[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=v_l5I4FooOA[/movie]

Öngyilok vagy annak látszó tárgyal?
Menjek Al-bár-iá-ba?

Utóbbi idõkben egyre népszerûbb öngyilkosságok menete: vegyél egy láncfûrészt, vág le vele a fejed, de, majd, hogy ne hagyj magad után rendetlenséget, takarítsd fel a vért, tisztítsd le a motoros fûrészt, aztán essél össze holtan.
Amúgy a kronikus "gyógyszerek" 80%-ának mellékhatásai között ott van a depresszió (van aki 10-et is szed belõlük, leginkább a mellékhatásaik miatt (azért elég komoly munka lehet benne, hogy így összehozták)).

A kelet felfelé ível, még is nagy az öngyilok ráta? Hát hogy van ez?

Szalonna mér, mér, hár mer Vodka, drog cigi meg a nõk elqrvásítása, szabad-rablás, bandaháborúk...és lexarják a sajátjaikat, ahogy itt is. A rendõrság mocskosabb, mint amit el tudsz képzelni...szal így...

Imre, a ruszkik se teljesen heverték még ki a kommunista agyfosást, valamilyen szinten mesterségesen fenn is tartják, csak hát ezt az alkoholizmust nem tudják kiküszöbölni, láthatóan. A szláv nõk azért valamennyivel családközpontúbbak mint a nyugatiak, sõt, sokkal, persze ott is találnál bõven kurvät. A hadseregbõl leszerelt katonák ha nem találnak munkát a szurkolói bajnokságokra neveznek be, aztán ott lehet fogadni, amolyan utcai ketrecharc, csak mert az átlag orosz futball hooligan is tanul küzdõsportot.
Szóval az oroszoknál a rendõrség túltesz az itteni patkányokon is? Na oszt azt meg hogy?
Leszarják... azt tudjuk, hiszen aki akarja az megmenti magát, aki meg nem az megy a vágóhídra, és ennyi.

Szalonna, hamarosan megbeszélheted vélük személyesen. Itt lesznek! Náluk is elengedhetetlen a "nemzeti öntudat" helyrepofozása, ahogy itt is.

[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=fjEKXR2ZzZc[/movie]

Kiszivárgott Orbán õszödi beszéde.


A kormányfõ arról beszélt, rendbe kéne rakni végre az egészségügyet és az oktatást. Hogy majd belehalt eddig a kamukormányzásba. Ráadásul pont az eredeti beszéd kiszivárgásának 10. évfordulóján.
http://index.indavideo.hu/video/Kiszi...ideoplayer

[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=GPcW9RtcYmA[/movie]

Sokat iszik, korán hal, folyton orvoshoz jár, ki az?
HALMOS MÁTÉ 2015.11.07. 20:45

47 HOZZÁSZÓLÁS
Frissebb (1)
Itt az Emmi válasza a nyílt levelet aláíró orvosoknak
Miben járunk élen, hol vagyunk sereghajtók a fejlett világban? A héten jelent meg az OECD 2015-ös egészségügyi jelentése, amibõl megtudhatjuk, mennyit iszik, meddig él és meddig marad egészséges az átlagmagyar.
1. Korán halunk, fõleg a férfiak
Az OECD-országok közül egyedül Mexikó végzett Magyarország mögött az összesítésben. Nálunk 72,2, illetve 79,1 a férfiak és nõk várható élettartama.
Férfiak és nõk születéskor várható élettartama
Férfiak és nõk születéskor várható élettartama
Grafika: OECD
A születéskor várható élettartamban a nemek közötti különbség az összes OECD-országban jelentõs. Átlagosan az összes vizsgált országban a nõk 83,1, a férfiak 77,8 év hosszú életre számíthattak megszületésükkor (mármint a 2013-as évjárat), a különbség tehát több mint öt év. A magyar adat mindkét nemnél a második legalacsonyabb, de a különbség is kiemelkedõen nagy, majdnem 7 év. A lista másik végén Japánban 80,2, illetve 86,6 a férfiak és a nõk várható élettartama.
2. Viszont aki a 65-öt megélte, még 6 évig egészséges lesz
És ha átlagos magyar férfi, 15, ha nõ, 18 évig él még.
Várható élettartam 65 éves korban
Várható élettartam 65 éves korban
Grafika: OECD
Japánban 19, illetve 24 évre számíthatnak a 65 éves férfiak és nõk. Az egészséges várható évek rekordere Izland és Norvégia 15-15 évvel, de a svédeknél és dánoknál is 11-14 évre számíthatnak az idõsek.
3. Tanulni, nem vedelni
Az OECD kiemeli: Csehországban, Észtországban, Magyarországon és Lengyelországban különösen nagy, több mint tíz év a különbség a magasan és alacsonyan képzett férfiak várható élettartama között, elsõsorban a dohány- és alkoholfogyasztás miatt.
34 fejlett ország
A héten megjelent jelentés a világ fejlett ipari országait tömörítõ Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 34 tagországának egészségügyét hasonlítja össze. Mint az ábrák is mutatják, nem minden vizsgált témánál állt rendelkezésre az összes ország adata. Tehát fontos észben tartani, hogy Magyarország nem világelsõ vagy -utolsó egy-egy listán, hanem csak az OECD-n, vagy annak vizsgált részén belüli eredményét mutatják a helyezések. A teljes jelentés itt elérhetõ: Health at a Glance 2015. A cím ne vezessen félre: a legtöbb bemutatott adat 2013-as, a statisztikában szokásos hosszú átfutás után került az összesítésbe.
A 30 éves korban várható élettartam-különbség magasan és alacsonyan képzett férfiak és nõk közt
A 30 éves korban várható élettartam-különbség magasan és alacsonyan képzett férfiak és nõk közt
Grafika: OECD
Az ábra azt mutatja meg, hány évvel élnek egyes országokban tovább az egyetemet/fõiskolát végzett férfiak (bal oldal) és nõk (jobb oldal), mint a középiskolát sem végzõk.
„A felsõoktatás nemcsak a jobb élet- és munkakörülmények megteremtésére teremt anyagi lehetõséget, de hozzájárul az egészségesebb életforma választásához és megkönnyíti a megfelelõ egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést” – fogalmaz a jelentés.
4. A szív- és érrendszeri halálozásokban másodikok vagyunk, rákban elsõk
A szív- és érrendszeri betegségekben egyedül Szlovákia elõzi Magyarországot, mindkét ország halálozási aránya több mint háromszorosa a svájci, kanadai vagy francia adatnak, nem utolsósorban a széles körben elterjedt dohányzás és magas vérnyomás miatt – áll a jelentésben.
A második leggyakoribb halálokban viszont mi vezetünk:
Rákban meghalók száma 100 ezer fõnként (sötétbarna=férfiak, világosbarna=nõk, fehér négyzet=összesen)
Rákban meghalók száma 100 ezer fõnként (sötétbarna=férfiak, világosbarna=nõk, fehér négyzet=összesen)
Grafika: OECD
Az ábra a rákban meghalók arányát mutatja, amiben messze verjük az összes OECD-országot. A rák a szív-és érrendszeri betegségek után a második leggyakoribb halálok, 1960-ban még csak 15, 2013-ban már 25 százalékáért volt felelõs az összes elhalálozásnak. (A szív- és érrendszeri betegségek majdnem 33 százalékért tehetõk felelõssé.) Az ábrán az is látszik, hogy minden országban a férfiakat érinti jobban a rákhalandóság.
5. Vastagbélrák-halandóságban is elsõk vagyunk
vastag.png
Grafika: OECD
6. Mellrák-halandóságban másodikok
mellrak
Grafika: OECD
Mindhárom rákstatisztikában a számokat 100 ezer fõre vetítve kell érteni.
7. Sovány vigasz, hogy már nem mi vagyunk a legöngyilkosabb nemzet
100 ezer fõre esõ öngyilkosságok száma
100 ezer fõre esõ öngyilkosságok száma
Grafika: OECD
Dél-Korea beelõzött, de Japán és Szlovénia is a nyakunkban van. Ha pedig ez sem elég, vigasztaljon még az, hogy a közúti balesetek okozta halálozásban csak a tizedikek vagyunk.
Ha szereti a listákat, ezeket se hagyja ki:
10+1 lista, ami megmutatja a magyarok helyét a világban
10+1 dolog, amit megtanulhat gyereke tankönyvébõl
Öltek már a Charlie Hebdo elõtt is rajzokért, azaz 10+1 karikatúra, ami megrengette a világot
8. Aki piál, az nem aprózza el
Ha hiszi, ha nem, össz-alkoholfogyasztásban csak hatodikok vagyunk, Litvánia, Ausztria, Észtország mellett a csehek és az oroszok is vernek minket. De ha megnézzük, hogy az országos fogyasztás hány százalékát issza a legtöbbet ivó 20 százalék:
Hány százalékát issza a nemzeti összfogyasztásnak a legpiásabb 20 százalék?
Hány százalékát issza a nemzeti összfogyasztásnak a legpiásabb 20 százalék?
Grafika: OECD
Az összes itthon megivott alkohol 91 százalékát a lakosság ötöde issza meg.
9. Nem csoda, hogy mindig az orvosnál lógunk
Orvosi konzultációk száma évente
Orvosi konzultációk száma évente
Grafika: OECD
11,7 alkalommal megyünk egy évben orvoshoz, csak Dél-Korea és Japán elõz meg minket, szorosan mögöttünk, szintén tíznél több alkalommal ott loholnak a csehek, szlovákok és a németek. Az OECD-átlag évi 6,6 alkalom. A jelentés megjegyzi, a magyar adat annyiban biztos túlbecslés, hogy a többi országgal ellentétben a CT és MRI-vizsgálatokat is tartalmazza.
Egy magyar orvosra így 3646 konzultáció jut egy évben, ezzel negyedikek a magyar orvosok.
És áldhatják az eget, hogy nem a dél-koreai 6732 vagy japán 5633 alkalom szakad rájuk évente.
10. Nagyon rosszul keresnek az egészségügyi dolgozók
A nõvérek bérét az átlagfizetéshez mérve (elsõ ábra) és dollárra átszámítva (második ábra) is utolsóak vagyunk:
Kórházban dolgozó nõvérek fizetése az átlagbér arányában (bal oldal) és USA dollárban (vásárlóerõ-paritáson, jobb oldal)
Kórházban dolgozó nõvérek fizetése az átlagbér arányában (bal oldal) és USA dollárban (vásárlóerõ-paritáson, jobb oldal)
Grafika: OECD
Az orvosoknál viszont már nem mindenhol vagyunk sereghajtók: az átlagfizetéshez viszonyítva a lengyel és a norvég szakorvosok is rosszabbul keresnek a magyaroknál. Az általános orvosoknál a norvég adat hiányzik, így ott az észtekkel holtversenyben utolsók a magyarok. (Az adatok itt is 2013-asak.) Nem csoda, hogy sokan külföldön próbálnak szerencsét.
Magyar orvosok külföldön: itt nincs a végén egy tízes zsebbe
Magyar orvosok külföldön: itt nincs a végén egy tízes zsebbe
Besokalltak a hálapénztõl, a csókosoktól és a kegyként osztott mûtétektõl. Aki szíve szerint hazajönne, az sem biztos benne, hogy érdemes vagy lehetséges-e.
Tovább
+1: Tényleg, vajon az összes kormányzati költség arányában mennyit költünk egészségügyre?
A vizsgált országok közül a legkevesebbet. Ezt a baloldali ábra mutatja, jobboldalt az egészségügy-finanszírozás arányainak OECD-átlagait találjuk (társadalombiztosítás, saját zseb, magánbiztosítás).
koltseg
Grafika: OECD
http://index.hu/chart/2015/11/07/eges...szag_oecd/