Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Nincs állami élelmiszer-tartalék, ha beüt a krach

BelföldA központosított nemzetbiztonsági és államhatalmi érdekkör a teherszállítást (wáberer) lényegében államosította. Az átállítás már nem várat magára sokat. Néhány érv, érvtized, szakasz, század, zászlóalj, ezred... „Az FM érintettsége ezen a vonalon 2016. január 1-tõl teljes mértékben megszûnt” – válaszolta a Földmûvelésügyi Minisztérium sajtóirodája, mikor pár hete – miközben Németország elkezdte lakosait felhalmozásra biztatni – kérdéseket küldtünk arról, hogy áll a helyzet Magyarországon az állami élelmiszertartalék-készletekkel.

A földmûvelésügyi tárca a Belügyminisztériumhoz irányított tovább, ahonnan megtudtuk: „az állami élelmiszer-tartalékok különféle veszélyhelyzetek esetére történõ letárolása, biztosítása, nem tartozik a Belügyminisztérium hatáskörébe, felelõsségi körébe” sem.

Most éppen egy olyan köztes állapotban vagyunk, amikor a tartalékolás régi rendszere már megszûnt, az új – ha lesz - viszont még nem épült ki.
Szinte minden országnak van

Az élelmiszerek állami készletezése régen hosszú idõn át a Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. (TIG) dolga volt, de a céget 2015 végére felszámolták. A honlapja már nem frissül, de még üzemel, így még mindig olvasható rajta a Küldetés menüpontban, hogy „az állami tartalékolás szinte a világ valamennyi országában megtalálható”, és „megszervezését gazdaságpolitikai, természeti és mûszaki kockázatok indokolták”.

Az utolsó idõkben – ahogy írták – a magyar állam elsõsorban gazdaságbiztonsági okokból tartalékoltatott, de az egyik cél az volt, hogy ha – bármilyen okból is – piaci zavar támad vagy „minõsített idõszak” jön el, gondoskodni lehessen a lakosság alapvetõ ellátásáról. A cégnek 24 telephelye volt. Létezik egy makacs városi legenda, miszerint a budapesti metró alatt rengeteg konzervet rejtegetnek, de ezt évekkel ezelõtt cáfolta a Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság illetékese.

Hogy pontosan mibõl is álltak régen a tartalékaink, hány tonna búzánk, mennyi konzervünk volt, az biztonsági okokból sosem volt publikus. A készletek mibenléte minõsített adatnak, vagyis titoknak számított. Csak az ismerhette meg a részleteket, aki átesett nemzetbiztonsági ellenõrzésen, és fel tudott mutatni személyi biztonsági tanúsítványt, felhasználói engedélyt, titoktartási nyilatkozatot.
Hová lett a készlet?

A gazdaságbiztonsági tartalék megszûnése után az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ raktárbázisára került átmenetileg a készlet egy része: az úgynevezett katasztrófavédelmi hányad, vagyis például a homokzsákok, a homokzsáktöltõ gépek, a szivattyúk, tudtuk meg a Belügyminisztérium sajtóosztályától. Addig lesznek itt, amíg vagyonkezelésbe nem veszik ezeket. Hogy a készlet többi részével, az élelmiszer-tartalékkal mi lett, eladták, megsemmisítették vagy továbbra is õrzik valahol, arra rákérdeztünk a Miniszterelnökségnél, de egyelõre nem érkezett válasz.
Nem indokolt

A TIG sorsát egy tavaly októberi kormányhatározat pecsételte meg, amely szerint "a Kormány a földmûvelésügyi miniszter javaslatára megtárgyalta a gazdaságbiztonsági készletezés kérdéskörét és megállapította, hogy a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében Magyarországon nem indokolt gazdaságbiztonsági készletek fenntartása”. A TIG felszámolása tavaly õsszel le is zajlott, a tevékenységet záró beszámolója 2015. október 31-i dátummal készült el.

Az Agrárszektor.hu tavaly novemberi cikke szerint piaci szakértõ forrásaik a cég megszüntetését a brókerbotránnyal hozták összefüggésbe, amelyben a TIG több százmillió forintot bukott. A lapnak ugyanakkor a Földmûvelésügyi Minisztérium azzal magyarázta a változást, hogy az egyre nyitottabbá váló világpiaci körülmények között már nem várható olyan helyzet, amelyben teljesen megszûnik egy adott termék vagy áru kínálata, és az alapvetõ mezõgazdasági és élelmiszeripari termékekbõl az országon belül vagy a környezõ országokban még nagyon súlyos piaci helyzetben is elegendõ készletek állnak rendelkezésre.

A témát az egyik ellenzéki képviselõ, a DK-s Vadai Ágnes is feszegette év végén a parlamentben.

Tényleg ilyen gazdagok vagyunk, hogy baj esetén vásárolunk, tartalékolás helyett?

– kérdezte a minisztert, Fazekas Sándort.
Nyugalom: mindent mérlegeltek

„A készletezés megszüntetésével kapcsolatos döntésénél a kormány a rendkívüli helyzetben szükséges intézkedések költségei mellett a készletek fenntartásával kapcsolatos költségeket és kockázatokat is mérlegelte” – igyekezett mindenkit megnyugtatni Fazekas karácsony elõtt. Ugyanakkor Fazekas parlamenti válaszában az is benne volt, hogy külön tanulmány nem készült arról, hogy ha beütne egy átmeneti vagy tartós piaci zavar, akkor milyen gyorsan és mekkora költséggel tudna beavatkozni az állam azért, hogy a lakosságnak legyen elég a szükséges fogyasztási cikkekbõl.

Németországban is voltak arról viták, megéri-e fenntartani a drága titkos élelmiszerraktárakat. Ahogy megírtuk, a németeknél most is több ezer tonna lencsét, borsót, gabonát, sûrített tejet tárolnak, de az ottani számvevõszék négy évvel ezelõtti jelentésében már azt állt, hogy a raktárak bérlésére, õrzésére, karbantartására fordított 20 millió euró (nagyjából 6 milliárd forint) túl sok egy ilyen „erõsen túlhaladott” szisztéma fenntartására.

A magyar gazdaságbiztonsági tartalékokról szóló rendeletet január 1-jével helyezték hatályon kívül, vagyis hivatalosan ez volt a megszûnés ideje.
Szeptember végére rendelték az új koncepciót

Van esély van arra, hogy mégsem maradunk sokáig állami élelmiszer-tartalék nélkül: újabb változás van készülõben. Idén májusban született egy kormányhatározat „a védelmi felkészítés egyes kérdéseirõl”. Ennek része egy 2016-os feladatterv, amelyben szerepel, hogy szeptember 30-i határidõvel tegyenek le a kormány asztalára egy elõterjesztést a védelmi célú tartalékolás új koncepciójáról. A munkában benne lesznek az illetékes miniszterek és a megyei, fõvárosi védelmi bizottságok, de a feladat fõ felelõse a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter.

Megkerestük Lázár János tárcáját, hogyan állnak a feladat végrehajtásával, esetleg elkészült-e már a koncepció, mit lehet tudni róla. Amikor választ kapunk, beszámolunk róla.Link

Hozzaszolasok

4 #1 Posta Imre
- 2016. September 08. 07:58:55
Nagy bajban a CBA, 1300 ember munkahelye a tét

Nógrád megye több településén üres polcok fogadják a vásárlókat a CBA üzletlánchoz tartozó élelmiszerboltokban. Mint arról az RTL Klub híradója is beszámolt, a CBA vagy Príma név alatt futó üzletekben nincs húsárú, kenyér, zöldség és gyümölcs.

A 80 saját tulajdonú boltot, amelyek átlagos boltmérete meghaladja az ötszáz négyzetmétert, a salgótarjáni központú Palóc Nagykereskedelmi Kft. üzemelteti, amely a CBA úgynevezett franchise partnere, vagyis használhatják a CBA nevet, de önállóan irányítják a boltokat.

Úgy tudjuk, Nógrád megye legnagyobb foglalkoztatója, az 1300 dolgozót alkalmazó Palócker súlyos pénzügyi válsághelyzetbe került. A dolgozók aggódnak, hogy nem kapják meg a fizetésüket és elveszítik munkájukat.
Kötelezõ nyereséget írtak elõ

A Palócker lenne az elsõ áldozata a kormány új szabályozásának, amely szerint a nagykereskedelmi vállalkozásoknak kötelezõ nyereségesnek lenniük. A kormány 2014 végén hozott több ágazatot érintõ törvényt, hogy háttérbe szorítsa a multikat, ám ez nem jött be, sõt, a multik a vasárnapi boltzár feloldásából is jól jöttek ki.

Az ágazati törvény módosítása nyomán 2017. január 1. után kiskereskedõ társaság nem árulhat élelmiszereket és napi fogyasztási cikkeket, ha két egymást követõ évben a forgalma meghaladta a 15 milliárd forintot, és veszteséges vagy nullszaldós volt.

A Palócker 2015-ben 18 milliárdos forgalom mellett, 2 milliárdos veszteséget produkált. A 2016-os év mérlege 2017 májusában lesz hivatalos, tehát addig – legalábbis elvben – még fordulhat a kocka.
Tárgyalnak a CBA-val

A CBA kommunikációs igazgatója Fodor Attila azt mondta a 24.hu-nak, hogy a kialakult helyzet pontos megismerése és annak kezelése érdekében, a CBA vezetése soron kívül tárgyalást indított a Palóc Nagykerrel. A legrövidebb idõn belül döntést hoznak az ügyben, tette hozzá.
Budapest, 2014. november 10. Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója sajtótájékoztatón beszél a KDNP szabad vasárnapról szóló kezdeményezésérõl az Országházban 2014. november 10-én. Mellette Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke (b2) és Pólya Miklós, az RS Bútor jogtulajdonosa. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Fodor Attilától azt is szerettük volna megkérdezni, hogy mi lesz a Palócker dolgozóival, illetve a beszállítókkal, de a folyamatban lévõ tárgyalásokra hivatkozva elzárkózott a válasz elõl. A beszállítókkal kapcsolatban azt szerettük volna megtudni, hogy ki tudja-e a fizetni õket a CBA, ha esetleg a Palócker csõdbe megy.

A CBA igazgatósága ugyanis még 2012-ben hozott egy határozatot, amely szerint minden CBA-hoz tartozó boltnak, kereskedõnek ingatlan- vagy pénzügyi fedezetet kell biztosítania a központ számára, arra az esetre, ha nem tudna fizetni a beszállítóinak (lásd keretes írásunkat).
Hallgatnak

Természetesen megkerestük a Palócker egyik – április óta – új ügyvezetõjét Szepessy Ervint, hogy kommentálja a kialakult helyzet okait, de nem reagált telefonunkra és e-mailünkre. Azt is szerettük volna megkérdezni, hogy miként lehetséges az, hogy az elmúlt öt évben átlagosan 20 milliárdos forgalom mellett 2015-re 2 milliárdos veszteséget, és ezzel nagyjából megegyezõ üzemi eredményt hozott össze a cég, úgy, hogy a kiskereskedelem az elmúlt években évi 5 százalékkal bõvül Magyarországon.
Viharos viszony a fedezeti követelés miatt

A Palócker 2012 októberében, két másik céggel együtt, kilépett a CBA-hálózatból, majd a Coop Csoporthoz csatlakozott. Ezzel a CBA elvesztette országos lefedettségét, ám 2012-ben 7 új boltot is nyitottak 300 millió forintos, vissza nem térítendõ állami támogatás segítségével. A Palócker azért lépett ki, mert – ahogy fogalmaztak – a szállítók érdekében nem fogadhatták el a CBA fedezeti követelését. A piacon akkor azt rebesgették: a CBA pénzügyi letéte inkább a cash-flow növelését hivatott betölteni, sem mint szankciót a beszállítókkal történõ tisztességes bánásmódhoz. Hab a tortán, hogy a Palócker meglehetõsen gyorsan – már 2012 decemberében – bejelentette, hogy visszatér a CBA kötelékébe. Azóta sem ismert, hogy a pénzügyi letétrõl hogyan állapodtak meg. Nem tudni például, hogy esetleg a fedezet nyújtása is közrejátszott-e abban, hogy ennyire súlyos cash-flow zavarba került a Palócker.

A Palóc Kft. egyik beszállítója azt mondta az Indexnek, hogy május és július között 36,5 millióért vett tõlük árut a cég, de ebbõl 29,5 milliót még mindig nem fizettek ki. A fennmaradó összeget néhány hónapja kezdték el törleszteni, de hetente csak 1-2 milliós értékben. Két hete azonban már ezek a törlesztések is elapadtak.
A kormány nélkül is bedõlnének

A kiskereskedelmi piacra rálátó egyik forrásunk szerint a Palócker 80 boltja valószínûleg akkor is bedõlne, ha nem lenne a kormány által elõírt – egyébként abszurd – kötelezõ nyereségességi szabály.

Észak-Kelet Magyarország az egyik leggyengébb vásárlóerõvel rendelkezõ régió, és a cégnek komoly fejlesztési gondjai is vannak, mondta forrásunk.

Ekkora árutömeget ma már nem lehet jövedelmezõen, ekkora mennyiségû élõmunkával mozgatni, raktározni. Óriási a verseny, ám a fejlesztések, valószínûleg korábbi pénzügyi okok miatt, elmaradtak a cégnél

– fogalmazott névtelenséget kérõ forrásunk, aki szerint:

A CBA-nál az a gyakorlat, hogy ha átvehetõ a cég, akkor átveszik, ha nem, akkor elengedik. Kérdés, mi lesz a dolgozókkal, az 1300 munkavállalóval, a ki nem fizetett beszállítókkal.
A kormány a helyén van

Megkérdeztük a Miniszterelnökség miniszteri biztosát, Szathmáry Kristófot, hogy mi a véleménye a kötelezõ nyereségességi szabályról, amely – részben legalábbis – ilyen lehetetlen helyzetbe hozta a Palóckert. Azt is megkérdeztük tõle, hogy módosítják-e a kiskereskedelmi törvényeket, amelyeket egyébként Brüsszel is kifogásol, és hogy ez megmentheti-e a Palócker 1300 dolgozóját?

A miniszteri biztos helyett a Miniszterelnökség sajtóosztálya válaszolt, és ez annyira bizarra sikerült, hogy teljes terjedelmében közöljük:

A Kormány a kereskedelmet támogató döntéseivel pontosan az ilyen helyzetek kialakulását kívánja elkerülni. A korábbi intézkedések már számos pozitív hatást gyakoroltak a kereskedelemre. Mind Brüsszel, mind pedig a baloldal próbál lobbizni a nagykereskedelmi hálózatok érdekében, de a kialakult helyzet is megmutatja, hogy a kormánynak továbbra is ki kell állnia a kis- és középvállalkozások megerõsítése mellett.

http://24.hu/fn/gazdasag/2016/09/07/n...lye-a-tet/
329 #2 gutai zub
- 2016. September 08. 09:09:22
Amikor az állam és egyházi hatalom a nyugati civilizációkban szétvált, legalább kialakult valami lelki szabadság, megszûnt az egyházak zsarnoksága.

Nagyon ideje volna már a kormányok és a gazdaság külön válllásának is. A mindenkori kormányoknak semmi köze a szabad gazdasághoz, csak az egészséges versenyt meggátló monopoliumokat támogatja.

Minél kisebb lenne a kormány és bürokráciája, annál , szabadabb és egészségesebb lenne a gazdaság, ezáltal az emberek is.

Aki meg egyedül a korrupt kormánytóll..és bürokráciájától várja a biztonságot, és élelem felhalmozást a nagy bajokra, hát az se biztonságot se élelmet nem érdemel..........
238 #3 bivaly
- 2016. September 08. 18:37:22
A CBA lánc hazugság ! Nincs egy CBA üzlet sem, amiben az árak más CBA üzletekkel megegyeznének ! Ez egy ál lánc ! Beetetett, és késõbb zsarolt vállalkozásokkal. Egy üzletlánc attól üzletlánc, hogy azonos választék, azonos árakkal ! A CBA-nál ez soha és semmikor nem volt így, miközben a királyi ungarische televízióban, mint "magyar" üzletláncot propagálták minden híradóban ! Mocskos Orbán csókos vezetés, a többi meg a szokásos ! Még hogy magyar ! Miben, meg kiben ?

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.08 masodperc
295,351 egyedi latogato