Ajvé, mire a 10 éves "jubileumom" megérem, már hivatalból lökik a 10 évvel ezelõtti szövegem. Ebbõl is sláger lesz: "A büdös zsidó qva anyátok!" Kiszervezi a rendfenntartást a hatalom: egyre több jel utal arra, hogy rendõrök, katonák helyett verõembereket bíznak meg a politikailag kényes feladatokkal. A konditermek kopaszai nehezen lenyomozhatók, gyorsan reagálnak, és az általuk elkövetett erõszak miatt közvetlenül az állam vagy a Fidesz nem vádolható. Felléptek már a Liget civil tiltakozói, a Nemzeti Választási Irodánál az ellenzéki politikusok ellen, és bevethették õket a magyar határon a migránsok feltartóztatására is. Õk lennének a Fidesz Magyar Gárdája?
Kapcsolódó írásaink

Kocsis találkozott Kubatovval, de nem kérdezte a kopaszokról
Hiába keresték a munkavédelmisek a városligeti kopaszokat
Kopasz gárda: a kiszervezett rendfenntartás

– Politikailag pragmatikus döntés volt, és kivitelezhetõ ötlet – mondja fideszes forrásunk csaknem fél évvel a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) történtek után. Nevét nem írhatjuk le, túl közel van a tûzhöz, de még így, illegalitásban is azt állítja, pártjának nem volt köze az ügyhöz.

Februárban az iroda elõtt kopaszok állták el Nyakó István szocialista képviselõ útját, amikor a vasárnapi boltzár ellen akart referendumot kezdeményezni. Ám mégsem lehetett annyira kifizetõdõ tarfejûeket az NVI-hez küldeni: a kormány a botrány hatására kénytelen-kelletlen kivezette a magyar jogrendbõl a hétvégi nyitva tartás tilalmát.

Hogy kik voltak a keménykedõ kopaszok?

Ketten, J. Lóci és Cs. Misi Kubatov Gábor fideszes pártigazgató titkárának, Kindlovits Máténak az ismerõsei a Facebookon. Erdõsi Lászlóné, aki a kérelem benyújtásánál kiütötte a nyeregbõl Nyakót, fideszes polgármester felesége, kísérõje pedig Kindlovits gimnázumi osztálytársa volt.
Fotó: Bazánth Ivola
Az NVI-nél Nyakó István útját állták el

Mennyi véletlen! Ahogy az is, hogy a kopaszcsapat két tagja: Tibike és Lóci – vagy ahogy a közösségi hálón egymást hívják, a „Melák és a Tulok” – korábban a Fradi Securitynél dolgoztak. Egyikük ki is posztolta a közösségi hálóra, hogy 2013. augusztus 4. volt ott az elsõ munkanapja.

Nem ez volt az elsõ eset, amikor politikainak tûnõ hátországgal, fradis múlttal kopaszok csinálnak rendet vagy intézkednek Magyarországon. Két évvel ezelõtt a Fidesz-székháznál tüntetõ egyetemisták ellen lépett fel a magát biztonságinak kiadó Sz. Ferenc. A HVG azt írta róla, korábban gyilkosságért ítélték el, Kubatov Gábor Fradi-elnök és Fidesz-pártigazgató (ma már alelnök) ismerõse, szurkolói koordinátorként dolgozott a Fradi Securitynak.

– Õ volt egyedül fradis a biztonságiak közül, de önként ment oda – próbálja fenntartani a látszatot fideszes beszélgetõtársunk.
A napokban a Liget-projekt ellen tiltakozók kaptak gyomrost, estek hanyatt a biztonságiak erõteljes lökéseitõl, egyiküknek még az ujja is eltört a kopaszok miatt. Tóth Csaba, az õrzõ-védõk vezetõje pedig úgy üvöltötte le egy rendõr fejét, mintha õ lenne ott az állami erõszakszervezet képviselõje – és a hatóság képviselõi ezt hagyták.

A Magyar Narancs azt írta Tóth Csabáról, korábban neki is köze volt a Fradihoz, a klub biztonsági fõnökeként dolgozott, de a Magyar Labdarúgó Szövetségben is kapott szerepet. Tóth emberei közül a hetilap több, a ligeti harcban részt vevõ kopaszt azonosított, akik vélhetõen focimeccsek biztosításában játszottak szerepet.
Fotó: Kovalovszky Dániel
A Ligetben együtt intézkedtek a rendõrök és a kopaszok

A fagyi visszanyal

A Fradi mai ultrái tavaly nyáron Kubatov Gábor háza elé mentek tüntetni. A sportklub elnöke és a szurkolók között hosszú ideje tartó háborúskodás új szintje volt a demonstráció. Nemcsak a beléptetéshez, azonosításhoz használt vénaszkenner ütötte ki a keményvonalasoknál a biztosítékot, hanem az is, hogy az FTC külföldi szereplésein nem tudtak ott lenni, mert idõ elõtt lekapcsolták õket a rendõrök. Kubatov felesége levelet írt a drukkereknek: „Nagy tisztelettel arra kérem önöket, hogy ne jöjjenek többet az otthonunkhoz, ahol a gyermekeinket, többek között a 12 éves kislányunkat is neveljük. Kérem, értsék meg, miközben ordítva a férjemet szidták, közben bennem és a kislányomban keltettek félelmet.” Erre a Fradi keményvonalas szurkolói a többi között így válaszoltak Kubatovnénak: „Az ön férje eddig mindig azt mondta, hogy ne a stadionhoz szervezzünk tüntetést, hanem oda menjünk, ahol problémánk van. Legyen az egy MLSZ-elnök háza vagy épp egy klubelnöké. Az ön férje azt is mondta, õt szidjuk nyugodtan, amíg bírjuk, mert õt az nem érdekli. Ön helyénvalónak tartja, hogy kopasz, zavaros hátterû verõlegények látogatnak meg minket otthonunkban vagy a munkahelyünkön, és fenyegetnek minket?”

Egyelõre rejtély, kikre gondolhattak.


Tavaly augusztus 20-án Kocsis Máté józsefvárosi polgármester, a Fidesz kommunikációs igazgatója készült az állami ünnepre, a Nincs Alku Párt pedig arra, hogy ezt megzavarja. Egy kopaszokból álló brigád tartóztatta fel a tüntetõ csapatot, de azt, hogy õk kik voltak, még az általuk védett személyek „sem tudták”. A kopaszok a semmibõl jöttek, és fel is szívódtak.

Nemrégiben ott voltak az Erzsébet téren is: rendet akartak tenni abban a vitás kérdésben, hogy a Fõtaxi vagy a Max Taxi autói álljanak be az idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentõségû drosztra. Azt, hogy ki bízta meg õket, nem tudni.

Facebookos bejegyzéseik alapján nem nehéz megrajzolni az ismeretlen ismerõsök portréját. A sajtóban legtöbbet szerepelõ Lóci és Tibike mostanában Balatonfüreden egy éjszakai szórakozóhely kidobóembereként dolgozhat. Fõként Szolnokon élnek, életük java részét a konditerem, a „csokiszolárium” és a helyi éttermek szentháromságában élik. Politikai aktivitásuknak az interneten nem látni nyomát, de lelkesen dokumentálják, ha fekve több mint kétszáz kilót sikerül kinyomniuk, vagy azt, ha megnézik a moziban a Ted mackóról szóló filmet. 53–57 centiméteres a bicepszük, testvéremnek szólítják egymást, szeretik az Eddát, dolgoztak már a Ceglédi Sportcsarnoknak, a Fradinak és valószínûleg Vizoviczki Lászlónak, az éjszaka most épp házi õrizetben lévõ császárának is. Két éve egyikük felháborodva írt a közösségi médiában arról, milyen szöveggel próbáltak bejutni „Vizo” bulihelyére a fiatalok. Elõfordult ugyanis, hogy valaki azt hazudta, õ a fõnök fia, de emberünk, ha úgy látta jónak, hazaküldte a bebocsátásért „pityergõket”.

– Õk az úgynevezett doormanek, ajtónállók vagy kidobóemberek – mondja egy biztonsági szakember. Arra kér, ne írjam le a nevét: a politika túl sokszor ólálkodik a vagyonvédelmi cégek körül, nem akar bajt.

– Ez a típus elvállal mindent – magyarázza. – A megbízók az edzõtermekben halásszák le õket. Nagy testû, kigyúrt férfiakról van szó, akik már a megjelenésükkel is elrettentik azokat, akikkel szembekerülnek.

Amíg a nyolcvanas években fõként egykori sportolók vállaltak ilyen munkát, addig manapság bárki, aki felpumpálta az izmait és alkalmas a feladatra. Azért keresik õket, mert foglalkoztatásukkor a megbízóknak semmilyen hatósági ellenõrzéstõl nem kell tartaniuk. A kiszemelt doormanek elvégzik a melót, és eltûnnek. Jobbak, mint a biztonsági cégek, mert utolérhetetlenek, gyorsan reagálnak. Kényes politikai ügyekben nem a szocialista érában preferált In-Kal Securityt vagy a fideszes idõkben menõ Valtont bízzák meg a munkával, mert azok szabályok közé szorítva kénytelenek dolgozni.

A biztonsági cégek alkalmazottainak a 320 órás OKJ-s képzést kell elvégezniük, s a kapott bizonyítvány alapján a rendõrség állít ki számukra vagyonõri igazolványt. Feltéve, hogy még egy feddhetetlenségi igazolást is beszereznek. Ennek megszerzése nehezebb, mint az erkölcsi bizonyítványé; bizonyos bûncselekmények elkövetése esetén csak évek eltelte után kaphatja meg a dokumentumot a munkavállaló. És ha a cég bejelenti az alkalmazottját, azok neve benn marad a rendõrség rendszerében. Ez pedig rizikós, lenyomozható. A doormaneknek rendszerint nem kifogástalan a pedigréjük, így nem is alkalmazhatnák õket a bejelentett cégek. Esetleg feketén: az építõipar után a biztonsági cégek a legnagyobb feketefoglalkoztatók.

Ha a doormanek nem cégen keresztül dolgoznak, és jó napjuk van, akár húszezret is kaphatnak egy melóért. Ehhez képest a biztonsági cégek alkalmazottai 1920 forintot keresnek óránként. Ennyi ugyanis a kormány által a kamara javaslatára meghatározott idei, úgynevezett rezsiórabér. Ez csak akkor érvényes, ha közbeszerzésen indul a biztonsági embert foglalkoztató cég. Más esetben a tarifa ennél jóval alacsonyabb is lehet.
Fotó: Facebook
Poszt a Facebookon: Az elsõ munkanap a Fradiban

Magyarországon sokan élnek õrzõ-védõ munkából: a százezer embert foglalkoztató csaknem háromezer bejegyzett cég 98 százaléka kétszemélyes kisvállalkozás. A szakértõk becslése szerint ha hatszáz órát dolgozik egy kis biztonsági betéti társaság két tagja, akkor hónap végén mintegy félmillió forintot kereshet.

Köves Nóra aktivista, az Eötvös Károly intézet emberi jogi szakértõje arról írt a 444.hu-n, hogy csak idehaza új keletû jelenség a kopaszok bevetése. Oroszországban Putyin, Ukrajnában Janukovics alkalmazott elõszeretettel „azonosítatlan hátterû utcai huligánokat”. Köves Nóra szerint Szíriában – még a polgárháború kitörése elõtt – sok éven keresztül használták megfélemlítésre a rezsim által felbérelt „építõmunkásokat”, akiknek valójában katonai múltjuk volt.

– Nem hiszem, hogy a politikusok foglalkoztatnák a kopaszokat, inkább a beosztottaik lépnek, így próbálnak fõnökeik kedvében járni – mondja szakmabeli informátorunk.

A titkosszolgálati munkát jól ismerõ beszélgetõtársunk más véleményen van:

– A kopaszok jól bevethetõk, a politika számára pedig egyszerûbb kiszervezni a munkát. Így nem a rendõrrel kerül összetûzésbe a jogvédõ, a tüntetõ vagy az ellenzéki politikus, hanem egy kopasszal. Nem lehet az államot közvetlenül hibáztatni – mondja.
Informátorunk szerint a Fidesz és a kopaszok közötti kapcsolatra nemcsak a közösségi hálón találhatunk nyomokat, hanem az õrzõ-védõk reakcióidejébõl is következtethetünk rá. A Fidesz-székház elõtti tüntetés idején alig fél óra kellett, hogy megjelenjenek a helyszínen és fellépjenek a diákokkal szemben.

– Õk a Fidesz Magyar Gárdája. Elvégzik a piszkos munkát, de még sincs közvetlen bizonyíték arra, hogy kik a megbízóik – mondja titkosszolgálati informátorunk. Szerinte a ma biztonsági emberekként dolgozó kopaszok nagy része korábban ultra volt.
Az általunk azonosított kopaszokról egyértelmûen kiderült, hogy még most is Fradi-drukkerek. Ott vannak a legtöbb mérkõzésen, egyikük például közösségi oldalán jelzi, hogy szoláriummal készül a FTC szezonnyitó meccsére, a másik UTE-t gyalázó karikatúrát oszt meg. Mindhalálig Fradi! – írják a közösségi hálón.

– A radikális Fradi-drukkereknek jelentõs szerepük volt az õszödi beszéd kiszivárgása után, a tévészékházat felgyújtó 2006. szeptemberi akcióban – mondja titkosszolgálati informátorunk. Akkoriban több hír jelent meg arról, hogy a Nádor utca egyik kocsmája az ostromló zsoldosok kifizetõhelyeként mûködött. Bizonyíték persze egyik állításra sincs.

Annyi bizonyos, az MTV-székház elõtti tömegben voltak Fradi- és Újpest-drukkerek, de mozgásuk nem tûnt összehangoltnak, mint azt sokan sejtetik. Utóbbiak aznap éjjel egy soproni meccsrõl érkeztek haza, éppen akkor, amikor kitört a ribillió.

Titkosszolgálati forrásunk mégis azt állítja:
– Csak a helyszínen felvett rendõrségi adatokat, tanúvallomásokat kellene ismét megvizsgálni, s kiderülne, kik voltak ott a székház elõtt és volt-e a mai kopaszok közül néhánynak szerepe az ostromban vagy az október 23-i zavargásokban.

– A tévészékház elõtt futballhuligánok tomboltak, a Ligetnél pedig biztonsági cégek vagyonõri feladatot látnak el. Nem szabad összekeverni a kettõt – kontráz fideszes emberünk.

Azt, hogy a rendszer és a kopaszok között mégis lehet valamilyen kapcsolat, bizonyítja egy, az atv.hu által közölt, titokban készült hangfelvétel. Ezen Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetõje társainak arról beszél, hogyan fogadtatták el magukat a hazai fegyveres szervekkel: „A migránsválság megoldásában, büszkeséggel mondhatom, hogy a Betyársereg is igencsak kivette a részét, és úgy, hogy a rendszer keresett meg bennünket. Nyilván ennek a függvénye az volt, hogy ugye annyira leépítették a magyar honvédelmet, hogy egy ilyen önszervezõdõ sportolókból álló civil körre volt szükség, hogy adott helyzetben ott legyen, amikor ott kelletett, hogy legyen.”

A 168 Óra is találkozott olyan menekülttel, aki arról beszélt, hogy magyar egyenruhások verték meg a határon. A hatóságok cáfolták az atrocitásokat, de azt is, hogy ehhez kigyúrt kopaszok segítségét vették volna igénybe. Ugyanakkor maguk a jogvédõk sem zárták ki annak a lehetõségét, hogy a magyar határon az utóbbi idõben bántalmazott migránsokra nem az állami hatóságok emberei, hanem akár „paramilitáris szabadcsapatok” vagy „önkéntes határvédõk”, a rendszer kopaszai ronthattak rá.
Link