És a török parlament német képviselõ is! Ja, nem, de a kurdok igen. A "magyar" parlament zsidó-cigányait nem fenyegeti csak a végelgyengülés. Rendõri védelem alá helyezték a német szövetségi parlament (Bundestag) török származású tagjait az Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes vérengzéseket népirtásnak minõsítõ parlamenti határozatra érkezett fenyegetések miatt.
Komoly fenyegetések

Német hírportálok vasárnapi beszámolói szerint az egyik török származású képviselõ a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) címû lap értesülését megerõsítve elmondta, hogy a napokban tárgyaltak a szövetségi bûnügyi hivatal (BKA), a berlini rendõrség és a Bundestag biztonságáról gondoskodó rendõri szervezet (Polizei beim Deutschen Bundestag) képviselõivel és megállapodtak abban, hogy mind a 11 érintett képviselõt személyi védelem alá helyezik. Hozzátette, hogy szombat óta csak rendõri kísérettel vesz részt nyilvános eseményeken.

A FAS beszámolója szerint a török származású német politikusokat súlyos, esetenként halálos fenyegetések érik. Például Cem Özdemirnek, az ellenzéki Zöldek társelnökének egy ismeretlen azt írta, hogy az örményellenes vérengzéseket népirtásnak minõsítõ határozat támogatását "német barátaid egyszer majd elfelejtik, de mi nem felejtünk".

A június elején tartott szavazás óta elõfordul, hogy a nyílt utcán szidalmazzák, sértegetik az érintett képviselõket, és vannak, akiknek a gyermekeit is megfenyegették. Többen elhalasztották tervezett törökországi útjukat. A Der Spiegel címû hírmagazin értesülése alapján a külügyminisztérium tanácsolja is a 11 politikusnak, hogy kerüljék Törökországot, mert ott nem lehet garantálni a biztonságukat.

A FAS szerint a rendõrség sûrûbben járõrözik azokon a környékeken, ahol a török származású képviselõk mozognak, megerõsítették lakásuk és irodájuk védelmét, és a BKA egy különleges egysége esetenként személyi védelmet is biztosít.

A Bundestag kimondta: népirtás történt

A Bundestag a kormánypártok - a CDU/CSU pártszövetség és az SPD - és a Zöldek közös indítványára minõsítette népirtásnak az 1915-ben kezdõdött vérengzéseket. Az egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett elfogadott határozatban a Bundestag rámutatott arra is, hogy a Német Császárságnak "szégyenletes szerepe" volt a történtekben, mert diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit "ezeknek az emberiesség elleni bûntetteknek" a megakadályozásáért.

A 82 milliós Németországban él a legnagyobb török közösség Törökországon kívül, létszámuk 3 millióra tehetõ.
Link