Figyelmesen értelmezni! Soros...szabadkõmûvesség, illumináti, háttérhatalom...gyíkemberek...máltaisokk, jezsiuták... Az általános nézet szerint ha a török államfõ a rossz, Fethullah Gülen a jó. A valóság ennél árnyaltabb.

Európában sokakból szimpátiát váltott ki Fethullah Gülen mozgalma iránt az a boszorkányüldözés, amit a török kormány folytat. A mozgalmat Törökországban terrorszervezetként tartják számon, vezetõjét a puccskísérlet megszervezésével vádolják, másutt azonban a mérsékelt iszlám képviselõjeként tekintenek rá.
Szkepticizmus

Thorsten Gerald Schneiders iszlám-szakértõ a Deutsche Wellének arról beszélt, hogy a Németországban élõknek valójában kevés tudása van Gülen mozgalmáról, és az befolyásolja nézetüket, hogy ha Erdogan a rossz, akkor a vele szemben álló hitszónok csak jó lehet. Emellett a radikális iszlámtól való félelemmel szemben az embereknek pozitív benyomásuk van Gülen követõirõl, akik nyitottak a párbeszédre.

A szakértõ viszont némi szkepticizmussal áll Gülenhez. Szerinte a mozgalom követõitõl nem áll messze az a szándék, hogy fontos intézményekbe „beszivárogva” terjesszék ideológiájukat. Fethullah Gülen 1999-ben ment az Egyesült Államokba, amikor hazájában azzal vádolták, hogy meg akarta buktatni a szekuláris berendezkedést, és vallási alapokra helyezte volna az országot. Õ maga viszont azt állítja, egészségügyi okok miatt ment külföldre.
Sikeres emberek

Az 1960-as években indult mozgalom mára több mint száz országban van jelen. Vannak szakértõk, akik egyenesen a szcientológiához hasonlítják, de Schneiders ezt nem osztja. Felmerül ugyanakkor a kérdés szerinte, mennyire illeszthetõ össze a demokratikus értékekkel egy olyan mozgalom, amelynek szervezeti és pénzügyi struktúrája homályos, és nem tûri tagjaitól a véleménykülönbséget.

A hitszónok követõinek legnagyobb része sikeres ember, jólétben él, magasan képzett, és mindezt muszlim identitásával kapcsolja össze. Ezért népszerûek a németországi törökök körében a mozgalomhoz tartozó iskolák is. A világszerte megtalálható iskolák egyébként Gülen mozgalmának fõ pillérét alkotják. Az iszlám-szakértõ szerint indokolt, hogy a hírszerzés is odafigyeljen ezekre az intézményekre, de mindenképpen diszkréten, bármiféle hisztérikusságot nélkülözve.
Senki nem kérdõjelezheti meg

A bécsi egyetem szakértõje, Tomas Schmidinger, aki a politikai iszlámot tanulmányozza, úgy látja, Gülen egy konzervatív oktatásra épülõ mozgalmat tart fenn. A muszlim társadalmak fontosnak tartják a saját jövõbeni elitjükbe való befektetést, amelynek hosszú távon politikai vonatkozása is lehet. „Legalábbis eddig a Gülen-mozgalom nem szállt szembe agresszívan a németországi politikával” – mutatott rá Scmidinger. A szervezet a muszlim közösségeken belül igyekszik megerõsíteni befolyását.

Ugyanakkor a szakértõ szerint a mozgalomnak van egy titokzatos, szektaszerû, antidemokratikus természete, amelyben Fethullah Gülent senki nem kritizálhatja vagy kérdõjelezheti meg.

A mozgalomnak jelentõs gazdasági ereje is van világszerte. Aki a szervezet közbenjárásával kap állást, az elsõ havi fizetését a mozgalomnak adja, de a tagok üzleti tevékenységébõl is részesedik a szervezet. Van olyan szakértõ, aki maffiához hasonlítja a mozgalmat, de Schmidinger ezzel nem ért egyet. Inkább egy piramisszerû szervezetrõl van szó, amelyben a támogatottak maguk is támogatnak másokat, ami kiterjedtté és erõssé teszi a hálózatot.
Link