Én tanulok,
te tanulsz,
õ lóg.

Én vizsgázom,
te vizsgázol,
õ nem buktatható.

Én dolgozom,
te dolgozol,
õ hátrányos.

Én spórolok,
te spórolsz,
õ segélyt kér.

Én építek,
te építesz,
õ igényel (és kap is).

Én gyereket szülök,
te gyereket nemzel (annyit, amennyit el tudunk tartani),
õ világrapotyogtatja tucatjával, és eltartatja velünk.

Én nevelem a gyerekemet,
te neveled a gyerekedet,
õ megveri a gyerekeinket.

Én megvásárolom,
te megvásárolod,
õ kirabol.

Én kertészkedem,
te kertészkedsz,
õ ellopja.

Én állatot tenyésztek,
te állatot tenyésztesz,
õ elhajtja.

Én továbbképzem magam,
Te továbbképzed magad,
õ segélyt kap.

Én adót fizetek,
te adót fizetsz,
õ visszaigényel.

Én nyugdíjjárulékot fizetek,
te nyugdíjjárulékot fizetsz,
õ méltányossági nyugdíjat kap.

Én korán meghalok,
te korán meghalsz,
õ a társadalom áldozata, ha korán meghal.

Az én hamvaimat szétszórják,
a te hamvaidat betonfalba falazzák,

õ családi márványozott, aranyozott, étellel, itallal, pénzzel, arannyal megrakott kriptában tér örök nyugalomra!