Bejelentkezés
Nem tetszik a németeknek a NATO kardcsörtetése
Milyen "biztonság" és milyen "NATO"...és "kelet-európai tagok"? Kelet-Európa már a macijé...., de ahogy látom, Nyugat is... Nem segíti a biztonság megõrzését, ha a NATO „kardcsörtetéssel" akarja demonstrálni, hogy megvédi kelet-európai tagjait az egyre magabiztosabb Oroszországgal szemben – vélekedett a német külügyminiszter, akit szombaton idézett a Bild címû napilap internetes honlapja.
A híradás szerint Frank-Walter Steinmeier úgy véli: holmi „jelképes harckocsiparádé” a szövetség keleti határán korántsem szilárdítja meg a biztonságot. A miniszter ehelyett azt tartaná helyesnek, ha Oroszországot egyre inkább bevonnák a „felelõsségmegosztás partnerségébe”, vagyis az együttmûködésbe például a fegyverzetellenõrzés és a közel-keleti rendezés terén vagy abban a kérdésben, hogy miként lehet továbbra is távol tartani Iránt atomarzenáljának fejlesztésétõl.
Steinmeier annak )kapcsán beszélt errõl, hogy a NATO nagyszabású – 24 ország, köztük Magyarország 31 ezer katonájával zajló – hadgyakorlatot rendezett Lengyelországban Anaconda-16 fedõnéven. A tíznapos szárazföldi, légi és tengeri mûvelet hét gyakorlótéren zajlott, ahol összesen 3 ezer harci jármûvet, 105 repülõgépet és 12 hadihajót vonultattak fel. Az Anaconda hadgyakorlatokat 2006 óta rendezik meg kétévente Lengyelországban. A legfontosabb feladat az idén az volt, hogy a nemzeti parancsnokságok, valamint a nekik alárendelt katonák gyakorolják, miként mûködnének együtt hibridháborús fenyegetés esetén.
Az oroszok elégedettek a nyilatkozattal
A hibrid háború a fegyverek és katonák rejtett bevetését használó, a hírszerzésre és a közvélemény manipulálására kiemelten támaszkodó hadviselési forma, fogalma a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása után terjedt el a katonai szóhasználatban.
Így Oroszország számára is nyilvánvaló volt, hogy ez a mostani hadgyakorlat hangsúlyosan neki szólt. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon magának a NATO-nak a létjogosultságát vonta kétségbe. Az Egyesült Államok és szövetségesei ürügyként használják fel az ukrán válságot arra, hogy „igazolják az észak-atlanti blokk létét” – idézi õt az AP hírügynökség. Putyin szerint Washingtonnak szüksége van „külsõ ellenfelekre és külsõ ellenségekre”. „Máskülönben mi célja lenne e szervezetnek? (…) Nincs már Varsói Szerzõdés, nincs már Szovjetunió, akkor hát ki ellen irányul (a NATO)?” – tette fel a kérdést Putyin.
Steinmeier mostani megnyilatkozását ennek tükrében máris dicsérettel illették Moszkvából. Alekszej Puskov, az orosz szövetségi alsóház külügyi bizottságának elnöke Twitter-bejegyzésében üdvözölte a német külügyminiszter által mondottakat. Úgy fogalmazott: Steinmeier a volt NATO-fõtitkár, Jens Stoltenberg irányvonalával helyezkedett szembe, ez utóbbi ugyanis Oroszország elrettentését tûzte ki célul. Puskov szerint Steinmeier „a józan ész hangját” hallatta „a fenyegetések és a hisztéria függönye mögül”.
Link
A híradás szerint Frank-Walter Steinmeier úgy véli: holmi „jelképes harckocsiparádé” a szövetség keleti határán korántsem szilárdítja meg a biztonságot. A miniszter ehelyett azt tartaná helyesnek, ha Oroszországot egyre inkább bevonnák a „felelõsségmegosztás partnerségébe”, vagyis az együttmûködésbe például a fegyverzetellenõrzés és a közel-keleti rendezés terén vagy abban a kérdésben, hogy miként lehet továbbra is távol tartani Iránt atomarzenáljának fejlesztésétõl.
Steinmeier annak )kapcsán beszélt errõl, hogy a NATO nagyszabású – 24 ország, köztük Magyarország 31 ezer katonájával zajló – hadgyakorlatot rendezett Lengyelországban Anaconda-16 fedõnéven. A tíznapos szárazföldi, légi és tengeri mûvelet hét gyakorlótéren zajlott, ahol összesen 3 ezer harci jármûvet, 105 repülõgépet és 12 hadihajót vonultattak fel. Az Anaconda hadgyakorlatokat 2006 óta rendezik meg kétévente Lengyelországban. A legfontosabb feladat az idén az volt, hogy a nemzeti parancsnokságok, valamint a nekik alárendelt katonák gyakorolják, miként mûködnének együtt hibridháborús fenyegetés esetén.
Az oroszok elégedettek a nyilatkozattal
A hibrid háború a fegyverek és katonák rejtett bevetését használó, a hírszerzésre és a közvélemény manipulálására kiemelten támaszkodó hadviselési forma, fogalma a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása után terjedt el a katonai szóhasználatban.
Így Oroszország számára is nyilvánvaló volt, hogy ez a mostani hadgyakorlat hangsúlyosan neki szólt. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon magának a NATO-nak a létjogosultságát vonta kétségbe. Az Egyesült Államok és szövetségesei ürügyként használják fel az ukrán válságot arra, hogy „igazolják az észak-atlanti blokk létét” – idézi õt az AP hírügynökség. Putyin szerint Washingtonnak szüksége van „külsõ ellenfelekre és külsõ ellenségekre”. „Máskülönben mi célja lenne e szervezetnek? (…) Nincs már Varsói Szerzõdés, nincs már Szovjetunió, akkor hát ki ellen irányul (a NATO)?” – tette fel a kérdést Putyin.
Steinmeier mostani megnyilatkozását ennek tükrében máris dicsérettel illették Moszkvából. Alekszej Puskov, az orosz szövetségi alsóház külügyi bizottságának elnöke Twitter-bejegyzésében üdvözölte a német külügyminiszter által mondottakat. Úgy fogalmazott: Steinmeier a volt NATO-fõtitkár, Jens Stoltenberg irányvonalával helyezkedett szembe, ez utóbbi ugyanis Oroszország elrettentését tûzte ki célul. Puskov szerint Steinmeier „a józan ész hangját” hallatta „a fenyegetések és a hisztéria függönye mögül”.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. June 19. 11:10:09
- 2016. June 20. 16:23:48
- 2016. June 21. 03:28:51
- 2016. June 22. 12:12:45
- 2016. June 23. 11:12:14