Bejelentkezés
Szálasi, mint zsidómentõ? Meghökkentõ interjú a Magyar Narancsban
Nem kicsit! Tudnia kellett, hogy õ csak egy "balek", semmi több és a "zsidók" azok után, ge.ik lesznek, ahogy addig is, csak most még sunyibban. Mindent meg kellett volna tennie, hogy egy se ússza meg, ha tényleg olyan antiszemét lett volna. Vagy tudta, hogy balek, vagy nem tudta, de az. A budapesti gettók létrehozása a Szálasi elleni per vádiratában szerepelt, „holott szerintem ezt a védõügyvédeinek kellett volna elõszednie” – mondja Karsai László.
S ez a mondat nem egy szélsõjobbos, antiszemita, magánkiadásban megjelenõ firkálmányban jelent meg, hanem a Magyar Narancsban; Karsai László történész pedig a Magyar Tudományos Akadémia doktora, aki errõl a témáról írta a disszertációját. Az ismert holokausztkutató könyvét, Szálasi Ferenc politikai életrajzát a Balassi Kiadó jelentette meg. Íme, néhány meglepõ állítás az interjúból:
„Az, hogy õ meggyõzõdéses antiszemita volt, bizonyított tény. De az, hogy Szálasi zsidópolitikája következtében jobb volt a zsidók túlélési esélye a nyilas rezsim idején, mint a Horthy által kinevezett Sztójay Döme kormánya idején, egy olyan megállapítás, ami még az akadémiai doktori disszertációm opponensi véleményében is sok kritikát kapott”
a számok tanúsága szerint is nagyobb volt a zsidók túlélési esélye Szálasi, mint Sztójay alatt
„felhívott egy fontos zsidó közéleti személyiség és elmesélte, hogy õt nyolcévesen a Pozsonyi úti védett házból családjával együtt feltartott kézzel áthajtották a nagy gettóba. Erre úgy válaszoltam, hogy ez egy borzasztó történet, no de mi történt a családoddal? Végül túléltük a gettóban” - felelte. Mire Karsai László emlékezteti, hogy a vidéki zsidóság számára milyen szörnyû lehetett az út a birkaneui gázkamrákig, s arra, hogy „A vidéki zsidók emlékezetét is megsemmisítették velük együtt”.
Szálasit mélyen antiszemita volt, nem emberiességi szempontok vezették, a Sztójay-kormányt azért bírálja, mert az kiadja a munkaképes zsidókat Németországnak, a munkaképtelenek elpusztítása ellen nem emelt szót.
„Szálasi 1944 november elejéig habozott, csak akkor adta ki a munkaképes korú férfiakat a németeknek, de november 21-én leállíttatta a halálmeneteket. Ezután a németek akarata ellenére létrehozatta a nagy gettót és a nemzetközi gettót.”
Mindezek alapján azonban úgy gondolja, hogy a Szálasi elleni per során nem a vádiratnak, hanem a védõbeszédnek kellett volna a pesti gettók létrehozását megemlíteni, mert az csupán a világháború lezárása utáni legenda, hogy a gettóban élõket Szálasi le akarta volna gyilkoltatni.
Ugyanakkor „a nyilas rendszer képtelen volt olyan prolbémák megoldására, amelyek nélküle nem is léteztek volna”. A történész szerint alulbecsült adat, hogy Budapesten 2-3000 embert gyilkoltak meg a nyilasok; õ 8-10 ezer fõre becsüli ezt a számot.
Link
S ez a mondat nem egy szélsõjobbos, antiszemita, magánkiadásban megjelenõ firkálmányban jelent meg, hanem a Magyar Narancsban; Karsai László történész pedig a Magyar Tudományos Akadémia doktora, aki errõl a témáról írta a disszertációját. Az ismert holokausztkutató könyvét, Szálasi Ferenc politikai életrajzát a Balassi Kiadó jelentette meg. Íme, néhány meglepõ állítás az interjúból:
„Az, hogy õ meggyõzõdéses antiszemita volt, bizonyított tény. De az, hogy Szálasi zsidópolitikája következtében jobb volt a zsidók túlélési esélye a nyilas rezsim idején, mint a Horthy által kinevezett Sztójay Döme kormánya idején, egy olyan megállapítás, ami még az akadémiai doktori disszertációm opponensi véleményében is sok kritikát kapott”
a számok tanúsága szerint is nagyobb volt a zsidók túlélési esélye Szálasi, mint Sztójay alatt
„felhívott egy fontos zsidó közéleti személyiség és elmesélte, hogy õt nyolcévesen a Pozsonyi úti védett házból családjával együtt feltartott kézzel áthajtották a nagy gettóba. Erre úgy válaszoltam, hogy ez egy borzasztó történet, no de mi történt a családoddal? Végül túléltük a gettóban” - felelte. Mire Karsai László emlékezteti, hogy a vidéki zsidóság számára milyen szörnyû lehetett az út a birkaneui gázkamrákig, s arra, hogy „A vidéki zsidók emlékezetét is megsemmisítették velük együtt”.
Szálasit mélyen antiszemita volt, nem emberiességi szempontok vezették, a Sztójay-kormányt azért bírálja, mert az kiadja a munkaképes zsidókat Németországnak, a munkaképtelenek elpusztítása ellen nem emelt szót.
„Szálasi 1944 november elejéig habozott, csak akkor adta ki a munkaképes korú férfiakat a németeknek, de november 21-én leállíttatta a halálmeneteket. Ezután a németek akarata ellenére létrehozatta a nagy gettót és a nemzetközi gettót.”
Mindezek alapján azonban úgy gondolja, hogy a Szálasi elleni per során nem a vádiratnak, hanem a védõbeszédnek kellett volna a pesti gettók létrehozását megemlíteni, mert az csupán a világháború lezárása utáni legenda, hogy a gettóban élõket Szálasi le akarta volna gyilkoltatni.
Ugyanakkor „a nyilas rendszer képtelen volt olyan prolbémák megoldására, amelyek nélküle nem is léteztek volna”. A történész szerint alulbecsült adat, hogy Budapesten 2-3000 embert gyilkoltak meg a nyilasok; õ 8-10 ezer fõre becsüli ezt a számot.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. June 30. 16:08:58
- 2016. June 30. 17:08:49
- 2016. June 30. 19:05:35
- 2016. July 01. 04:43:52
- 2016. July 01. 05:12:56
- 2016. July 01. 10:53:46
- 2016. July 01. 13:09:22
- 2016. July 04. 21:59:57