Circus...pánem nélkül. Iránt mutat. Köves Slomó: ez a kitüntetés a zsidó közösség számára kifejezetten bántó.

Csütörtökön, Budapesten adták át a Pesti Vigadó épületében az állami kitüntetéseket és miniszteri elismeréseket augusztus 20. alkalmából.

Az eseményen a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Hírlap publicistája. A szerzõt három hónappal ezelõtt 250 000 forintra büntette a Médiatanács gyûlöletkeltõ és kirekesztõ tartalom közlése miatt. A hatóság szerint az elismerésben részesült publicista jogsértést követett el akkor, amikor minden 14 évesnél idõsebb menekültet potenciális gyilkosnak nevezett.

Lapunk megkérdezte az EMIH vezetõ rabbiját, hogy mi az álláspontja a kitüntetésrõl. „Nehezen tudom értelmezni, hogy aki hétrõl hétre a gyûlölködéssel hívja fel magára a figyelmet miért és milyen teljesítményre érdemel állami kitüntetést. A zsidó közösség számára kifejezetten bántó, hogy Bayer, aki nem egyszer antiszemitának is minõsíthetõ szöveget írt, bármilyen állami elismerésben részesül” – közölte Köves Slomó, aki hozzátette: „Az állami kitüntetéseket az egész nemzet, tehát a zsidó közösség nevében is adja a kormány. Mi is büszkék vagyunk azokra a díjazottakra, akik valóban kétségbevonhatatlan teljesítménnyel mutatnak példát. Ezért vagyunk kénytelenek megszólalni akkor, ha olyasvalakit tüntetnek ki, aki tevékenységével éppen a nemzeti közösség egyes csoportjai ellen szít gyûlöletet.”

„A dühös és mellõzött kisember ressentiment-járól Nietzsche óta tudjuk, hogy minden irracionális gyûlölet alapja. Ezt jutalmazni és társadalmi példává emelni egy jelentõs állami elismerés által több mint szerencsétlen. Bayer Zsolt elmúlt 15 éves munkássága ennek a mellõzött kisembernek a gyûlöletébõl táplálkozó szalonképtelen szöveghalmaz, amit egy jóérzésû szülõ még elrettentésképpen sem mer megmutatni a gyerekének” – mondta Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány vezetõje.

Érdemes néhány gondolatot idéznünk a díjazottól:

„Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigány gyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigány gyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba.” Cigányliszka, 2006. október 17., Magyar Hírlap

„1967-ben a pesti zsidó újságírók még Izraelt gyalázták. Ugyanezek a pesti zsidó újságírók ma az arabokat gyalázzák. Meg a Fideszt. Meg bennünket. Mert jobban gyûlölnek bennünket, mint mi õket. Õk a mi indok-zsidóink – értsd: a puszta létezésük indokolja az antiszemitizmust.” A medence és környéke, 2008. március 18., Magyar Hírlap

„Magyarországból »bûz árad« – írja valami Cohen névre hallgató, bûzlõ végtermék valahonnét Angliából. Cohen, meg Cohn-Bendit meg Schiff. A Népszava pedig a nagy kalapácsos ember vörös figurájával jelentkezik, és sajtószabadságot követel. A legtöbben pedig azt gondolják, hogy ez valami újdonság, s hogy ilyen hadjárat még nem volt. Botorság. Nincs új a nap alatt. Sajnos nem sikerült mindet beásni nyakig az orgoványi erdõben…” Ugyanaz a bûz, 2011. január 4., Magyar Hírlap

„Csak akkor nincsen riadó, amikor milliószámra özönlenek befelé az idegenek. Akiket a második emeletrõl kiugorván is még le kell lõni. (…) Sokkal jobb lett volna, ha ellenállást tanúsít, és lelövik, mint egy veszett kutyát.” Furcsa üdvtörténet, 2015. augusztus 7., Magyar Hírlap

„Itt az idõ kimondani: elkezdõdött valami rettenet. Aminek véget kell vetni. Most. Minden eszközzel. Európát meg kell szabadítani ettõl az iszonyattól. Ha kell, fegyverrel. Mert ha minden így marad, akkor elkerülhetetlen lesz a vérontás. És a hordák ma még úgy hiszik, csak az európaiak vére ontható…” Elkerülhetetlen?, 2015. augusztus 15., Magyar Hírlap

További idézetek kizárólag erõs idegzetû olvasóknak itt érhetõek el.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Link