Hogy ki a zsidó, aztat mög én mondom mekk! Figyeljétek a TEKnológiát, mert nem ez lesz az utolsó. Ha annyian lettek volna a puccsisták, ahányan a megtorlás áldozatai most Törökországban, biztos sikerült volna az államcsíny.

Egy magas rangú katonai vezetõt éppen ebéd közben tartoztattak le. Ha valaki érintett egy katonai puccsban, ritkán szokta másnap ilyen nyugalomban eltölteni az idejét

– mondta Vs.hu-nak Dobrovits Mihály turkológus-történész arra utalva, hogy a kormányzat elõre tudta, hogy kikkel kell kezdeni az elszámoltatást, azonban nem biztos, hogy a gyanúsítottak közül mindenki érintett a puccsban.

Minden jel arra mutat, hogy kész listákkal állt elõ az Erdogan-féle bosszúgépezet: maga a puccs rövid élete után tízezrével tartoztattak le és rúgattak ki embereket a munkahelyükrõl. A totális leszámolás az egész állami szférából ötvenezer embert érintetett, csak a menesztett tanárok száma eléri a huszonegyezret - írja a BBC.

Nem kegyelmeztek a Gülen mozgalma által fenntartott intézményrendszernek sem: több száz iskola, 15 egyetem, 1200 egyesület, 19 szakszervezet, 35 egészségügyi intézmény bezárásáról döntöttek.
Fotó: Getty Images / Gokhan Sahin
török puccs katonai hatalomátvétel törökország

Egy éjszaka alatt leverték a puccskísérletet

A kormányzati propaganda egyértelmûen „gülenista terrorsejteket” vélt felfedezni az események mögött, de nem lehet tudni, hogy a kormánykritikus csoportok közül mi alapján számít valaki gülenistának.

Az összes ellenzéki lehet akár gülenista, akkor viszont puccs nélkül is lett volna arra alkalmuk, hogy irányításuk alá vonják Törökország mûködését, ha ezek a csoportok valóban beszivárogtak – mondta a történész.
Pancserpuccs

„Nagyon amatõr módon történt a puccskísérlet
“

több száz televíziócsatornából egyetlenegyet foglaltak el, a repülõtereket és a fontosabb intézményeket nem vonták az ellenõrzésük alá;

a mai napig nem tudjuk, hogy ki irányította a puccsot – mondta a történész, aki szerint ilyen gyönge kísérletet nem volt nehéz kezelnie az államnak.

Törökország történelmében több puccsot is irányított már a hadsereg, és ezek közül többet is le tudott verni az állam. Arra azonban nem volt még példa, hogy a kezdetektõl fogva ne lett volna az eseményeknek egy egyértelmû irányítója – vagyis nem volt arca és üzenete puccsnak, ezért fejetlenségbe és éjszakai összecsapásokba torkollott.

Egy héttel a puccs után ugyan bejelentették, hogy elfogták Gülen „jobbkezét”, Halis Hancit, aki két nappal a puccs elõtt érkezett az országba, de róla egészen addig nem lehetett hallani, szóval biztos nem nevezhetõ az államcsínykísérlet arcának.
Fotó: MTI/AP / Selahattin Sevi

Gülen befolyását nem érdemes alábecsülni
Gülen-mánia

Fethullah Gülen Pennsylvaniában élõ muszlim hitszónok, aki 1999-ben hagyta el Törökországot, miután vádat emeltek ellene államrend megdöntésének gyanújával. A vallási vezetõ Erdogan egykori mentora is volt, aki ellen a hírszerzés már évek óta nyomozott, mozgalmát pedig állam- és demokráciaellenes szervezetnek minõsítette.

A hazájában népszerû hitszónok megítélése kettõs, mivel Törökország szekuláris államként tekint magára, de a társadalom döntõ része muszlim vallású. Gülen nyíltan nem érvel a saríaállam mellett, azonban az iszlámot nem csupán vallásnak, hanem az emberek életét befolyásoló szervezési rendszernek látja, ami miatt nem választaná el az állam mûködésétõl.
Fotó: MTI/EPA / SEDAT SUNA

Gülen-figuráját égetnek az isztambuli Taksim téren

A Gülen-mánia nem lehet minden alapot nélkülözõ, mivel mozgalma, iskola és médiahálózata mögött is az egyik leggazdagabb iszlám alapítvány áll, így befolyását nem lehet alábecsülni. Törökországban a médiafelügyelet már törölte is az összes olyan rádióállomás és tévécsatorna engedélyét, amely kapcsolatban volt Gülen vallási mozgalmával.

Gülen azt mondta, semmi köze a felkeléshez, és Erdoğan vádolja azzal, hogy
“

megszervezett egy látszatpuccsot,

hogy utána még jobban megszilárdíthassa a hatalmát.
Fotó: AFP / OZAN KOSE
törökországi puccs, letartoztatás

Tízezreket akar elszámoltatni a kormány, a halálbüntetéstõl sem riadnának vissza
Végsõ leszámolás

A meghiúsult puccskísérlet után több teória is szárnyra kapott, fõleg annak átgondolatlansága miatt. Ilker Atac török politológus szerint a török hadsereg egy része jó ideje tervezhette az államcsínyt, azonban ennek kiszivárgása miatt elõrehozhatták a puccskísérletet. Ezzel is magyarázza a politológus az amatõr puccskísérletet, amit nagyon gyorsan levertek.

„A puccsot indokként használva váltanak le mindenkit. Nem kérdés, hogy a felelõsöknek bûnhõdniük kell, de ilyen helyzetben, amikor több tízezer emberrõl kell dönteni, esélyünk sincs különbséget tenni a bûnösök és ártatlanok között” – mondta Murat Aslan, a Török Bírói Szövetség elnöke.

A végrehajtó intézményeknél is zajlik a lefejezés: az ország mintegy háromszázhatvan tábornokából kilencvenkilenc ellen emeltek vádat, a kormány több minisztere halálbüntetést követelt rájuk. (Az országban nincs halálbüntetés, az EU számos vezetõje jelezte, hogy ha bevezetik, mint Erdoğanék akarják, akkor nincs uniós tagság.) Kilencszáz rendõrtisztet csak Ankarában, valamint 262 katonai ügyészt és bírát függesztettek fel.
Fotó: MTI/AP / Lefteris Pitarakis

A Halit Pasa Residence szállodát lebontották Isztambulban, mert állítólag ez volt a puccsisták találkozóhelye

A puccskísérlet után három hónapos rendkívüli állapotot rendeltek el Törökországban: a rendkívüli állapot lehetõvé teszi az elnöknek a rendeleti úton történõ kormányzást, és korlátozhatják az állampolgárok szabadságjogait.

Ha az államcsíny utáni hangulatot a maga hasznára tudja fordítani Erdoğan, és az alkotmány módosításról szóló népszavazáson elnyeri a társadalom támogatását, akkor megvalósíthatja az új elnöki rendszert, amivel végül bebetonozhatja magát a hatalomba.
Link