Mert pont az a dóga. Ezt a csürhe liberálbuzi puhapöcs-takonygerincû bandát xarrá kell rugdosni, hátha kiválik közülök valóban néhány "hõs", aki a következõ felvonásban "Budaházy", vagy torockai, esetleg szegedi szerepét kell eljátssza. Ilyen ez a homokázó. Semmi nem az, ami. A jogvédõ szervezet új kimutatásába beleszámolta a a menedékkérõk szálláshelyei elleni támadásokat is. Pár százról ezernél is többre nõtt a gyûlöletbõl fakadó bûncselekmények száma az EU egyik központi államában.

Tanulmányában az AI arról ír: a támadásokra adott hatósági válaszlépések kudarca ugyanakkor rávilágít arra, hogy a védelem azonnali növelésére van szükség, illetve független vizsgálatot kell indítani az ország rendvédelmi szerveinek körében, kivizsgálandó azok esetleges elõítéleteit is – derült ki a szervezetnek az MTI-hez is eljuttatott anyagából.

Szíriai bevándorlók egy Németország jelentésû felirattal ellátott, rögtönzött útjelzõ tábla mellett mennek el a dél-németországi Julbachban, az osztrák határ közelében 2015. október 6-án. (MTI/EPA/Armin Weigel)

Az Élet a bizonytalanságban: Hogyan hagyja cserben Németország a gyûlölet-bûncselekmények áldozatait címû jelentésben kifejtették, miként emelkedett 2013 és 2015 között tizenhatszorosára (63-ról 1031-re) a menekültszállások ellen elkövetett bûncselekmények száma. Általánosságban a faji, etnikai vagy vallási kisebbségi csoportok tagjai ellen rasszista indíttatásból elkövetett, erõszakos bûncselekmények száma 87 százalékkal nõtt 2013 és 2015 között (693-ról 1295-re).

“Mivel a gyûlölet-bûncselekmények száma emelkedik Németországban, foglalkoznunk kell azzal, hogy a rendvédelmi szervek régóta, jól dokumentáltan hiányosan reagálnak a rasszista erõszakra” – jelentette ki Marco Perolini, az Amnesty International EU-kutatója. “A német szövetségi és tartományi hatóságoknak átfogó stratégiákat kell alkotniuk a menekültek szállásai elleni támadások megelõzése érdekében. A legnagyobb veszélynek kitett szállások rendõri védelmét sürgõsen meg kell erõsíteni” – tette hozzá.

Míg Európában a német közvélemény volt az egyik legbefogadóbb a menekültekkel szemben, 2015-ben már hetenként akár hat menekültellenes tüntetést is rendeztek. Több áldozat, illetve megtámadott barátokkal, ismerõsökkel rendelkezõ menedékkérõ és menekült azt mondta az AI-nek, hogy félelemben él, és többé nem érzi magát biztonságban.

Az aggodalom, amely szerint a német hatóságok nem képesek hatékonyan nyomozni, vádat emelni és ítélkezni a rasszista bûncselekmények ügyében, tulajdonképpen nem új keletû, már azelõtt is fennállt, hogy tavaly mintegy egymillió menekült és menedékkérõ érkezett az országba. Ezekre a hiányosságra világított rá az a félresiklott nyomozás, amelyet a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevû szélsõjobboldali csoport által 2000 és 2007 között elkövetett gyilkosságsorozat ügyében folytattak – fûzte hozzá az AI.

Tévútra ment sokáig a német rendõrség

A nyolc török származású és egy görög származású személy, illetve egy német rendõr meggyilkolásának ügyében folytatott nyomozás során sokadszorra sem tudták megtalálni és rögzíteni a nyomokat, amelyek a támadás mögötti rasszista motivációt támasztották alá, míg az áldozatok rokonait a rendõrség bûnözõként kezelte – jegyezte meg a szervezet.

Az NSU ügyében folytatott nyomozás kudarca nyomán több ajánlás is készült, amelyeket a német rendvédelmi szervek alkalmazni is kezdtek. Nem oldották meg viszont azt a kérdést, hogy az “intézményesített rasszizmus” hozzájárulhat ahhoz, hogy képtelenek elhivatottan azonosítani, rögzíteni és kivizsgálni a lehetséges rasszista bûncselekményeket – tette hozzá az AI.

A kudarcok közül több is arra vezethetõ vissza, hogy Németországban egy bonyolult rendszer szerint sorolják be és gyûjtik az adatokat a politikai indíttatású bûncselekmények ügyében, beleértve a gyûlölet-bûncselekményeket is.

A rendszer, többé-kevésbé szándékosan, szigorú feltételek szerint határozza meg, mely bûncselekményeket lehet rasszista indokból elkövetett bûncselekménynek minõsíteni, és annak megfelelõen kezelni. A rendõrségnek minden bûncselekményt, amely mögött rasszista indok érzékelhetõ, gyûlölet-bûncselekményként kell kezelnie – akár az áldozat, akár mások érzik így.

Marco Perolini kiemelte: “több tényezõ is arra utal, hogy a német rendvédelmi szervek köreiben intézményesített formában létezik a rasszizmus. Fel kell tennünk a kérdést, és választ is kell kapnunk rá: hogyan is történhetne valós elõrelépés a rasszista bûncselekmények elleni fellépésben, ha a rendvédelmi szervek még a saját hozzáállásukat és elõítéleteiket sem készek felülvizsgálni?”

“Nincs itt az önelégültség ideje, a rendvédelmi szerveknek hosszan és mélyen tükörbe kell nézniük. Teljes mértékben független, nyilvános vizsgálat keretében kell felülvizsgálni az NSU-gyilkosságban folytatott nyomozást, és általánosan el kell fogadni, hogy az intézményesített rasszizmusnak köze lehet ahhoz, hogy a rendvédelmi szervek összességében képtelenek hatékonyan megbirkózni a rasszista bûncselekményekkel” – hangsúlyozta az Amnesty International EU-kutatója.
Link