ALEKSZANDR ZAHARCSENKO INTERJÚJA A HADIHELYZET KIÉLEZÕDÉSÉRÕL: HA AZ UKRÁNOK TÁMADNAK, A DNR HADSEREGE KIJEVIG ELMEGY

Alekszandr Zaharcsenko, a Donyecki Népköztársaság (DNR) elnöke interjút adott a Komszomolszkaja Pravdának. (A fordított szövegben szereplõ nagybetûs kiemelések a fordítótól származnak.)
* * *
Petro Porosenko rezsimje – azzal, hogy a két hadsereg állásai között elterülõ demilitarizált övezetbõl újabb és újabb területeket foglal el – újabb háborút akar kiprovokálni a Donbasszban. Errõl számolt be Alekszandr Zaharcsenko, a donyecki köztársaság vezetõje a Komszomolszkaja Pravdának adott interjújában.

„Az EBESZ hat GÉPKOCSIJÁNAK FEDEZETÉVEL (1) az ukránok oda irányítják csapatszállító jármûveiket, valamilyen haditechnikájukat, és elkezdik beásni magukat. NAGYON JÓL TUDVA, HOGY NEM FOGJUK LÕNI ÕKET. Eddig egy kilométerre voltak – most viszont már csak 300 méterre… Ebben a zónában található AZ A VÍZTISZTÍTÓ ÁLLOMÁS, MELY MINKET IS, Avgyejevkát (2) is ELLÁT IVÓVÍZZEL. Elõzõleg, AZ EBESZ JAVASLATÁRA HÁTRÉBB VONTUK ERÕINKET. Miért van akkor az, hogy amikor mi elvonultunk, õk birtokba vették ezt a területet?... Ha akarnánk, már régen Kijev alatt állnánk” – mondta Zaharcsenko.

„Sem Brüsszelben, sem Berlinben ez senkit sem háborított fel, nem pirongatták meg ezért Pjotr Alekszejevicset. (3) Úgy tûnik, ELÕBB-UTÓBB ÖSSZETÛZÉSRE FOG SOR KERÜLNI A DEMILITARIZÁLT ÖVEZETBEN – ÉS MAJD MINKET FOGNAK MEGVÁDOLNI A MINSZKI MEGÁLLAPODÁS MEGSÉRTÉSÉVEL. De mindjárt elmondom, miért kell ez nekik.

Azzal, hogy belemásztak a minszki megállapodásba, vesztettek. EZ A MEGÁLLAPODÁS UKRAJNA SZÁMÁRA MAGA A VÉG – EZÉRT NEM HAJTJÁK VÉGRE. És sohasem fogják végrehajtani az alkotmánymódosítást. (4) Sohasem fogják elfogadni a „különleges jogállásról” szóló törvényt (5), mivel a minszki megállapodás errõl azt mondja: „egyeztetni kell”. Õk azonban nem fognak egyeztetni a DNR és az LNR (6) vezetõivel, mivel ezeket a népköztársaságokat õk „ideiglenesen megszállt területeknek” tekintik. Így hát el fog kezdõdni az újabb háború… Mi készen állunk rá. És ha Ukrajnából valaki forrófejû úgy dönt, hogy belevág – hát ez lesz akkor ennek a hatalomnak az utolsó döntése” – figyelmeztetett a DNR vezetõje.

Ukrajna abban a hiszemben van, hogy hadügyminisztériumuk zseniális terveirõl senki sem tud. Mi azonban mindenrõl tudunk. Az általuk tervezett csapás három irányban várható: Délen, Gorlovkánál (7) – és Donyecknél. A brigádok között lesznek összecsapások. Nem véletlenül RÖPKÖDNEK A VÁROSAINK FÖLÖTT AZ OLASZORSZÁGBÓL IDE IRÁNYÍTOTT AMERIKAI DRÓNOK, AMELYEK MINDENRÕL FELVÉTELEKET KÉSZÍTENEK. Aztán itt van még a Vöröskereszt, az ENSZ és az EBESZ… Nemrégiben letartóztattuk az SZBU (Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat) egyik, az ENSZ fedezete alatt mûködõ aktív munkatársát… Megkerestek engem: van, úgymond, errõl egy szerzõdés – úgyhogy nincs erre jogunk. Én, szó szerint, ezt válaszoltam nekik: „Mi nem vagyunk tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Ha majd sort kerítenek az elismerésünkre, független államként – majd akkor aláírjuk azt a bizonyos szerzõdést és be is fogjuk tartani.” Erre letették a kagylót, és nem is hívtak többet. Hiszen tudjuk mi: ahhoz vannak szokva, hogy pápuákkal van dolguk – üveggyöngyökért, két vasbicskáért egész országokat meg lehet vásárolniuk. Ezért tudjuk, hová várjuk a csapást – és KIVÁRJUK, AMÍG EZ BEKÖVETKEZIK – mondta a DNR vezetõje.
* * *
MEGJEGYZÉSEK:

(1) Az EBESZ megfigyelõinek tevékenysége – enyhén szólva – nagyon ellentmondásos. Bizonyos csoportjai (fõleg, ha abban oroszok – is – vannak), lelkiismeretesen látják el munkájukat. (Az más kérdés, hogy jelentésük eljut-e az EBESZ bécsi központjáig, illetve ott mit kezdenek vele.)
A SZERVEZET HELYSZÍNU MÛKÖDÉSÉRE – EGÉSZÉBEN – AZONBAN AZ A JELLEMZÕ, HOGY ELFOGULT, SÕT KIFEJEZETTEN ELLENSÉGES A DONBASSZ FEGYVERES ERÕIVEL SZEMBEN. A dolog egészen odáig fajul, hogy a helyszínre kiküldött csoportok KÉMKEDÉST VÉGEZNEK AZ UKRÁN FÉL JAVÁRA. A népi erõk már nem egyszer tapasztalták, hogy a missziók látogatásai után az ukrán tüzérség olyan rejtett tartalékaikat kezdi lõni, amelyekrõl addig nem tudhattak. A DNR HM-szóvivõje pedig elmondta: a néphadseregnek nemrégiben Sirokinó község határában dolgozó, és ukrán felderítõk által foglyul ejtett tûzszerészeit az EBESZ játszotta az ellenség kezére. A DNR elõre jelezte az EBESZ-nek, hogy tûzszerészeik ekkor, és ekkor, itt és itt, aknák felszedését kezdik el. Alighogy elkezdték a munkát, az ukrán tüzérség hevesen lõni kezdte az adott területet – miközben felderítõik a közelbe lopóztak. Az ágyútûzben három utász életét vesztette, a többi nyolc – a súlyos légnyomástól magatehetetlenül fekvõ – katonát pedig az ukránok magukkal hurcolták. Vélhetõen azért rabolták el az utászokat, hogy azután ukrán hadifoglyokra cserélhessék ki õket.

(2) Avgyejevka – Donyeck egyik, 2014. július vége óta az ellenség kezén lévõ elõvárosa. Az ukrán tüzérség rendszeresen lövi onnan Donyeck északi elõvárosait, a repülõteret, illetve magának a városnak az északi és nyugati kerületeit – továbbá Gorlovkát és annak elõvárosait is.

(3) Pjotr Alekszejevics – Porosenko kereszt-, illetve „apai” neve.

(4) A 2015 februárjában aláírt második minszki megállapodás nem csupán a fegyverszünetrõl, hanem a tartós békés rendezés alapjairól is szólt. Ennek egyik pontja értelmében Ukrajnának több módosítást is végre kellene hajtania. Így: föderatív állammá kellene átalakítani az országot; különleges jogállást kell adni a két lázadó megye – Donyeck és Luganszk – azon területeinek, amelyek a népi erõk ellenõrzése alatt állnak; új választási törvényt kell elfogadnia, stb. A MINSZKI MEGÁLLAPODÁS ELÕÍRJA, HOGY AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS FOLYAMATÁBAN KIJEV MINDEN KÉRDÉSBEN EGYEZTETNI KÖTELES A KÉT NÉPKÖZTÁRSASÁG VEZETÉSÉVEL, akik hozzájárulása nélkül nem tehet semmit. Kijev mindebbõl – ahogy a minszki megállapodás többi pontjából is – AZ ÉG EGYADTA VILÁGON SEMMIT SEM HAJTOTT VÉGRE. És hallani sem akarnak a népköztársaságok „bûnözõknek” tekintett vezetõivel való bármiféle tárgyalásokról, egyeztetésekrõl.

(5) 2014. május 11-én az addigi Donyeck és Luganszk megye lakossága az Ukrajnától való elszakadásra, az önálló Donyecki (DNR) és Luganszki (LNR) Népköztársaság kikiáltására szavazott. A két megye egy jelentõs része már akkor is a junta uralma alatt maradt – az ukrán hadsereg pedig, 2014. július-augusztusi sikeres offenzívával, a két népköztársaság jelentõs területeit foglalta el. Így mára a két korábbi megye együttes területének csak mintegy 30 százaléka áll a népi erõk ellenõrzése alatt. A minszki rendezési terv értelmében e felszabadult területek visszakerülnének Ukrajnába. Cserében „különleges jogállást” – széleskörû autonómiát – kapnának (valami olyasmit, mint amit Magyarország élvezett a kiegyezés nyomán). Ehhez, magától értetõdõn, módosítani kellene az ukrán alkotmányt – amirõl azonban a kijevi vezetés hallani sem akar (noha a minszki megállapodást õk is aláírták – mi több, az ENSZ Közgyûlés a világszervezet hivatalos dokumentumai közé emelte azt).

(6) LNR – Luganszki Népköztársaság

(7) DÉL – az ország déli, Donyeck és az Azovi tenger partja közötti területe. 2014 nyárutóján a népi erõk, ellentámadásuk nyomán kijutottak a tengerpartra, és annak jelentõs részét birtokba vették (Mariupol közel félmilliós kikötõ- és iparvárosának visszavételében csak a 2014. szeptemberi elsõ minszki fegyverszünet akadályozta meg õket). A junta célja: visszaszerezni a tengerpartot, illetve, tovább nyomulva kelet felé, újra kijutni az orosz szárazföldi határokig (aminek visszaszerzésével elvágnák a népi erõket az orosz utánpótlástól, illetve a visszavonulás lehetõségétõl). GORLOVKA – 180 ezres bányászváros, Donyecktõl 35 km-re, keletre. A készülõ ukrán offenzíva végsõ célja: Donyeck bekerítése, majd megostromlása. Gorlovka elfoglalásával kiépülhetne az ostromgyûrû keleti szakasza (ami 2014 nyarán nem sikerült).