A zsidó megcsinálta a gyi(l)kot, majd fenntartja, szítja és "demokratizálva" kiirtja az emberi fajt. Legalábbis ez volt a terve. Clinton illumináti-gyík nyelve már a lépes mézbe ragadt. Amerikának vezetõ szerepet kell játszania a veszélyes világban a diplomáciai személyzet biztonságával kapcsolatos kockázatok ellenére is, jelentette ki Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter a bengázi amerikai képviselet ellen 2012. szeptember 11-én végrehajtott támadás ügyében vizsgálódó képviselõházi eseti bizottság csütörtöki meghallgatásán.

Ha Amerika nincs jelen a világnak különösen az instabil helyein, annak következményei vannak, mondta.

Az amerikai diplomácia volt vezetõje a várhatóan egész napos washingtoni meghallgatás elején elmondott nyitóbeszédében rámutatott, hogy Chris Stevens tripoli nagykövet – egyike annak a négy amerikainak, aki támadás következtében életét vesztette – tudatában volt annak, hogy veszélyes feladatot vállat.

Clinton szerint a kormány felelõssége a diplomaták biztonságát szavatolni, de lehetetlen minden terrortámadást megakadályozni. Emlékeztetett rá, hogy 1975 óta az amerikai diplomáciai szolgálat több mint 75 tagja vesztette életét.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Ronald Reagan, George H. W. Bush és Bill Clinton kormányzása idején amerikai célpontok ellen elkövetett terrortámadások után a kongresszus vezetõi mindkét párt részérõl, valamint a végrehajtó hatalom képviselõi összegyûltek annak megvitatására, hogy hol lehetett a hiba és mit kellene másként tenni.

A kongresszusnak a partnerünknek kell lennie, ahogy az volt a korábbi tragédiák idején, mondta.

Sürgette, hogy a nemzetbiztonság érdekeit helyezzék a politikai és az ideológiai érdekek felé. A volt tárcavezetõ elmondta, vállalja a saját felelõsségét a bengázi amerikai képviselet elleni támadásért, hangsúlyozva, hogy személyesen nem volt szerepe a bengázi képviselet biztonságának megerõsítésére vonatkozó kérések elutasításában.

Susan Brooks republikánus képviselõ kérdésére, hogy miért kapott Clinton 2011-ben nagyságrendekkel több e-mailt a bengázi biztonsági helyzetrõl, mint 2012-ben és miért nincs a levelei között egyetlen sem, amely említést tett volna a képviselet ellen a lerohanás évének áprilisában és júniusában elkövetett támadásról, a volt miniszter kijelentette, hogy munkája nagyobb részét nem e-maliben végezte.

Az ügyben eddig hét kongresszusi vizsgálat zárult le anélkül, hogy felvetette volna Clinton büntetõjogi felelõsségét. Igaz, ezek közül több is arra a megállapításra jutott, hogy a titkosszolgálatok és a külügyminisztérium nem voltak hatékonyak a bengázi képviselet biztosításágának megerõsítésére vonatkozó kérések teljesítésében.

Hillary Clintont harmadik alkalommal idézték be az ügyben kongresszusi meghallgatásra. A demokraták oldaláról többször felvetõdött a – republikánus politikusok több nyilvános elszólása által alátámasztott – gyanú, hogy a republikánus vezetésû bizottság tevékenységével megpróbálja a listavezetõ demokrata elnökjelölt-aspiráns választási esélyei aláásni.

Demokrata politikusok kifogásolták, hogy a bizottság 4,7 millió dollár közpénzt költött el a vizsgálódásra, amely 17 hónapon át tartott, vagyis hosszabb ideig, mint a Richard Nixon elnök bukásához vezetõ Watergate-bizottság munkája.

Republikánus részrõl arra hívták fel a figyelmet, hogy a testület félszáz tanúvallomást és mintegy 50 ezer oldalnyi dokumentumot mérlegelt, és a vizsgálatot hátráltatta, hogy a külügyminisztérium sokáig nem volt képes a kongresszus rendelkezésére bocsátani Hillary Clinton magánszerverrõl folytatott elektronikus levelezését.
Link