Bivaly! Kedves jó embertársam! Nem az én tisztem a kinevezés, de TE igazi PI klubtag (rendetlenkedõ) vagy! Óriási erényedrõl tettél tanú bizonylatot, ami nekem a kötekedésben, agresszív megnyilvánulásodban tükrözõdik. Ezt az erényed õrizd, és az igazi ellenségnek tartogasd. Azt az erényt, melyhez a magam haszontalansága, az ágyútöltelék, esetleg a golyófogó áhított minõségem eltörpül. Az igazi bivaly (jószág), ha vizet lát, belegázol, és megül a langy melegbe. Nincs az a parasztgazda, aki ki tudná õt onnan hajtani. Ezért
ráhagyja, mert tudja, hogy egyszer úgy is elunja, és ki jön a zavarosból. Az, hogy oda lett egy napja, talán bosszantja, de attól még megmosolyogja a segítségére sietõt, aki ki akarja hajtani jószágát. Na én ilyen tudatlan segítõnek vélem magam, aki rájött (vagy eleve tudta), hogy szerencsétlen erõlködés a próbálkozása. És hogy más is megmosolyogja,
viselkedésére még rátesz egy lapáttal, és játssza a bolondot. Elõbb-utóbb rájön, hogy mutatványa esetlen, rá vevõt nem találó lehet csak. Próbálkozik még egy keveset, majd megunja, és csendben elhal a játéka. Lesz, aki bámulja, s lesz ki csendben tovább áll, és lesz, aki fújni fog, az ingyen kapott cirkuszba bekiabálni fog. Íme, mai játéka.

"I_gazember szerint obszcén inzultussal illettem szegény, ártatlan, észlény Szpartakuszt !"

Nézd Kedves bivaly! A trágár szavak, azok trágár szavak, és nem csak szerintem. Cáfolatukat (akár más részérõl is) kérem. Ellenkezõ esetben ez tény, és nem csak szerintem van így.

"Ugye, ugye I_gazember ? Nem vetted észre te is te szegény szerencsétlen, hogy már régen átszálltam egy másik villamosra ?"

Bameg azt lekésted, ha még itt vagy!
Vagy nem vetted észre, hogy ugyanarra szálltál fel?

"Aki a "büdös kurva életbe", még a nick nevét sem tudja leírni helyesen, lásd, "Spartakusz"! "

Te ezt honnan veszed? Õ pont úgy írta, ahogy a kedve diktálta. Egyébkén meg lehet, hogy írásmódjában meg akarta különböztetni magát attól a bizonyos ókorban élt embertõl. Amikor azt írom le, hogy bivaly, vagy bivaly, megtudja mondani bárki is ezen az oldalon, hogy mire/kire gondoltam? Egyébként meg sokan használják a nick név rövidített alakját (Spari), mit mondjak elég selypítõsen hangzana "sz" betûvel az elején.

"Ami Vazul téglaverõ szaktársat illeti, már mondtam, azt a csipás szemét betolom a szarba,
amit õ agyvelõnek mond , csak legyen rá alkalmam. "

Told be az enyémet, de ne itt a virtuális világban! Úgy is most lesz a Kurultáj Bugacon, ott leszek. A pólómon lesz egy nagy "PI" betû, na ha meglátod, a viselõjét jól helyben hagyhatod. Azért vigyázz, nehogy egyártatlant súlytson haragod!
A PI monogram tulajdonosa, legfeljebb benyújtja a számlát tiltott, általa nem engedélyezett embléma használatáét.
Tudod, ha ketten lennénk egy lakatlan szigeten és elmérgesedne közöttünk a viszony, oly mértékben, hogy ölre mennénk, a másikat ölnénk, akkor én egy szerencsétlen szerencsés lennék, ha életemet oltanád. Segítségeddel megszabadulnék az élet gondjától, kínjától. Megtérnék õseim szelleméhez, akik fentrõl figyelnek, és várnak. Az életben maradó, a gyõztes, nap, mint nap megélné a poklot, egyedüllétében, cipelve tudatában szörnyû tettének súlyát, ráadásul megfosztva magát attól az örömtõl, amit csak egy társ tud adni.

Utolsó. Minõsíted itt feljebb Imre tevékenységét. Hiábavalónak, semminek bélyegzed.
Kár. Sajnos te önkéntelenül is tudsz bántani nem csak tudatosan. Szomorú vagyok, következtetésem végett, de belátom, hogy mindenkinek van hibája, nekem is.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy hibáimat ne akarjam leküzdeni,
"Mert a bölcs belátja, tanulás lehet csak a mentsvára,
Csiszolja, fényezi elméjét, hogy jobb emberkén élje életét."

A semmire meg annyit, hogy a ma világában a tömegmédia hatásával nehéz felvenni a versenyt.
A mennyiség és minõség örök harca. Hozzászólásom hosszúsága, már mennyiség, minõségét meg véleményetek adja.

A bántás sokszor csak ártás, de néha azért lehet áldás!

További jó napot kívánok!

Jól elvagytok? Sem a "világ", sem a zember nem változik. Az idõ meg múlik (tehénlyuk). Már rég "beleodvasodtam" a "beszólongatásokba", ami egy külön mú-faja az itt-létnek, de láthatóan nem jelen-lét. Tesztnek ugyan nem rossz, de sok idõ után unalmas. Ugyanakkor mindig ilyenkor merülhet fel valami gyöngy a tenger repedt fenekérõl, mikor a hegyek vajúdják az egereket. Az ego végül mindig "gyõz" és abban a pillanatban el is veszített mindent. Én csak "tudom".