Bejelentkezés
A norvégok ölik meg messze a legtöbb bálnát
Nem igaz! Itt már alig van norvég. Oroszországba emigrálnak és oroszokat akarna Norvégiához csatolni, mert a vikingek is szlávok, csak még nem tudják. Egyébként a kalmárok ölik a legtöbb bálnát. A lényeg, hogy õshonos pusztuljon, a "migránst" óvják, mint a záptojást. Az állam támogatja a kereskedelmi célú bálnavadászatot.
Állatvédõ szervezetek szerint több bálnát ölnek meg évente Norvégiában, mint Japán és Izland vizein együttvéve. A Pro Wildlife, az OceanCare és az Animal Welfare Institute hétfõn közzétett, Frozen in Time címû jelentése szerint a norvég állam egy kihalófélben lévõ iparágat tart életben. A norvégok folyamatosan megszegik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) moratóriumát, és támogatják a bálnahús exportját. Ezen kívül olyan - többek között gyógyászati és kozmetikai - termékek értékesítését ösztönzõ projekteket finanszíroznak, amelyeknek a cet a nyersanyaga.
A norvég halászati minisztérium álláspontja szerint azonban a moratórium nem kötelezi õket, mivel jogi ellenvetéssel éltek ellene. Az állatvédõ szervezetek adatai azt mutatják, hogy 2014-ben és 2015-ben 1396 csukabálna esett norvég szigonyok áldozatául. Japánban ugyanebben az idõszakban 663 bálnát pusztítottak el, Izland vizein 345-öt.
Míg azonban Izlandra diplomáciai nyomást gyakoroltak, Japánnak pedig a nemzetközi bíróság elé kellett állnia bálnavadászati programja miatt, addig Norvégiát megkímélték a kritikák. A minisztérium adatai szerint tavaly 660 csukabálnát fogtak ki a norvégok. "Becsült számuk a norvég vizekben több mint százezer" - magyarázta a tárca.
A csukabálna nagyjából nyolcméteres hosszúságával a nagytestû cetek közé tartozik, ezért vadászata moratórium alá esik. "A világ egyik legmodernebb és leggazdagabb országában a bálnavadászat már anakronisztikus. Egy ilyen fejlett társadalomban nincs helye a bálnamészárlásnak, rontja az ország nemzetközi megítélését" - mutatott rá Sandra Altherr, a Pro Wildlife biológusa.
Link
Állatvédõ szervezetek szerint több bálnát ölnek meg évente Norvégiában, mint Japán és Izland vizein együttvéve. A Pro Wildlife, az OceanCare és az Animal Welfare Institute hétfõn közzétett, Frozen in Time címû jelentése szerint a norvég állam egy kihalófélben lévõ iparágat tart életben. A norvégok folyamatosan megszegik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) moratóriumát, és támogatják a bálnahús exportját. Ezen kívül olyan - többek között gyógyászati és kozmetikai - termékek értékesítését ösztönzõ projekteket finanszíroznak, amelyeknek a cet a nyersanyaga.
A norvég halászati minisztérium álláspontja szerint azonban a moratórium nem kötelezi õket, mivel jogi ellenvetéssel éltek ellene. Az állatvédõ szervezetek adatai azt mutatják, hogy 2014-ben és 2015-ben 1396 csukabálna esett norvég szigonyok áldozatául. Japánban ugyanebben az idõszakban 663 bálnát pusztítottak el, Izland vizein 345-öt.
Míg azonban Izlandra diplomáciai nyomást gyakoroltak, Japánnak pedig a nemzetközi bíróság elé kellett állnia bálnavadászati programja miatt, addig Norvégiát megkímélték a kritikák. A minisztérium adatai szerint tavaly 660 csukabálnát fogtak ki a norvégok. "Becsült számuk a norvég vizekben több mint százezer" - magyarázta a tárca.
A csukabálna nagyjából nyolcméteres hosszúságával a nagytestû cetek közé tartozik, ezért vadászata moratórium alá esik. "A világ egyik legmodernebb és leggazdagabb országában a bálnavadászat már anakronisztikus. Egy ilyen fejlett társadalomban nincs helye a bálnamészárlásnak, rontja az ország nemzetközi megítélését" - mutatott rá Sandra Altherr, a Pro Wildlife biológusa.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. June 13. 21:12:59