Nagy bajban a CBA, 1300 ember munkahelye a tét

Nógrád megye több településén üres polcok fogadják a vásárlókat a CBA üzletlánchoz tartozó élelmiszerboltokban. Mint arról az RTL Klub híradója is beszámolt, a CBA vagy Príma név alatt futó üzletekben nincs húsárú, kenyér, zöldség és gyümölcs.

A 80 saját tulajdonú boltot, amelyek átlagos boltmérete meghaladja az ötszáz négyzetmétert, a salgótarjáni központú Palóc Nagykereskedelmi Kft. üzemelteti, amely a CBA úgynevezett franchise partnere, vagyis használhatják a CBA nevet, de önállóan irányítják a boltokat.

Úgy tudjuk, Nógrád megye legnagyobb foglalkoztatója, az 1300 dolgozót alkalmazó Palócker súlyos pénzügyi válsághelyzetbe került. A dolgozók aggódnak, hogy nem kapják meg a fizetésüket és elveszítik munkájukat.
Kötelezõ nyereséget írtak elõ

A Palócker lenne az elsõ áldozata a kormány új szabályozásának, amely szerint a nagykereskedelmi vállalkozásoknak kötelezõ nyereségesnek lenniük. A kormány 2014 végén hozott több ágazatot érintõ törvényt, hogy háttérbe szorítsa a multikat, ám ez nem jött be, sõt, a multik a vasárnapi boltzár feloldásából is jól jöttek ki.

Az ágazati törvény módosítása nyomán 2017. január 1. után kiskereskedõ társaság nem árulhat élelmiszereket és napi fogyasztási cikkeket, ha két egymást követõ évben a forgalma meghaladta a 15 milliárd forintot, és veszteséges vagy nullszaldós volt.

A Palócker 2015-ben 18 milliárdos forgalom mellett, 2 milliárdos veszteséget produkált. A 2016-os év mérlege 2017 májusában lesz hivatalos, tehát addig – legalábbis elvben – még fordulhat a kocka.
Tárgyalnak a CBA-val

A CBA kommunikációs igazgatója Fodor Attila azt mondta a 24.hu-nak, hogy a kialakult helyzet pontos megismerése és annak kezelése érdekében, a CBA vezetése soron kívül tárgyalást indított a Palóc Nagykerrel. A legrövidebb idõn belül döntést hoznak az ügyben, tette hozzá.
Budapest, 2014. november 10. Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója sajtótájékoztatón beszél a KDNP szabad vasárnapról szóló kezdeményezésérõl az Országházban 2014. november 10-én. Mellette Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke (b2) és Pólya Miklós, az RS Bútor jogtulajdonosa. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Fodor Attilától azt is szerettük volna megkérdezni, hogy mi lesz a Palócker dolgozóival, illetve a beszállítókkal, de a folyamatban lévõ tárgyalásokra hivatkozva elzárkózott a válasz elõl. A beszállítókkal kapcsolatban azt szerettük volna megtudni, hogy ki tudja-e a fizetni õket a CBA, ha esetleg a Palócker csõdbe megy.

A CBA igazgatósága ugyanis még 2012-ben hozott egy határozatot, amely szerint minden CBA-hoz tartozó boltnak, kereskedõnek ingatlan- vagy pénzügyi fedezetet kell biztosítania a központ számára, arra az esetre, ha nem tudna fizetni a beszállítóinak (lásd keretes írásunkat).
Hallgatnak

Természetesen megkerestük a Palócker egyik – április óta – új ügyvezetõjét Szepessy Ervint, hogy kommentálja a kialakult helyzet okait, de nem reagált telefonunkra és e-mailünkre. Azt is szerettük volna megkérdezni, hogy miként lehetséges az, hogy az elmúlt öt évben átlagosan 20 milliárdos forgalom mellett 2015-re 2 milliárdos veszteséget, és ezzel nagyjából megegyezõ üzemi eredményt hozott össze a cég, úgy, hogy a kiskereskedelem az elmúlt években évi 5 százalékkal bõvül Magyarországon.
Viharos viszony a fedezeti követelés miatt

A Palócker 2012 októberében, két másik céggel együtt, kilépett a CBA-hálózatból, majd a Coop Csoporthoz csatlakozott. Ezzel a CBA elvesztette országos lefedettségét, ám 2012-ben 7 új boltot is nyitottak 300 millió forintos, vissza nem térítendõ állami támogatás segítségével. A Palócker azért lépett ki, mert – ahogy fogalmaztak – a szállítók érdekében nem fogadhatták el a CBA fedezeti követelését. A piacon akkor azt rebesgették: a CBA pénzügyi letéte inkább a cash-flow növelését hivatott betölteni, sem mint szankciót a beszállítókkal történõ tisztességes bánásmódhoz. Hab a tortán, hogy a Palócker meglehetõsen gyorsan – már 2012 decemberében – bejelentette, hogy visszatér a CBA kötelékébe. Azóta sem ismert, hogy a pénzügyi letétrõl hogyan állapodtak meg. Nem tudni például, hogy esetleg a fedezet nyújtása is közrejátszott-e abban, hogy ennyire súlyos cash-flow zavarba került a Palócker.

A Palóc Kft. egyik beszállítója azt mondta az Indexnek, hogy május és július között 36,5 millióért vett tõlük árut a cég, de ebbõl 29,5 milliót még mindig nem fizettek ki. A fennmaradó összeget néhány hónapja kezdték el törleszteni, de hetente csak 1-2 milliós értékben. Két hete azonban már ezek a törlesztések is elapadtak.
A kormány nélkül is bedõlnének

A kiskereskedelmi piacra rálátó egyik forrásunk szerint a Palócker 80 boltja valószínûleg akkor is bedõlne, ha nem lenne a kormány által elõírt – egyébként abszurd – kötelezõ nyereségességi szabály.

Észak-Kelet Magyarország az egyik leggyengébb vásárlóerõvel rendelkezõ régió, és a cégnek komoly fejlesztési gondjai is vannak, mondta forrásunk.

Ekkora árutömeget ma már nem lehet jövedelmezõen, ekkora mennyiségû élõmunkával mozgatni, raktározni. Óriási a verseny, ám a fejlesztések, valószínûleg korábbi pénzügyi okok miatt, elmaradtak a cégnél

– fogalmazott névtelenséget kérõ forrásunk, aki szerint:

A CBA-nál az a gyakorlat, hogy ha átvehetõ a cég, akkor átveszik, ha nem, akkor elengedik. Kérdés, mi lesz a dolgozókkal, az 1300 munkavállalóval, a ki nem fizetett beszállítókkal.
A kormány a helyén van

Megkérdeztük a Miniszterelnökség miniszteri biztosát, Szathmáry Kristófot, hogy mi a véleménye a kötelezõ nyereségességi szabályról, amely – részben legalábbis – ilyen lehetetlen helyzetbe hozta a Palóckert. Azt is megkérdeztük tõle, hogy módosítják-e a kiskereskedelmi törvényeket, amelyeket egyébként Brüsszel is kifogásol, és hogy ez megmentheti-e a Palócker 1300 dolgozóját?

A miniszteri biztos helyett a Miniszterelnökség sajtóosztálya válaszolt, és ez annyira bizarra sikerült, hogy teljes terjedelmében közöljük:

A Kormány a kereskedelmet támogató döntéseivel pontosan az ilyen helyzetek kialakulását kívánja elkerülni. A korábbi intézkedések már számos pozitív hatást gyakoroltak a kereskedelemre. Mind Brüsszel, mind pedig a baloldal próbál lobbizni a nagykereskedelmi hálózatok érdekében, de a kialakult helyzet is megmutatja, hogy a kormánynak továbbra is ki kell állnia a kis- és középvállalkozások megerõsítése mellett.

http://24.hu/fn/gazdasag/2016/09/07/n...lye-a-tet/

Amikor az állam és egyházi hatalom a nyugati civilizációkban szétvált, legalább kialakult valami lelki szabadság, megszûnt az egyházak zsarnoksága.

Nagyon ideje volna már a kormányok és a gazdaság külön válllásának is. A mindenkori kormányoknak semmi köze a szabad gazdasághoz, csak az egészséges versenyt meggátló monopoliumokat támogatja.

Minél kisebb lenne a kormány és bürokráciája, annál , szabadabb és egészségesebb lenne a gazdaság, ezáltal az emberek is.

Aki meg egyedül a korrupt kormánytóll..és bürokráciájától várja a biztonságot, és élelem felhalmozást a nagy bajokra, hát az se biztonságot se élelmet nem érdemel..........

A CBA lánc hazugság ! Nincs egy CBA üzlet sem, amiben az árak más CBA üzletekkel megegyeznének ! Ez egy ál lánc ! Beetetett, és késõbb zsarolt vállalkozásokkal. Egy üzletlánc attól üzletlánc, hogy azonos választék, azonos árakkal ! A CBA-nál ez soha és semmikor nem volt így, miközben a királyi ungarische televízióban, mint "magyar" üzletláncot propagálták minden híradóban ! Mocskos Orbán csókos vezetés, a többi meg a szokásos ! Még hogy magyar ! Miben, meg kiben ?