Õstermelõ mondja, kérdõívezik a "kormány". Segítséggel kitöltötték a digitális adatbázist, ahol a személyes adatokon kívül csak hazudni tudtak, mert nincs olyan válasz-lehetõség, amely lefedné a valóságot, beleértve magát a terméket, amit termel. Ebbõl lesz aztán a "statisztika", amit meg még kozmetikáznak is. Korábbi kutatások alapján, úgy gondoltuk, hogy az alacsonyabb kognitív képességekkel rendelkezõ emberek hajlamosabbak az elõítéletekre. Egy új vizsgálat azonban rámutatott, hogy az intelligenciaspektrum legmagasabb és legalacsonyabb részén lévõk ugyanannyira elfogultak – a különbség mindössze az, hogy kivel szemben.

Mark Brandt és Jarret Crawford szociálpszichológusok arra voltak kíváncsiak, hogy – függetlenül az elõítéletek megalapozottságától – mennyire elõítéletesek a magasabb és alacsonyabb értelmi képességekkel rendelkezõk. Vizsgálatukba 5914 alanyt vontak be, akiknek intelligenciáját szinonima-teszttel mérték. Ez ugyan kizárólag a nyelvi képességeket méri, azonban direkt összefüggésben áll az ember intelligencia kvóciensével.

Az eredményeik annyiban egyeztek a korábbi kutatások tapasztalataival, hogy az alacsonyabb IQ-jú emberek hajlamosabbak voltak elõítéletekkel szemlélni a nem konvencionális vagy liberális csoportokat, ahogy a „kevés választási lehetõségû” emberekkel szemben is igen elfogultak voltak. Utóbbiak közé tartoznak például a faji, nemi vagy szexuális orientációs alapon megkülönböztetett csoportok, azaz akik nem választották, hogy az adott csoporthoz akarnak-e tartozni, hanem beleszülettek.

A vizsgálat azonban azt is kimutatta, hogy a magas intelligenciájuk ugyanannyira elõítéletesek, csak éppen a másik irányba: a hagyományos vagy konzervatív csoportokkal szemben voltak részrehajlóak, akiket „sok választási lehetõségûnek” tekinthetünk, mert maguk választhatták meg a hozzáállásukat, például hogy kit gyûlölnek és kit tisztelnek.

„Az emberek nem szeretik, ha valaki különbözik tõlük” – mondta Brandt és Crawford egy interjúban. „Annak elítélésével, aki más elveket vall, az egyén a saját világnézet érvényességét tarthatja fenn saját maga számára.” Más szavakkal tehát ahhoz, hogy biztonsággal tudjunk a saját nézõpontunkra támaszkodni, meg kell gyõznünk magunkat, hogy a másik téved.

Brandt és Crawford egy korábbi tanulmányt is idézett, amely szerint a szerényebb kognitív képességekkel megáldottak hajlamosabbak a skatulyázásra, azaz a különbözõ csoportokat egymástól nagyon eltérõként fogják fel, világos határokkal.

„A világos határvonalak segítenek az embereknek, hogy az ellenséges csoportot nagyon messzinek és tõlük gyökeresen különbözõnek lássák. Azaz hogy kevésbé fenyegetõként gondolhassanak rájuk.” – mondták. A kutatók említettek egy másik tanulmányt is, amely épp ezt a jelenséget vizsgálja Donald Trump falépítési projektjével kapcsolatban. A tervet támogató konzervatívok olyan emberekkel, jelen esetben a mexikóiakkal szemben táplálnak elõítéleteket, akik nem maguknak választották, hogy mexikóinak akarnak-e születni. Másrészt azonban az IQ-teszten jobban teljesítõk pont az olyan konzervatívokkal szemben elõítéletesek, akik teljes mellszélességgel támogatják Trump tervét.

(Vice)
Link