Drezdában tartja éves találkozóját a Bilderberg-csoport, a csütörtökön kezdõdõ konferenciára húsz országból százharminc vendéget hívtak meg. Magyar ezúttal nincs köztük.

A szervezõk közleménye szerint a 64. Bilderberg-találkozó fõ témái közé tartozik a migráció és Európa egységének ügye, a Közel-Kelet és Oroszország helyzete, az informatikai biztonság és a technológiai innováció.

A vendégek között van Ahmed Aboutaleb, a hollandiai Rotterdam marokkói származású polgármestere, aki azzal vált világszerte ismertté, hogy a 2015. januári párizsi terrortámadás után távozásra szólította fel a nyugati értékrendet megtagadó muzulmánokat.

Az informális tanácskozáson a hagyományoknak megfelelõen a vendégek nagyjából egyharmada a politikából érkezik. Köztük van Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Kristalina Georgieva, az Európai Bizottság alelnöke, Mehmet ªimºek török miniszterelnök-helyettes, Mark Rutte holland kormányfõ, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, Thomas de Maizière belügyminiszter, Ursula von der Leyen védelmi miniszter és Laurent Fabius, a francia alkotmánytanács elnöke.

A többiek gazdasági vezetõk, tudósok és újságírók, köztük Eric Schmidt, az Alphabet – a Google-cégek anyavállalata – igazgatótanácsának elnöke, Michael O’Leary, a Ryanair ír diszkont-légitársaság vezérigazgatója, John Elkann, a Fiat Chrysler Automobiles autóipari csoport elnök-vezérigazgatója, Mathias Döpfner, az Axel Springer német médiacsoport vezérigazgatója, Rados³aw Sikorski volt lengyel külügyminiszter, az amerikai Harvard Egyetem kutatója, és felesége, Anne Applebaum Pulitzer-díjas amerikai újságíró, történész. (Korábban a hírek szerint meghívottként részt vett egy-egy tanácskozáson Kádár Béla, Járai Zsigmond, Martonyi János, Bokros Lajos, Surányi György és Bajnai Gordon.)

A közleményben kiemelték, hogy a Bilderberg-csoport zártkörû beszélgetéseit az úgynevezett Chatham House szabályok (a brit külügyi intézet tanácskozásain érvényes elõírások) alapján rendezik meg, amelyek a minél nyíltabb vita érdekében elõírják, hogy nem lehet nyilvánosságra hozni, ki milyen véleményt fogalmazott meg.

Hozzátették, hogy a konferencia privát jellegébõl adódóan a résztvevõk tisztségüktõl, beosztásuktól függetlenül nyilatkozhatnak és nem kötik õket a hivatalos minõségükben tett kijelentéseik. A találkozó célja a kötetlen eszmecsere az aktuális globális folyamatokról, a beszélgetésekrõl nem készül jegyzõkönyv és összefoglaló jelentés. Továbbá a résztvevõk nem vitatnak meg határozatokat, nem tartanak szavazásokat és nem dolgoznak ki politikai állásfoglalásokat – áll a közleményben.

A Bilderberg-csoport elnöke, Henri de Castries, a AXA francia biztosítótársaság vezérigazgatója német hírportálokon kedden idézett nyilatkozatában kifogásolta a csoport találkozóinak bizalmas jellegével kapcsolatban megfogalmazott bírálatokat.

Felvetette: miért éppen a Bilderberg-csoport találkozóinak titkosságával foglalkoznak oly sokan, miközben „naponta tízezrével vannak megbeszélések, amelyek tartalma nem nyilvános”?

Hangoztatta, hogy a csoport „nem parlament és nem operatív szervezet”, hanem egy informális társaság, amely nem döntéseket hoz, hanem diskurál.

Az 1954-ben megalakult társaság az elsõ találkozó helyszínérõl, az Oosterbeek nevû hollandiai település Bilderberg nevû szállodájáról kapta a nevét. Tavaly az ausztriai Telfsben tartották éves találkozójukat.

A csütörtöktõl vasárnapig tartó drezdai találkozóra számos tüntetést jelentettek be, demonstrációkat tartanak baloldali csoportok és a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevû mozgalom, valamint a Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD), amely ellen a német törvényhozás tartományokat képviselõ kamarája, a Bundesrat betiltásra irányuló alkotmánybírósági eljárást indított a nemzetiszocializmus ideológiájával rokonnak tartott eszméi miatt. A rendõrség nagy erõkkel készül a találkozó és a tüntetések biztosítására Szászország tartományi fõvárosban.Link