Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Simicskó: Hasznos lenne, ha a katonaság is tudná segíteni a rendõrséget

BelföldA "rendõrség" szépen le lesz fegyverezve és ez így van rendben. A honvédelmi miniszter szerint mindenképpen hasznos lenne a biztonság garantálása érdekében, ha a katonaság is tudná segíteni a rendõrséget a rend fenntartásában egy terrorcselekmény esetén.

Simicskó István az M1 aktuális csatorna szombat reggeli mûsorában ehhez hozzátette: ne masírozzanak fölöslegesen a katonák Budapest utcáin, de az arányosság és szükségesség mértékét szem elõtt tartva meg kellene adni a kormánynak a lehetõséget arra, hogy katonák is segíthessék a rendõrség munkáját.

simicskó istvánSimicskó István

A terrorellenes akciótervrõl öt egyeztetést tartottak, befogadták a kritikák egy részét és olyan javaslat született, amely "elment a határig" a kompromisszumokban - mondta.

Simicskó István elmondta: ha most történne terrorcselekmény Budapesten, akkor nem tudnák a katonaságot bevetni, pedig erre több európai országban is lehetõség van, Párizsban például tízezer katonát vezényeltek az utcákra a támadások után.

Link

Hozzaszolasok

4 #1 Posta Imre
- 2016. June 04. 17:15:06
Pintér nyerte a Lázár elleni belharcot

Egyetlen nap alatt elvérzett az az elképzelés, hogy a Pintér Sándor felügyelete alá tartozó, újonnan létrejövõ titkosszolgálat – a Terrorelhárítási Információs és Bûnügyi Elemzõ Központ (TIBEK) – adatbázisára közvetlenül rálásson a miniszterelnök és a polgári hírszerzésért felelõs miniszter, vagyis Lázár János is.

Információink szerint a hetek óta a kormányon belül, a belügyminiszter és a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter között zajló harcnak csütörtök este egy igen magas szintû egyeztetés vetett véget. Úgy tudjuk, Kövér László házelnöknél tárgyalta át a kérdést Pintér Sándor és Lázár János.

Megírtuk, a TIBEK azért lesz különleges, mert számos állami szerv, a rendõrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok adatbázisához is hozzáférhet majd egyfajta koordináló, elemzõ központként, vagyis igen széles körû információhalmaz lesz a birtokában. Habár az összes ellenzéki frakció bevonásával és egyetértésével készült terrorellenes javaslatcsomag szerint a belügyminiszteré lenne a felügyelet, Lázár János is bejelentkezett érte.
Több szakminisztériumban is dolgoznak a biztonsági erõkre vonatkozó szabályok újraalkotásán
Több szakminisztériumban is dolgoznak a biztonsági erõkre vonatkozó szabályok újraalkotásán
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A kormányon belüli vita eredményezte, hogy a javaslatcsomag az elmúlt hetekben többször is lekerült a napirendrõl, és hiába zajlott le bõ egy hónapja a parlamenti vita, szavazni eddig nem lehetett róla.
Hozzá sem fog férni a rendszerhez?

A Pintér Sándor és Lázár János közötti egyeztetés eredményeként utóbbi miniszter nemhogy a TIBEK felügyeletét nem kapja meg, de még az a felvetés is lekerült a napirendrõl, hogy hozzáférhessen az új titkosszolgálat rendszeréhez. Az Országgyûlés törvényalkotási bizottságának tegnapi ülésén így errõl már nem döntöttek, csak néhány apróbb, illetve egy lényegesebb módosítást fogadtak el a képviselõk, mégpedig egyhangúlag. Ennek lényege, hogy a Lázár János felügyelete alá tartozó Információs Hivatal (IH) és a Simicskó István által felügyelt Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) adatbázisaihoz automatikusan nem fér majd hozzá az új titkosszolgálat.

Belügyi forrásunk szerint az elõterjesztõ elégedett a törvényjavaslatnak a bizottság által egyhangúlag elfogadott formájával. Magyarázata szerint természetes, hogy a más miniszter által felügyelt titkosszolgálat adatszolgáltatásáról tudnia kell az érintett tárcavezetõnek. Ugyancsak természetes, hogy a katonai titkosszolgálat, illetve az IH fõigazgatója is tudjon a TIBEK-nek nyújtandó információszolgáltatásról. Ezt szerinte szükségtelen is volt beleírni a tervezetbe, hiszen azt csak a területhez értõ szakember tudja eldönteni, hogy milyen információk kerülhetnek ki a szolgálattól egy külsõ szervhez. Olyan kényes, „nyers” adat nem kerülhet ki, ami az operatív munkát végzõ munkatársak testi épségét vagy életét veszélyeztetheti. – Bár a tervezetben külön nem lesz kiemelve, a polgári titkosszolgálattól, a TEK-tõl és egyéb, titkos módszereket alkalmazó szervektõl beérkezõ információknál is célszerû, mondhatni elvárás az IH és a katonai szolgálat esetében használatos, szabályzott eljárás – fogalmazott a forrásunk.
A terrorveszélyhelyzet

Van egy másik, szintén a terrorizmus elleni harc égisze alatt született javaslat: ez már az alaptörvényt módosítaná, és bevezetne terrorveszélyhelyzet néven egy új, alapjogok korlátozására is lehetõséget adó különleges jogrendet. Tegnap a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság együttes, zárt ülést tartott, ahol a honvédelmi tárca és a szolgálatok képviselõi tájékoztatták a politikusokat ennek okairól. Simicskó István a tanácskozás után szükségszerûnek nevezte a javaslatot, mert az adja meg – kétharmados parlamenti felhatalmazás alapján – a lehetõségét, hogy amennyiben a rendõri erõk nem elegendõk, a honvédség is segítse a munkájukat. A szabadságjogok korlátozásának kérdését a honvédelmi miniszter fontosnak nevezte, de szerinte ugyanilyen fontos a biztonság is. – Biztonság nélkül nincs szabadság – mondta, hozzátéve, hogy a jogkorlátozó intézkedések körét a pártokkal már lezajlott egyeztetések után jelentõsen szûkítették. (Mint ismeretes, kikerült például a lehetõségek közül a sajtó ellenõrzése.)
Bõvülõ kontingens
Augusztussal száznegyvenhárom fõre emelkedik az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalíció magyar kontingense – mondta tegnap Benkõ Tibor, a magyar honvéd vezérkar fõnöke. Az Országgyûlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a tavaly júliustól Irakban szolgáló magyar misszió utóbbi féléves teljesítményérõl hallgatta meg a tábornokot. Benkõ Tibor elmondta, a magyar alakulat tevékenységével a nemzetközi koalíciós partnerek elégedettek, a fogadó kurd erõkkel pedig kifejezetten jó az együttmûködés. A bizottság elnöke, Kósa Lajos úgy fogalmazott, nemzeti-történelmi okból a kurd pesmerga harcosok a magyar katonákkal dolgoznak együtt a legszívesebben. Vadai Ágnesnek, a DK bizottságba delegált tagjának kérdésére Benkõ elmondta, a megemelt létszámmal a külföldön szolgáló magyar katonák létszáma megközelíti az ezer fõt. (B. V.)

Konszenzusról ugyanakkor ennél a javaslatnál nem lehet beszélni, mert bõven akad ellenzéki kritika. Miután az alaptörvény módosításához kétharmados többségre van szükség, a Jobbikon fog múlni, hogy végül elfogadja-e az Országgyûlés. Mirkóczki Ádám, a párt országgyûlési képviselõje tegnap a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy frakciódöntés még nincs a kérdésben, de õ – mint aki végig részt vett az egyeztetéseken is – a támogatást fogja javasolni. Egyetértenek ugyanis azzal, hogy a honvédséget terrorveszély vagy terrortámadás esetén be lehessen vetni, akár új, különleges jogrend felhatalmazása alapján. – Magyarország biztonságából nem csinálunk pártpolitikát – szögezte le a politikus, de azt is hangsúlyozta, amennyiben a kormánypártok megpróbálnak bármit is „belecsempészni” a szövegbe, ami túlhatalmi törekvéseket eredményezhet, azonnal elállnak a támogatástól.

Az MSZP-s Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint semmilyen olyan új információ nem hangzott el, ami bizonyítaná, hogy szükség van egy új, különleges jogrendre. Azt elismerte, hogy a honvédség jogállása felmerülhet kérdésként, ám szerinte a kormány különbözõ jogkorlátozásokban gondolkozik, ez pedig elfogadhatatlan. – Javaslatuk nem a terrorizmus elleni küzdelmet szolgálja, hanem a kormány pártpolitikai érdekeit, propaganda- és kommunikációs célokat – mondta.

Ehhez hasonló állásponton van az LMP is. Szél Bernadett szintén úgy vélekedett az ülés után, hogy nem kaptak konkrét információt arról, miért van szükség egy új, különleges jogrendre. A honvédség bevetésének lehetõségét õ is rendezné, ám szerinte sem kell ehhez a különleges jogrendekhez nyúlni.
http://mno.hu/belfold/pinter-nyerte-a...ot-1345509
4 #2 Posta Imre
- 2016. June 04. 17:16:19
Privatizáció – dokumentumfilm
Tartalom: A filmet a III. Savaria Filmszemlén különdíjjal jutalmazták. A film a média által mélyen elhallgatott folyamatokat tárja a nyilvánosság elé, melyet egyetlen eddigi hatalom se szeretett volna, ha nyilvánosságra kerül. Az állami vállalatok a magyar nemzet közös vagyonát képezték. A privatizációnak nevezett vállalati átalakítást és magánkézbe adást a társadalom számára egy jobb jövõt hozó folyamatnak volt beállítva a nemzet számára. A filmben a történelmi mozgatórugókat és a visszaéléseket is megmutatjuk a teljesség igénye nélkül. A húzóágazatok megszûntek, a stratégiai vállalatok külföldi kézben, gazdaságilag egységes országot szétszabdalta a privatizáció, ugyanakkor sok-sok vállalat került ingyen magánkezekbe, vagy tûnt el. A film kiragadott példákkal mutatja be a privatizációt és folyamatát. A film kapcsán eddig még nem látott megkeresést kapott szerkesztõségünk. Az ország minden pontjáról kerestek - akik véletlenül láthatták - a DunaWorld premier vetítését vasárnap reggel 6. 45-kor. Az Echo TV-tõl és a Hír TV-tõl is kaptunk ígéretet, hogy hamarosan adásba szerkesztik a Privatizációt. Reméljük, a nézõ ezzel a filmünkkel is kicsit közelebb kerül a magyar nemzet egy tragikus idõszakának megértéséhez.

További részletek: http://komlomedia.hu/video.php?id=201...z4AdF2jFWe
267 #3 Perle
- 2016. June 07. 09:07:00
Alaptörvénybe foglalták a terrorveszély helyzetet:
http://hirtv.hu/ahirtvhirei/alaptorve...et-1345942

Csak be ne hívjanak erre hivatkozva bármilyen szervezetet bárhonnan!!. Nem a Vereckei szoroson keresztül értem a bevonuló útvonalat..

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.11 masodperc
309,231 egyedi latogato