Franszíjja? Zsidó-szabadkõmûves az a gyõkerétõl, a fransziják, meg meg már a fasorban sincsenek, pont úgy, mint a többi "nemzetek". Nagy ren-ovácijó jön ám, csak figyeljeTEK! Franciaországnak új alapokra kell helyeznie titkosszolgálati szerveit, amelyek nem jelezték elõre a tavalyi párizsi merényleteket – állapította meg jelentésében az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely a terrortámadások megelõzésében, illetve az azokat követõ segítségnyújtásban és tájékoztatásban felmerült hibák okait kereste.

“Hazánk nem volt felkészülve, de most fel kell készülnie” — mondta kedden Georges Fenech, a 2015 januárjában 17, novemberében pedig 130 áldozatot követelõ iszlamista merényletsorozatokat vizsgáló bizottság elnöke. “A titkosszolgálatok hibáztak” — hívta fel a figyelmet a képviselõ a vizsgálatot lezáró tanulmány bemutatásán, amely 39 javaslatot is megfogalmazott.

“A belsõ és külsõ elhárítás két vezetõje elismerte a meghallgatásokon, hogy a 2015-ös merényletek a titkosszolgálatok globális kudarcát jelentik” – hangsúlyozta Sébastien Pietrasanta, a bizottság jelentéstevõje.

Franciaországban a titkosszolgálati szervek jelenleg hat külön egységbe tartoznak, egy részüket a belügyminisztérium, másokat a védelmi és a gazdasági tárca felügyel, s alapvetõ problémát jelent a koordináció hiánya. A képviselõk az elmúlt öt hónapban mintegy kétszáz órányi meghallhatáson azt tapasztalták, hogy ezek a szervek alig kommunikálnak egymással, pedig a párizsi merényletek elkövetõinek többségérõl tudtak a hatóságok, radikalizmusok miatt nyilvántartásba voltak véve, olyan is volt köztük, akit korábban már lehallgattak vagy el is ítéltek.

A vizsgálóbizottság ezért az amerikai terrorelhárítási központ mintájára egy hírszerzési nemzeti ügynökség létrehozását javasolja, amely közvetlenül a miniszterelnökség irányítása alá tartozna.

A testület egy közös adatbázis létrehozását is javasolja, amelybe a belügyi, a külügyi, a védelmi és a gazdasági tárca adatai is bekerülnének.

A bizottsági elnök és a jelentéstevõ is megállapította, hogy a 130 áldozatot követelõ tavaly november 13-i merényleteket követõen életbe léptett rendkívüli állapotnak és a hadsereg mozgósításának a terrorkészültségben csak “korlátozott hatásai” vannak.

“A rendkívüli állapotnak volt hatása, de úgy tûnik, gyorsan csökkent” – hangsúlyozta Pietrasanta.

A másfél éve tartó legmagasabb szintû terrorkészültséghez a hadsereg eleinte tízezer katonát mozgósított, akik közül hat-hétezren még mindig részt vesznek a közrend biztosításában. A szocialista politikus szerint kérdéseket vet fel, hogy a katonák milyen mértékben tudnak hozzájárulni a közbiztonság szintjének javításához. Szerinte a számukat csökkenteni kellene, és kizárólag a stratégiai jelentõségû intézmények védelmére kellene õket koncentrálni, a helyükre pedig további kétezer rendõrt és minél több biztonsági õrt kellene felvenni.

A jelentés elismeréssel szól viszont az elitalakulatok beavatkozásáról, amelyek “november 13-án este gyorsak és hatékonyak voltak, és bebizonyították, hogy képesek együttmûködni” – mondta a jelentéstevõ. Ugyanakkor értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a kommandósok három külön szervhez tartoznak, a csendõrségnek, a rendõrségnek és a fõvárosi központi rendõrségnek is külön elitalakulatai vannak, amelyeket a javaslat szerint össze kellene vonni.

A bizottság a mentõsök munkájával is elégedett, akiknek november 13-án Franciaország legtöbb áldozatot követelõ merényletével kellett szembesülniük. Azt viszont alapvetõ problémának tartja, hogy az orvosok munkáját késleltette, hogy a biztonsági kordon miatt addig nem férhettek hozzá a sebesültekhez, amíg a kommandósok beavatkozása nem ért véget. A képviselõk ezért terrortámadások esetén egy – a háborús hadszíntereken megszokott – folyosó kialakítását javasolják, amelyen keresztül a képzett orvosok azonnal hozzáférhetnek a sebesültekhez.
Link