Bejelentkezés
Lesújtó eredmény: Európában a magyarok fordulnak leginkább magukba
Extra-átvertekbõl intro-vertátak? Még ahhoz is hülye ez a banda, hogy befelé forduljon, mert azt se tudja, az merre van. Hibbant egy félnótás banda. A cikkírók meg csak idióta xarházi megélhetési pitypangok. Remélem egy buzibárban végzik. Egyre inkább befelé fordulnak mind az európaiak, mind az amerikaiak. A magyarok különösen.
Vizsgált tíz európai állam polgárai közül a magyarok fordulnak leginkább magukba. 77 százalékuk mondja, hogy hazája foglalkozzon csak a belsõ ügyeivel, 64 százalékuk nem akarja, hogy az ország segítsen a fejlõdõ világ országain. A magyarok akarják a legszorosabbra fûzni gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal (67 százalékos támogatottság) és a magyarok tartják az Unión belül a legcsekélyebb jelentõségû veszélynek az orosz politikát (23 százalék) – emel ki néhány hazánk közvéleményét jellemzõ mutatót Jacob Pouschter, a washingtoni Pew Research Center, globális kutatóintézet vezetõ munkatársa az Alapblog.hu-nak adott interjúban.
A vizsgált 10 európai állam polgárainak nagyjából 56 százaléka, az Egyesült Államokban élõknek 57 százaléka lényegében azt mondja: „mindenki foglalkozzon leginkább saját magával, mintsem mások bajaival, mindenki oldja meg problémáit maga, mégpedig úgy, ahogy tudja”. Ugyanakkor mégis egység mutatkozik Európán belül, mint ahogy az amerikai közvélekedésben is, hogy a legfõbb veszélynek – fõként az Iszlám Állam jelképezte – terrorizmust ítélik meg.
Erõsödõ tendencia a befelé fordulás
Az Egyesült Államokban 2010 óta 11 százalékkal nõtt az „elszigetelõdõk” száma, Európában szinte változatlan a tendencia – derül ki a Pew Research Center kutatásából.
Pouschter szerint az Egyesült Államokban erõteljesen, Európában pedig folyamatosan növekszik azon huszon- sõt harminc évesek száma, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy külön háztartásban éljenek. Kezd jóval ötven százalék fölé emelkedni a szülõkkel egy háztartásban lakni kénytelen fiatalok aránya a világ legmódosabb, évtizedeken át a legkiegyensúlyozottabban fejlõdõ országaiban is. A nyugati társadalmakra rányomja bélyegét a gazdasági bizonytalanság érzete, az elszegényedéstõl, lesüllyedéstõl való félelem.
Mennyire kellene az országnak a saját problémáival foglalkoznia? Forrás: alapblog/www.pewglobal.org
Mennyire kellene az országnak a saját problémáival foglalkoznia? Forrás: alapblog/www.pewglobal.org
„A vizsgált tíz európai állam polgárai közül a magyarok fordulnak leginkább magukba. 77 százalékuk mondja, hogy hazájuk foglalkozzon csak a belsõ ügyeivel, a politika, a gazdaság kizárólag Magyarországra figyeljen. 64 százalékuk nem akarja, hogy az ország segítsen más államokon, különösképpen nem a fejlõdõ világ országainak népein. A magyarok a (vizsgált) európai népek átlagához képest erõteljesebben aggódnak a menekültek miatt (69 százalék szerint ez az országra leselkedõ egyik legnagyobb veszély). A magyarok a legkevésbé elégedettek az Európai Unió menekültpolitikájával (72 százalék) és mindössze 17 százalékuk véli lényeges szempontnak az emberi jogok ügyét, azt, hogy ez bármiféle szerepet játsszon az ország külpolitikájában. A többi európai uniós tagállamban ez az arány átlagosan 44 százalékos. Az uniós átlaghoz képest masszívabb, 57 százalékos a NATO támogatottsága a magyarok körében, továbbá annak igenlése is, hogy Magyarország gazdaságilag terjeszkedjen a világban (62 százalékos támogatottság), ruházzon be például a fejlõdõ országokban” – nyilatkozta a szakértõ a kutatási eredményekkel kapcsolatban.
Link
Vizsgált tíz európai állam polgárai közül a magyarok fordulnak leginkább magukba. 77 százalékuk mondja, hogy hazája foglalkozzon csak a belsõ ügyeivel, 64 százalékuk nem akarja, hogy az ország segítsen a fejlõdõ világ országain. A magyarok akarják a legszorosabbra fûzni gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal (67 százalékos támogatottság) és a magyarok tartják az Unión belül a legcsekélyebb jelentõségû veszélynek az orosz politikát (23 százalék) – emel ki néhány hazánk közvéleményét jellemzõ mutatót Jacob Pouschter, a washingtoni Pew Research Center, globális kutatóintézet vezetõ munkatársa az Alapblog.hu-nak adott interjúban.
A vizsgált 10 európai állam polgárainak nagyjából 56 százaléka, az Egyesült Államokban élõknek 57 százaléka lényegében azt mondja: „mindenki foglalkozzon leginkább saját magával, mintsem mások bajaival, mindenki oldja meg problémáit maga, mégpedig úgy, ahogy tudja”. Ugyanakkor mégis egység mutatkozik Európán belül, mint ahogy az amerikai közvélekedésben is, hogy a legfõbb veszélynek – fõként az Iszlám Állam jelképezte – terrorizmust ítélik meg.
Erõsödõ tendencia a befelé fordulás
Az Egyesült Államokban 2010 óta 11 százalékkal nõtt az „elszigetelõdõk” száma, Európában szinte változatlan a tendencia – derül ki a Pew Research Center kutatásából.
Pouschter szerint az Egyesült Államokban erõteljesen, Európában pedig folyamatosan növekszik azon huszon- sõt harminc évesek száma, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy külön háztartásban éljenek. Kezd jóval ötven százalék fölé emelkedni a szülõkkel egy háztartásban lakni kénytelen fiatalok aránya a világ legmódosabb, évtizedeken át a legkiegyensúlyozottabban fejlõdõ országaiban is. A nyugati társadalmakra rányomja bélyegét a gazdasági bizonytalanság érzete, az elszegényedéstõl, lesüllyedéstõl való félelem.
Mennyire kellene az országnak a saját problémáival foglalkoznia? Forrás: alapblog/www.pewglobal.org
Mennyire kellene az országnak a saját problémáival foglalkoznia? Forrás: alapblog/www.pewglobal.org
„A vizsgált tíz európai állam polgárai közül a magyarok fordulnak leginkább magukba. 77 százalékuk mondja, hogy hazájuk foglalkozzon csak a belsõ ügyeivel, a politika, a gazdaság kizárólag Magyarországra figyeljen. 64 százalékuk nem akarja, hogy az ország segítsen más államokon, különösképpen nem a fejlõdõ világ országainak népein. A magyarok a (vizsgált) európai népek átlagához képest erõteljesebben aggódnak a menekültek miatt (69 százalék szerint ez az országra leselkedõ egyik legnagyobb veszély). A magyarok a legkevésbé elégedettek az Európai Unió menekültpolitikájával (72 százalék) és mindössze 17 százalékuk véli lényeges szempontnak az emberi jogok ügyét, azt, hogy ez bármiféle szerepet játsszon az ország külpolitikájában. A többi európai uniós tagállamban ez az arány átlagosan 44 százalékos. Az uniós átlaghoz képest masszívabb, 57 százalékos a NATO támogatottsága a magyarok körében, továbbá annak igenlése is, hogy Magyarország gazdaságilag terjeszkedjen a világban (62 százalékos támogatottság), ruházzon be például a fejlõdõ országokban” – nyilatkozta a szakértõ a kutatási eredményekkel kapcsolatban.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. June 16. 20:06:21
- 2016. June 16. 21:34:57
- 2016. June 17. 16:01:38
- 2016. June 23. 21:02:08
- 2016. June 28. 11:30:01