Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Európa reformját sürgetik a visegrádi országok

BelföldA biztonság megerõsítése prioritás az uniós tagállamok többsége szerint
Az Európai Unió minden dimenzióban elvesztette adaptációs készségét, illetve a már létezõ szabályait sem tartja be – figyelmeztetett pénteken Varsóban Orbán Viktor, aki négy javaslatban foglalta össze a problémák megoldására vonatkozó magyar álláspontot. A miniszterelnök errõl azelõtt beszélt, hogy leült volna tárgyalni az EU jövõjérõl a másik három visegrádi ország – Csehország, Lengyelország és Szlovákia – kormányfõivel, illetve Angela Merkellel.

A német kancellár egész héten az unió tagállamainak vezetõi-vel tárgyalt, hogy közösen elõkészítsék a szeptemberi pozsonyi EU-csúcsot, amelyen a brit kilépés utáni helyzetet akarják megvitatni. Orbán Viktor úgy vélte, a Brexit nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az EU pedig teljesen elvesztette adaptációs készségét. – Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli kérdésekben sem, mint például Ukrajna – mondta. Szerinte a második baj, amellyel az EU küszködik, az, hogy az unió a már létezõ szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények mûködésére vonatkoznak.

Orbán Viktor elsõként azt tanácsolta, hogy az unió tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját. „Tudom, hogy ezt sokan fel akarják lazítani, valami mást javasolnak, de Magyarország ezzel a szigorú költségvetési politikával lábalt ki a válságból, és lett gazdasági értelemben sikertörténet, tehát mi javasoljuk ennek fenntartását” – jegyezte meg. Másrészt – mint mondta –, az unióban elsõ helyre kellene sorolni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához. Harmadik javaslatának értelmében az európai intézményeknek vissza kellene tér­niük rendeltetésükhöz.

„Az Európai Tanács vezesse, és csak õ vezesse az Európai Uniót. Az Európai Bizottság a politikai szerepjátszást fejezze be, és térjen vissza az alapszerzõdésben rögzített feladatához, õ nem politikai szereplõ, hanem a szerzõdés õre” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A közös szakpolitikákat illetõen a magyar miniszterelnök javaslata az volt, hogy az EU õrizze meg a régi, bevált politikákat, mint amilyen a kohéziós és az agrárpolitika, és alkosson szükséges új politikákat, például a digitalizáció kérdésében, ugyanakkor a migráció és a szociális kérdések ügyét ne vonja be a közös politikákba.
Orbán Viktor: Magyarország szigorú költségvetési politikával lábalt ki a válságból

Forrás: MTI

Orbán Viktor: Magyarország szigorú költségvetési politikával lábalt ki a válságból

Angela Merkel eközben azt hangsúlyozta, hogy a brit uniós tagság megszüntetésével kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot. A német kancellár központi jelentõségû ügyként említette az EU külsõ és belsõ biztonságát. Nyomatékosította, a migráció ügyével is foglalkozni kell, különösképpen azzal, hogy milyen humanitárius felelõsségvállalásra van szükség az EU részérõl, és milyen migrációs partnerséget kell kialakítani az afrikai országokkal, illetve miként kell folytatni az együttmûködést Törökországgal.

A Brexit után olyan változásokra van szükség, amelyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat – szögezte le Beata Szydlo lengyel kormányfõ. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a jövõben meg kell változtatni a kommunikációt az Európai Unió intézményei és a tagállamok között. – Csehország számára az európai biztonság megerõsítése, valamint az Európai Unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh kormányfõ.

Nincs változás

Budapest, 2014. szeptember 19. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a Függetlenségi népszavazás Skóciában – értelmezések és kitekintés címmel rendezett elõadáson Budapesten a Magyarság Házában 2014. szeptember 19-én. MTI Fotó: Soós LajosEgyelõre nem látok változást a frontvonalakban – mondta lapunknak Németország és a visegrádi országok kapcsolatáról Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Kiemelte: az utóbbi hónapokban ugyanakkor enyhülni kezdett a hangnem egymás irányába. A szakértõ szerint a közös kül- és biztonságpolitika mélyítésének szükségességében a visegrádi országok, Németország és az Európai Bizottság is egyetértenek, így elképzelhetõ lesz egy kompromisszumos megoldás. Nagy hátraarcra nem számíthatunk egyik fél részérõl sem, de szeptemberben lehetséges, hogy látunk majd egy nagyobb csomagot, amelyben az álláspontok finomra hangolva jelennek meg, mondta. Az uniós gazdasági együttmûködés mélyítését illetõen szintén nem számít radikális változásra Gálik Zoltán. Bár megindultak az útkeresések, a vízválasztó a jövõre esedékes francia és német választás lehet, fogalmazott. (Z. R.)

Nem pártpolitikai kérdés
08_Kiss_MOA visegrádi országok összefogása a menekültügyi kvótarendszer ellen azt mutatja, hogy ez nem pártpolitikai kérdés, hanem egy olyan ügy, amely az emberek széles körét érinti – mondta lapunknak Kiss J. László, utalva arra, hogy míg Budapesten és Varsóban jobb-, addig Prágában és Pozsonyban baloldali kormányok vannak hatalmon. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint egyetértés mutatkozik a lengyel–magyar irányvonal és a német álláspont között az erõsebb határvédelem szükségessége terén, illetve abban, hogy az Európai Bizottságnak túl nagy beleszólása van az uniós döntéshozatalban, a fõ döntések meghozatalát inkább a tagállamokra kellene bízni. Angela Merkel mostani európai körútja is ezt bizonyítja. Kiss J. László úgy véli, a V4-ek igyekeznek világossá tenni, hogy a britek kiválása az EU-ból nem ok, hanem okozat, vagyis a rossz uniós politika következménye. (K. Z.)

A magyar javaslatok
• Fenn kell tartani a szigorú költségvetési fegyelemre irányuló politikát
• Létre kell hozni egy közös európai hadsereget
• Ne az Európai Bizottság, hanem az Európai Tanács vezesse az EU-t
• A migráció és a szociális kérdések ügye ne legyen része az uniós közös politikáknak
Link

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.43 másodperc
2,958,476 egyedi látogató