalom a saját fegyverével gyõzi le õt és vet véget a háborúnak, “és semmi nem marad majd ön után, amit örökségül hagyhatna a népének.”
Remélem, megfogadja az önnek címzett javaslataimat és megteszi a szükséges lépéseket, zárja levelét.Link
Gandhi még a II. világháború kitörése elõtt, 1939. július 23-án írta elsõ levelét Hitlernek, rövid, néhány soros írás csak, de annál érdekesebb.
Kedves barátom, kezdi a levelét Mahátma (ezt a nevet híveitõl kapta, jelentése: nagy lélek) Gandhi, majd bevallja, hogy a környezetébõl régóta sürgetik, írjon Hitlernek az emberiség érdekében. De õ eddig ellenállt, “mert úgy éreztem, egy tõlem érkezõ levél illetlenség lenne, most azonban valami azt súgja, nem szabad mérlegelnem, felemelem a szavam, érjen is az bármennyit.”
Gandhi elsõ levele Hitlerhez
Gandhi elsõ levele Hitlerhez
Majd azzal folytatja – ‘39. júliusában, amikorra már a náci csapatok bevonultak Ausztriába és Hitler elfoglalta a Szudétavidéket is –, hogy “világosan látszik, ma ön az egyetlen személy, aki megelõzheti a háborút, ami az emberiséget vadságba züllesztené.”
Tényleg megéri ezt az árat egy cél, tûnjön az bármennyire is értékesnek? Hallgatna egy olyan ember szavára, aki határozottan tartózkodott a háborús eszközöktõl, nem számottevõ siker nélkül? Bárhogy is legyen, számítok bocsánatára, amennyiben hibáztam azzal, hogy írtam önnek.
Végül aláírja, hogy “maradok õszinte barátja”.
Mindenki a barátja
Gandhi 1940. december 24-én még egy levelet küldött Hitlernek, ez sokkal hosszabb már, kéri, hogy tegye le a fegyvert és fejezze be a háborút. De a megszólítás ugyanaz, barátjának nevezi Hitlert, meg is magyarázza, hogy miért.
“A megszólítás nem pusztán formalitás, nekem nincsenek ellenségeim”, írja, majd hozzáteszi, hogy az õ személyes küldetése a béke és a barátság terjesztése az emberiségnek, bõrszíntõl és vallástól függetlenül.
Gandhi ebben a levelében már kitér Lengyelország, Csehszlovákia és Dánia elfoglalására, majd azt írja, hogy nem tud egyetérteni az erõszakkal, ezért nem is kíván neki további sikereket.
Figyelmezteti Hitlert, hogy ha nem a britek, akkor majd egy másik birodalom a saját fegyverével gyõzi le õt és vet véget a háborúnak, “és semmi nem marad majd ön után, amit örökségül hagyhatna a népének.”
Remélem, megfogadja az önnek címzett javaslataimat és megteszi a szükséges lépéseket, zárja levelét.Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2015. October 18. 07:44:09
- 2015. October 18. 07:54:28
- 2015. October 18. 08:29:30
- 2015. October 18. 11:36:46
- 2015. October 18. 12:18:21
- 2015. October 18. 12:28:39
- 2015. October 19. 06:42:57