Épp jókor! Épp most derült ki, hogy az ember Északról származik és árjáknak nevezik a fehér fajt., de lehet, hogy az afrikai majom kifehéredett, mire idáig elért a keze? Ugye a GÉN-javítás azt jelenti, hogy a nemember hibrid zsidó-cigányból hogy lehet embert rekóhnbinálni? Persze tudom, hogy igen. Nobelt ér! Lezárult a világ egyik legnagyobb, az emberi genetika sokszínûségét feltáró kutatása, az 1000 genom projekt. Öt kontinens 26 népcsoportjának 2504 tagja járult hozzá DNS-mintájával. Az eredmény szerint a genetikai sokszínûség leginkább Afrika szubszaharai régiójára jellemzõ, ez is megerõsítette tehát, hogy az emberiség bölcsõje Afrikában lehetett.
A projekt 2008-ban azzal a céllal indult, hogy minél átfogóbb képet adjon a Föld népességének genetikai változatosságáról.

Vértessy Beáta, a BME szakembere az M1 – Minden tudás címû mûsorában kifejtette, az emberi genom elég jelentõs hosszúságú DNS-darab, 3,2 milliárd bázis, 23 kromoszómában van szétosztva, minden testi sejtünkben 2 x 23 teljes készlet van belõle. Hozzátette, a szekvencia megállapítása komoly kihívás volt, de le tudták szekvenálni a genomot, és meg tudták határozni, hogy a négy bázis milyen sorrendben követi egymást.


A Föld bármely, véletlenszerûen kiválasztott két emberének DNS-e 99,5 százalékban megegyezik, a maradék fél százalék feltérképezésére vállalkozott 168 kutatóintézet több száz kutatója. Az eredmény szerint a genetikai sokszínûség leginkább Afrika szubszaharai régiójára jellemzõ, ez is megerõsítette tehát, hogy az emberiség bölcsõje Afrikában lehetett.

Azt is kiderítették, hogy több mint 200 olyan gén van, amely egyesekben megtalálható, másokban nem, vagyis nélkülözhetõek, és nem ezek okozzák a betegségeket, ahogyan azt eddig hitték.

Vértessy Beáta kutatócsoportja az egyedfejlõdés mentén próbálja meg feltérképezni, vajon mi is történik a DNS-ben. Rájöttek, hogy az egyes epigenetikai jelek a DNS megváltoztatása nélkül képesek információkat megjeleníteni, tehát betegségeket nem okoznak, csupán hajlamot.

Az idei év kémiai Nobel-díját a DNS-javító mechanizmusok feltárásáért adták át. A professzor asszony csapata ugyanezt kutatja, óriási lökést adva az ezekre épülõ új rákkezelési módszereknek.
Link