Kennedy meg a zsidók által épített atomlétesítmény és az atomfegyverei miatt aggódta magát halálra. A Liberty is is jól megkapta a magáét, ahogy a Malév utasszállító es...és elég hosszú a sor.
Az Egyesült Államok 2012-ben megfigyelés alatt tartotta Izrael katonai bázisait, és lehallgatta az ország titkos kommunikációját, mert attól tartott, hogy a zsidó állam csapást mér Irán fordói urándúsító létesítményére – írta pénteki számában a The Wall Street Journal, kéttucatnyi amerikai és izraeli volt és aktív hivatalos személyre hivatkozva.

A New York-i konzervatív napilap beszámolója szerint az amerikaiak tudomást szereztek arról, hogy izraeli repülõgépek titokban behatoltak az iráni légtérbe, majd kijöttek onnan, amit sokan – tévesen – a fordói objektum elleni kommandós akció fõpróbájának tekintettek. A Pentagon emiatt egy második repülõgép-hordozót vezényelt a térségbe, és készenlétbe helyezte csapásmérõ gépeit.

Az izraeli készülõdés késõbb – de csak 2013 tavaszára – blöffnek bizonyult, az akciót ugyanis Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel szemben több kormánytag és katonai vezetõ nem támogatta. A cikk szerint az izraeliek azt követõen kezdték el egy készülõ rajtaütés látszatát kelteni, hogy az amerikaiak közölték velük: értékelésük szerint Izraelnek nincsenek olyan eszközei, amelyekkel hatékony csapást tudnának mérni a hegy alatt kiépített iráni nukleáris objektumra.
Blöff?

Az elõkészület látszatát volt hivatott megerõsíteni az is, hogy az izraeliek 15 tonnás bunkerromboló bombákat és helikopterként felszálló, de merev szárnyú gépként repülõ, csapatszállításra kiválóan alkalmas V-22-es Osprey típusú gépeket kívántak beszerezni az Egyesült Államoktól. A számukra felajánlott Osprey-ket végül pénzhiányra hivatkozva nem vették meg.

Az amerikai kormány abban bízott, hogy mindaddig sikerül visszatartani az izraeli katonai akciót, amíg elmozdulás nem történik az Iránnal a nukleáris programjának korlátozásáról folytatott titkos tárgyalásokon (ezek 2011 végén Ománban, az akkor még szenátor John Kerry bevonásával kezdõdtek meg). A katonai csapásra való készülõdést pedig az amerikai külpolitika elbitorlására irányuló kísérletként fogták fel.
Fotó: MTI/MTVA / Atef Szafadi
Golán-fennsík; harcok;

Irán elleni katonai akciótól tartott Barack Obama

A két ország vezetése – a kölcsönös bizalmatlanság miatt – egyeztetés helyett a hírszerzés eszközeivel igyekezett kipuhatolni egymás szándékait, eközben a megtévesztés eszközeivel is élve. A Barack Obama és Netanjahu közötti feszültség már a két vezetõ elsõ, 2009-es fehér házi találkozóján kiélezõdött, aminek az volt az elõzménye, hogy az izraeli kormányfõt republikánus politikusok úgy tájékoztatták: az amerikai elnök arabbarát.

A bizalmatlanság annak ellenére is fennmaradt, hogy Obama, aki már szenátorként is tárgyalt Netanjahuval, nem sokkal hivatalba lépését követõen elrendelte, hogy a Pentagon dolgozzon ki támadási terveket Fordo ellen, és támogatta a Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) és az izraeli kémszolgálat, a Moszad közötti együttmûködés kiszélesítését.
Megölték a mérnököket

Izraeli részrõl azonban kifogásolták, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó elég messzire elmenni a fedett mûvelet terén, például az Irán pénzügyi vagy akár politikai rendszerének összedöntésére irányuló javaslatot mérlegelni. A Moszad több fedett akciót önállóan hajtott végre. Ezek közé tartozott az iráni nukleáris szakemberek megölése.
Forrás: Europress/AFP
irániatom

Bombázott volna Izrael?

A titkos akciók veszélyességére 2010-ben rávilágított, hogy az amerikai–izraeli fejlesztésû Stuxnet számítógépes vírus, amelynek célja az iráni urándúsító centrifugák tönkretétele volt, véletlen folytán elkezdett terjedni a világhálón. Az izraeliek további kibertámadásokat akartak végrehajtani iráni intézmények ellen, ám a vírus kitörése óvatosságra intette Obamát , aki attól tartott, hogy ez iráni megtorló lépéseket vált ki, vagy a vírus ellenõrizhetetlen elterjedése károkat okozhat a világgazdaságnak.

Netanjahut az sem gyõzte meg, hogy Obama 2012 márciusában nyíltan kijelentette, nem blöfföl, és kész akár katonai fellépéssel is megakadályozni Irán atomfegyverhez jutását. Az amerikai kormány nemtetszését pedig az váltotta ki, hogy felfogása szerint az izraeli kormányfõ az elnök kihívóját, Mitt Romney-t támogatta.

Az amerikai–iráni titkos tárgyalások elsõ fordulója 2012 júniusában kudarccal végzõdött. Obama és Netanjahu ezt követõen 2012 szeptemberében beszélt egymással. A tárgyalás arról gyõzte meg az elnököt, hogy Izrael nem indít csapásokat az amerikai elnökválasztás elõestéjén.

Miközben a Teheránnal – a többi nagyhatalommal együtt – folytatott tárgyalások részleteit az amerikai kormány megosztotta Izraellel, a zsidó állam vezetését Washington csak 2013. szeptember 27-én tájékoztatta hivatalosan az Ománban folytatott különtárgyalásokról.
Obama éppen mással beszélt

Jaakov Amidror izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó éppen amerikai partnere, Susan Rice irodájában volt, amikor az elmondta neki, hogy Obama éppen Haszan Róháni iráni elnökkel van vonalban. Amidror nem sokkal késõbb azzal lepte meg a washingtoni tisztségviselõket, hogy felfedte elõttük: Izrael azonosította azoknak az amerikai kormánygépeknek a lajstromjeleit, amelyek Ománba szállították a tárgyalóküldöttségeket.

Obama szeptember 30-án számolt be Netanjahunak a titkos tárgyalásokról. Az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló átfogó alkuról 2014-ben kezdõdött meg az egyezkedés. Az amerikai titkosszolgálatok azonnal értesítették a Fehér Házat, hogy az izraeliek kémkednek a tárgyalások után, amit õk tagadtak.

Netanjahu az utolsó szövetségesei között számon tartott kongresszusi republikánusokhoz fordult a megállapodás meghiúsítása érdekében, ám azoknak nem volt ehhez elegendõ szavazatuk. A The Wall Street Journal által megszólaltatott források szerint a kölcsönös bizalom helyreállítása nem lesz könnyû a két kormány között, mert Netanjahu továbbra sem mondott le az Irán elleni csapás lehetõségérõl.
Link