És mi ezzel a gond? Nagyon helyes! A zsidó-cigány városi patkány, de majd belakják azt is, oszt lesz megent "élet". Nem látok problémát, vagy vegyek fel rózsaszín szemügét? Ma már nemcsak a falvak néptelenednek el, hanem a romló folyamatok következményei elérik a kisvárosokat is - írja holnap megjelenõ, A vidék panasza címû cikkében Giczy György.

A magyar parasztságnak a legnehezebb idõkben is megmutatkozó életképessége rohamosan hanyatlik. A közel- és a távoli múltban alkalmanként ismétlõdõ kifosztásokat, a kivetett sarcot, a padlások lesöprését, ha nehezen is, de túl lehetett élni. Az állami földek eladásával megnõ a veszély, hogy a magyar parasztság egésze a politikai hatalom által teremtett nagybirtokoknak az idénymunkása lesz, végeredményben cselédsorba kerül.
Az elszegényedés következményét, a falvak elnéptelenedését le lehet tagadni, mert a közforgalmi utaktól távol esõ pusztulást jótékonyan elrejti a vegetáció, de ha közelebbrõl szemügyre vesszük az elhagyott vagy már csak munkaképtelen öregek lakta portákat, akkor semmivel sem találunk jobb állapotokat, mint a nagyvárosok hajléktalanszállóiban. A városokban el lehet tüntetni kitiltásokkal, rendszabályokkal a szegénység nyomait, de ezeken az elöregedõ településeken a nyomor általános. A ruházat és az életmód a nagyvárosi hajléktalanokétól semmiben sem különbözik. Helyzetük még annál is szomorúbb: élve vannak eltemetve - írja Giczy.

Azért is fontos információ az új föld-kiárusítási rendszer, mert míg az állami földeken dolgozó földmûvesek, napszámosok mindennapjait jócskán megkönnyítette a mai értelemben vett "TSZ", a földeladás után már korán sem biztos, hogy ez így is fog maradni. Mi biztosítja majd a falvakban vagy netalántán a kisvárosban élõknek, hogy lehetõségük adódik tisztes bérért dolgozni a földeken?

Komoly probléma az is, hogy egyetlen munkalehetõség lévén olyan monopóliumot kaphatnak a földbirtokosok, amely lehetõvé teszi számukra a munkabér drasztikus csökkentését, így Giczy szavai igazzá válhatnak, és a földmunkások lehetnek a vidék "hajléktalanjai". Azok az emberek, akikkel bármit meg lehet tenni, de még csak a látványuk sem zavar senkit az aluljáróban. Földet túrnak, hogy ne haljanak éhen, de egyáltalán nem marad kitörési pontjuk, örökké a földesúr rabjai maradnak.

Ha továbbmegyünk a gondolatban, és esetleg azt feltételezzük, hogy a föld, amelyen Gipsz Jakab dolgozik, talán egy bizonyos érdekeltségi, politikai körhöz tartozó tulajdonos kezébe kerül, mi szavatolja azt, hogy ez nem idéz elõ bármiféle befolyást a dolgozó döntéseire, a hatalomhoz való viszonyára, az érdekérvényesítés merszére.

Gõgös Zoltán az MSZP elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz barátai kedvéért hamarosan meglévõ munkahelyek fognak megszûnni. Erre példa szerinte Mezõhegyes, ahol egy 220 éves vállalkozást számolnak fel, és egy olyan embernek adják, aki száz kilométerekre lakik Mezõhegyestõl.

Más aggályok is fellépnek a szocialista politikus szerint. Példaként említette parlamenti felszólalásában, hogy Hajdú-Biharban lesz egy 258 hektáros tábla, aminek az ára akár egy milliárd forint is lehet. "Kíváncsi lennék arra, hogy ki tudott 700 millió forintot összespórolni erre - tette hozzá. De vajon melyik fiatal gazda tudná megvenni Vas megyében azt a 96 hektáros táblát, amely 256 millió forintba kerül? Ráadásul, majd elõször 2051-ben vethetne bele gabonát az új tulajdonos, ugyanis a földet még 36 éven át bérleti jogviszony terheli" - tette hozzá Gõgös.

Akárhogy is, az új rendszerben aligha találunk majd olyan fiatalt vagy középkorút, aki szívesen a falvakban maradna. A magyar vidék nehéz sorsú idõs "hajléktalanokból" fog állni, akik mindenben kiszolgálják majd a "gazdájukat..."
Link