Ejnye no, a Varsói Szerzõdés 2.0 mégiscsak életbe van léptetve? Simán! Már csak kényszersorozás köll, sorkatonasággal...és örök szovjet-szkyta-hun-kínai barátság...oszt... Már erõsen gondolkodom, elmenjek-e sorozásra, mondjuk tábori rabbinak. A visegrádi országok összefogása lehet az alapja a közös európai hadseregnek

Magyarország részt kíván venni egy közös európai hadsereg létrehozásában, amely képes megállítani a migrációt és felvenni a harcot a nemzetközi terrorizmus ellen – mondta el lapunknak Simicskó István honvédelmi miniszter. Ehhez új haderõfejlesztési program indult, többek között korszerûsítik a katonák egyéni felszerelését, növelik a helikopter- és a merev szárnyú légiszállító képességet, különleges mûveleti ezredet hoznak létre, miközben megkezdte mûködését a Katonai Rendészeti Központ.

– A parlament õszi ülésszakának elsõ napján Orbán Viktor miniszterelnök közölte, hogy erõt felmutató önvédelmi migránspolitikát javasol az Európai Unió pozsonyi csúcstalálkozóján. Mit jelenthet az erõt felmutató migránspolitika? Milyen kötelezettségeket ró ez a Magyar Honvédségre?
– Az elmúlt év tapasztalatait összegezve, szerintem fontos, hogy a magyar védekezés eredményeit felmutatva megváltoztathassuk az Európai Bizottság migrációs politikához való hozzáállását. Európában mindannyian úgy gondoljuk, hogy a migránsok döntõen áldozatok, hiszen gyakorlatilag „meghívólevelet” kaptak az Európai Uniótól, amellyel félrevezették õket, miközben áldozatai annak a veszélyes embercsempész-hálózatnak, amely nagyon komoly pénzekhez jut a tömeges migráció által. Magyarország miniszterelnöke volt az elsõ, aki erre a veszélyre felhívta a figyelmet az unióban, de hiába vártunk arra, hogy megfelelõ idõben közös európai megoldás szülessen az ügyben. Nemzetállami védelmi rendszereket kellett kialakítani, mert az EU immunrendszere nagyon nehezen mûködik. Katonai erõt is föl kell mutatnunk a biztonságunk érdekében. Miközben védjük a határainkat, Magyarország ezer katonával van jelen a válsággócokban világszerte. A katonáink akár az életüket is feláldozzák azért, hogy ezekben a térségekben béke legyen, eddig tizenegy katonánk halt meg a különbözõ missziókban. Évente több milliárd forintot költünk arra, hogy a válság sújtotta területeken humanitárius segítséget nyújtsunk és biztosítsuk az élet feltételeit.

– A határvédelemhez is megvannak a feltételek? Milyen körülmények között vesznek részt ebben a katonáink? Ezzel kapcsolatban is különbözõ sajtóhírek jelentek meg. Például hogy kis kutricákban kell védekezniük az idõjárás viszontagságai ellen.
– Egy ilyen válsághelyzetre senki nem volt kellõképpen felkészülve, hiszen nem is lehet. Nem tudtuk elõre, hogy ilyen mértékû lesz a migrációs krízis, így nem volt elegendõ idõnk a megfelelõ infrastruktúra kiépítésére, ezért ez folyamatos munkát jelent a számunkra, de a helyzet egyértelmûen javul. Az illetményemelés mellett a katonák határnál végzett szolgálatát is külön költségvetési forrásokkal támogatjuk, miközben megfelelõ laktanyai vagy báziselhelyezést, ellátást biztosítunk számukra a korszerûbb egyéni katonai felszerelésekkel együtt. A katonák ideiglenes állomásoztatása érdekében a hódmezõvásárhelyi laktanyát erõsítjük, és igyekszünk a védelmi igazgatás rendszerét átállítani arra, hogy a határhoz közel lévõ megyékben álljanak rendelkezésére kisebb bázisok és õrsök.

– Hiába azonban a szigorú határvédelem, ha az EU késõbb ránk kényszeríti a menekültek befogadását. Mit mondanak a katonai hírszerzõk, ez megoldás lehet a válságra, vagy újabb tömegek jönnek majd Európa felé?
– A betelepítési kvóta gyakorlatilag újabb biztatás a migránsok számára. Ha figyelembe vesszük a realitásokat, a biztonságpolitikai és a katonai szakértõk állításait, megállapíthatjuk, hogy felbecsülhetetlen az a tömeg, amely arra készül, hogy elinduljon a kvótarendszer hatására a kontinensünk felé. Ennek óriási a biztonsági kockázata és kiszámíthatatlan a kulturális és gazdasági hatása is. Amennyiben ilyen mértékben folytatódik az illegális migrációs folyamat és Európa nem erõsíti meg a hitét, hanem a hiszékenység irányába fordul, gyakorlatilag nem lesz a kontinensünknek jövõje.

– Orbán Viktor a parlament ülésén közölte azt is, hogy támogatjuk egy közös európai hadsereg felállítását is. Miért van szükség erre? Nem elég nekünk a NATO?
– Nagyon fontos a NATO és fontos lenne az is, hogy a jelenkor kihívásai megerõsítsék ezt a szövetséget. De mindig elhangzik az az igény is, hogy Európának a jövõben többet kell áldoznia a honvédelemre, a biztonságára, mint ezt korábban tette. Ez azért is fontos, mert erõt kell felmutatni ahhoz, hogy meg tudjuk tartani az európai értékrendeket. A miniszterelnök mondta azt is, hogy ha valaki gazdag, de gyenge, az nem tudja megvédeni magát, nem tudja megtartani az értékeit. Európának egy olyan hadseregre lenne szüksége, amely képes megfelelni a kor kihívásainak és megállítani a migrációt, felvenni a harcot a nemzetközi terrorizmus ellen. Szerintem a V4-be tartozó országok hadseregeinek együttmûködése erre jó alap lehet. Megkezdtük az egyeztetéseket arról, hogy létre kell hozni ezen a bázison különbözõ harccsoportokat és egy európai hadtestet, amelynek felépítésében mindenképpen számítani kell Németországra is.
Kurucz Árpád

– Az európai tendenciák azonban épp ennek az ellenkezõjére utalnak. Nagyon kevesen tudnak még annak a NATO-elvárásnak is megfelelni a tagállamok közül, hogy a GDP két százalékát költsék honvédelemre. Hogy lesz ebbõl közös európai haderõ?
– Elsõ ütemben tárgyalni kell. Azzal, hogy a szlovák, cseh és lengyel hadsereggel együtt erõket küldünk a balti államokba, védjük ezeknek az országoknak a légterét vagy a déli határokat, megmutattuk, hogy képesek vagyunk együtt felismerni a veszélyeket és tenni ellenük. Ez jó példa Nyugat-Európa számára arra, hogy erõsítenünk kell az együttmûködést és közösen kell gondoskodnunk a kontinens katonai biztonságáról.

– Hogy ebben részt vehessen Magyarország is, nyilván fejlesztésekre lesz szükség. Milyen haderõfejlesztést terveznek a honvédségnél?
– Komoly terveink vannak, ténylegesen a megújulás korszakába kell lépnie a Magyar Honvédségnek. 2026-ig egy tízéves honvédelmi és haderõfejlesztési programot indítottunk el, ebben az idõszakban minden évben prognosztizálhatóan a GDP 0,1 százalékával nõ a védelmi költségvetésünk. Ez a jövõ évben azt jelenti, hogy 53,7 milliárd forinttal több forrásból gazdálkodhat a honvédség. Ebbõl elsõ lépésként az illetményemelés mellett az egyéni felszereléseket korszerûsítjük, például új egyenruhákat kapnak a katonák. Fontos a kibervédelmi képesség fejlesztése is, hiszen a hadviselés ma már ezen a színtéren is folyik. Fejlesztjük többek között a katonai titkosszolgálatokat, illetve a Katonai Rendészeti Központot, amely ötszáz fõvel alakult meg a napokban és nagy szerepe van a terrorizmus elleni védekezésben. Továbbra is fontos a határvédelem megszervezése, és célunk zászlóalj szintû harccsoportok létrehozása. Megalakítottuk a különleges mûveleti ezredet, ezen erõk képességalapú fejlesztését tovább folytatjuk, miközben a területvédelmi alapra helyezve megújítjuk az önkéntes tartalékos rendszer mûködését. A Magyar Honvédség stratégiai légiszállító- és helikopter-képessége is szintén fejlesztésre szorul.

– A légierõ fejlesztésérõl már régóta beszélnek, még sincs jelentõs elõrelépés. Mikor lesznek korszerû katonai helikoptereink, merev szárnyú szállító repülõgépeink, és mi van a lezuhant Gripenek pótlásával?
– A Gripen-flotta a svédekkel kötött megállapodás alapján az év végére ismét teljes lesz. A helikopterképesség fejlesztése terén elsõ lépésben – a Magyar Honvédség alaprendeltetésébõl adódó feladatainak ellátása, a mûködõképesség fenntartása érdekében – négy Mi–17-es közepes szállító helikopter felújítása mellett döntöttünk. Kiemelt feladatként kezeljük és mindenképpen szeretnénk elérni a forgószárnyas haditechnikai eszközparkunk modernizálását. A merev szárnyú stratégiai légiszállító képességünk és kapacitásaink fejlesztése szintén kiemelt feladat, hiszen a jelenlegi An–26-os gépeink elavultak és lassan ki kell vonni ezeket a repülõgépeket a rendszerbõl.

– A napokban lezárult a hortobágyi tûzszerészbaleset vizsgálata. A szakemberek megállapították, hogy nem történt egyéni mulasztás. Mi lehetett akkor a baj? Lehetett-e elõvigyázatlanság vagy túlterheltség a baleset hátterében?
– A hortobágyi tûzszerészbaleset ügyében indított vizsgálatok semmilyen mulasztást, hibát, vétséget nem állapítottak meg. A tûzszerészprotokollnak megfelelõen hatástalanított, szállításra elõkészített bomba a robbanóanyag elöregedése miatt robbanhatott fel. A bombatestben lévõ robbanóanyag elöregedése megnöveli a bomba érzékenységét a külsõ hatásokkal szemben, ez okozhatta a tragédiát. Jelentést kértem arról, hogy túlterheltek-e a tûzszerész katonáink. A belsõ vizsgálat azonban megállapította, hogy ez sem állja meg a helyét, a tûzszerészek kéthetes váltásban teljesítettek szolgálatot és éppen szabadságról tértek vissza, amikor megtörtént a tragédia. Négy kiváló tûzszerészt vesztettünk el, õk lelkiismeretesen, odafigyeléssel, a szabályok betartásával végezték feladatukat. Az elhunyt katonákat posztumusz hadnaggyá léptettem elõ, hõsi halottá nyilvánítottuk õket, a Magyar Honvédség teljes kártérítési felelõsséget vállalt, és szociális gondoskodást biztosít az elhunyt katonák hozzátartozói és családjaik számára. A honvédelmi tárca lényegesen magasabb összegû kártérítést fizet az érintetteknek, mint korábban a biztosítók. A tûzszerészeink nap mint nap kockára teszik az életüket, hogy megóvják másokét. Ezért megérdemelnek minden megbecsülést.

– Mennyire teszik kockára az életüket jelenleg az iraki magyar misszió katonái? Nem nõtt a veszély Kurdisztánban a törökországi puccs­kísérlet óta? Vagy Boszniában, ahol dzsihadista kiképzõ központok vannak és egyes falvakban kitûzték az Iszlám Állam zászlaját?
– Jártam Irakban a katonáinknál, akik nagyon komoly és egyáltalán nem veszélytelen missziós feladatot látnak el, hazájuktól távol, részt vállalva a pesmerga erõk kiképzésében. Nem gondolom azonban, hogy a törökországi események jelentõsen befolyásolnák a kockázatvállalást. Nagyon fontos viszont, hogy Magyarország nagy létszámú kontingenssel segít az egyik olyan válsággóc felszámolásában, amely egyik oka a tömeges migráció kialakulásának. Ha nem vagyunk katonai erõvel jelen ezekben a térségekben, növekedhet az Iszlám Állam hatásköre és újabb válsággócok, terroristakiképzõ bázisok jöhetnek létre, amely a mindennapjainkat veszélyeztetheti. Közel ötszáz katonával vagyunk jelen Koszovóban, illetve a Nyugat-Balkán térségében. Ez is mutatja, hogy komolyan elkötelezettek vagyunk a nyugat-balkáni régió békéje és biztonsága iránt. Hatékony és jó az együttmûködés Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Macedónia kormányaival és haderõivel. Támogatni kell õket biztonságuk megõrzésében, mert úgy tûnik, hogy az iszlám fundamentalista terrorizmusból és a migrációs válságból adódó gondok még sokáig elhúzódnak. Tudomásul kell venni, hogy a XXI. században új világ köszöntött ránk. Henry Kissinger Világrend címû mûvében ezt úgy fogalmazta meg, hogy „káosz fenyegeti a világot”. Ezért minden eddiginél nagyobb együttmûködésre van szükség a béke és a biztonság érdekében.Link