Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A piciny zsidó közösségre is lesújt a hatalom Kínában

KülföldAzért ezt ne vegyétek készpénznek. A cionista g.cik vastagon benne vannak ám a "kínai" krémben! Bár ne így lenne, de így van. Alig ezren vallják magukat zsidónak Kajfeng városában, mely egykor virágzó birodalmi központ volt. A hatóságok eddig megtûrték a kis közösség vallási életét. Eddig.

A zsidók korábban még abban is reménykedtek: egyszer még újjáépülhet a zsinagóga is, mely a XII-ik században készült el. Most a polgármester utasítására még az emléktáblát is eltüntették. Hivatalosan ugyanis nincsenek zsidók Kínában.


Nem a helyi hatóságok túlkapásáról van szó- mesélték a zsidók a New York Times tudósítójának. Központi kampányról van szó, melyet személyesen Hszi Csinping elnök rendelt el. Természetesen nem az alig ezerfõnyi kis zsidó közösség az igazi célpont, hanem az iszlamista terrorizmus és a buddhista boncok ellenállásának letörése. Kínában hivatalosan csak öt vallás létezik: buddhizmus, a tao, az iszlám, a katolikus és a protestáns kereszténység. Itt is szigorúan ügyelnek arra, hogy minimális legyen a külföldi kapcsolat. Kína az egyetlen hely a világon, ahol két katolikus egyház mûködik: az egyik, melyet a Vatikán elismer, de ezt Peking nem fogadja el. A másik a Peking által elfogadott katolicizmus, melyet Rómában néznek gyanakodva.


A 4,5 milliós Kajfeng alig ezerfõs zsidó közössége is próbálta a kapcsolatot tartani Izraellel. Sõt néhányan kivándoroltak. Ez nagyon nem tetszett a kínaiaknak, a kivándorlást szervezõ irodát bezárták. Antiszemitizmusról szó sincs: Sanghajban és Harbinban múzeumok mutatják, sok Európából menekülõ zsidó ott élte túl a holocaustot.

Peking egyszerûen tart a külföldi befolyástól. Ez az iszlám esetében nem is alaptalan. Az Al Kaida soraiban egy egész ujgur alakulat harcol. De hát a zsidók kis közössége nyilvánvalóan nem jelent semmiféle fenyegetést. Sõt eddig fontos turistacsalogató volt a régi dicsõségét felidézni kívánó Kajfeng városában. Peking másképp döntött. A zsidókra is rájár a rúd éppúgy. mint a többi vallásra a Mennyei Birodalomban.


Letartóztatások szerencsére nincsenek. A zsidók lakásokban megülhetik a vallási ünnepeket. Most nehéz idõk járnak, de a zsidóság épp errõl szól, a kitartásról- mondta a lap tudósítójának egyikük Kajfengben, ahol ezer éve áll fenn egy zsidó közösség, amely azonban hivatalosan nem létezik Kínában.
Link

Itt a mellékelt orosz igen jó kis elemzõ filmecske képanyagában éppen az Ázsiai Unió pénzügyi függetlenségét ragozzák és a Rimimbit számolják ezerrel...Zion számológéppel. Azért parasztosan is szólva ez azért enyhe bexarás nem? Véletlen lenne? Persze, hogy az. A Fehér Sárkány Társaság állhat a háttérben szerintem is.

Link

Hozzászólások

236 #1 Vazul
- 2016-09-25 17:12
Egy cikk öt évvel ezelõttrõl.

Felforgató tevékenységet folytattak

Amikor az 1930-as, 40-es években több ezer európai zsidó menekült Sanghajba a zsidóüldözések elõl, néhány kajfengi elment hozzájuk tanulni, de a sanghajiakat akkoriban az Európában maradt, üldözött társaik segítése foglalta le. Az 1949-es kommunista hatalomátvétel után Mao Ce-tungot és Teng Hsziaopinget a kajfengi zsidók állítólagos felforgató tevékenysége nyugtalanította. Egy 1953-as keltezésû dokumentumban így fogalmaznak: "a kajfengi zsidó közösség titkokat oszt meg a tengeren túli közösségekkel, és problémákat okoz."

Gyanakvóak

Ma a kajfengi zsidóknak óvatosnak kell lenniük, mivel Kína tiltja a jogosulatlan vallási tevékenységet. A zsidó leszármazottak azt mondják, ritkán jönnek össze tízen (ennyi résztvevõre van szükség ahhoz, hogy meg lehessen tartani a zsidó istentiszteletet), mert félnek, hogy a kormány ezt politikai gyûlésnek tekintené. DVD-ket készítenek magukról, amint hagyományos kínai öltözetben meggyújtják a sabbati gyertyákat, népszokásként ábrázolva azt. A pészahot étteremben, nem vallási összejövetelként ünneplik, bár néhányan Hongkongból érkezett maceszt is osztanak. Zsidó turistalátványosság kevés van; a kajfengi zsinagógából származó néhány megmaradt kõtáblát a városi múzeum egy jelöletlen, lelakatolt termében tárolják.

Egyes helyi elöljárók (akik közt állítólag nincs zsidó) azt remélik, hogy a kajfengi zsinagóga újjáépítésével fellendülhet a turizmus 'de csak múzeumként nyitnák újra, hogy ne haragítsák magukra a kínai kormányt. 'A turisták eltölthetnének egy kis idõt a helyi zsidó leszármazottakkal, így láthatnák, hogyan élnek', mondja Szu Linzong, a Kaifeng Egyetem menedzsmentprofesszora. "Az ittenieket erõsen foglalkoztatja felmenõik története."
http://mindennapi...08-19/6325
99 #2 MORMOTA1968
- 2016-09-25 19:06
Na ne! Ez komoly? Ha tényleg ki akarnák takarítani Kínából a zsidókat, a Li klánnal kellene kezdeniük, hisz fejétõl bûzlik a hal.
3 #3 Enid
- 2016-09-26 08:13
Az eu-ban allomasozo kinaiakat mikor hivjak haza?
4 #4 Posta Imre
- 2016-09-26 20:06
Zárt számmal korlátozták a zsidókat

Elszaporodtak a strómanok és aladárok a zsidótörvény után
Zsidó volt az antiszemita miniszterelnök

A XX. század elején egész Európában jócskán megnõtt az egyetemet végzett diplomások száma, ám a magas képzettséget igénylõ állások száma csak lassan változott. A problémán a felsõoktatási intézmények felvételi keretszámainak korlátozásával próbáltak segíteni. Magyarországon az elsõ világháború után tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az elcsatolt területekrõl számos értelmiségi költözött az anyaországba, miközben a lehetõségek minimálisra szûkültek.

Megjelentek az egyetemeken a frontról visszaérkezett, politikailag jelentõsen radikalizálódott diákok is, a kiélezõdött “konkurenciaharc” pedig számos diákot zsidó társaik ellen fordított – tanáraik és a közhangulat hathatós támogatásával – írja Varannai Zoltán a Rubicon Online-on.

A zsidóság azért kerülhetett a céltábla közepére, mert nagyon magas arányt képviselt a diplomások között. Az egyetemet végzettek 22,4 százalékát tették ki 1920-ban, míg az ország lakosságának mindössze 5,9 százalékát érték el. Számuk kifejezetten magas volt az orvosi és jogi karokon, illetve a mûegyetemen. A háború után erõsödõ antiszemitizmus másik oka a zsidó értelmiség szerepvállalása volt az 1918–19-es forradalmakban, amelyek leverése után a kollektív bûnbakként tekintettek a zsidókra.
Numerus clausus

A kormányzat pedig úgy gondolta az értelmiség gondjait orvosolni, hogy a bázisát alkotó jobboldali érzelmû középréteget támogassa, és potenciális ellenfeleit kirekessze a magasabb képzettséget követelõ állásokból. Ezért született meg 1920. szeptember 26án numerus clausus (zárt szám) néven ismert törvény, amelyet a Teleki-kormány 1920. szeptember 28-án léptetett életbe.

A tudományegyetemekre, a mûegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétõl csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethûségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható.

[…]

Az engedély megadásánál a nemzethûség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelõl a felvételt kérõk szellemi képességeire, másfelõl arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetõleg elérje az illetõ népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.

Tarthatatlan volt

A szöveg nem említi a zsidóságot, de végrehajtási utasításának lábjegyzetében külön nemzetiségnek tüntették fel, a felvétel elbírálását pedig az egyetemi karok professzorainak kezébe adták, ahol ekkor szélsõjobboldali szellem uralkodott. Miközben az egyetemi hallgatók létszáma nem csökkent a húszas években, a zsidó származású diákok aránya az 1918–19-es 36,1 százalékról az 1927–28-as tanévre 8 százalékra esett vissza.

Az indulatok elültével, a pénzügyi helyzet megszilárdulásával, 1925 után azonban napirendre került a numerus clausus zsidóellenes élének tompítására. Ezt szorgalmazta a Népszövetség is, elsõsorban a Trianoni békeszerzõdés kisebbségvédelmi rendelkezéseire hivatkozva. Az ügy kivizsgálására létrehozott bizottság végül elfogadta Klebelsberg Kuno kultuszminiszter magyarázatát.

Õ a magyar kormány nevében elismerte a törvény revíziójának szükségességét, de hozzátette: az ország nehéz helyzetére való tekintettel csak akkor változtatják meg, ha a középosztály anyagi viszonyaiban kedvezõ fordulat áll be. A Népszövetség tehát átmeneti intézkedésként tekintett a numerus claususra, és haladékot adott Magyarországnak a módosításra.
Visszaüt a törvény

Bethlen István miniszterelnök az Egységes Párt 1927. október 19-ei értekezletén jelentette be:

E törvény intencióját, szociálpolitikai jelentõségét megszüntetni ugyan nem akarjuk, de ki kell küszöbölni belõle azokat az intézkedéseket, amelyek a magyar állampolgárok egy részénél már évek óta igen nagy visszatetszést és ellenszenvet váltottak ki, s amely kérdés a Népszövetség elõtt is szóba került.

Másnap Klebelsberg hozzátette:

Mindenekelõtt a törvény harmadik szakaszát fogjuk hatályon kívül helyezni, amely a hazai zsidóság szemében állandó sérelem, mert azt mint nemzeti kisebbséget kezelik. […] Ha az elszakított területeken élõ magyar kisebbségek mostoha helyzetükrõl és sérelmeikrõl panaszkodnak, mindig a numerus claususról szóló magyar törvényre történik hivatkozás olyan értelemben, mintha felekezeti kisebbségeinkkel mi is igazságtalanul bánnánk.

A módosítást végül 1928-ban fogadták el, ezzel a numerus clausus kikerült a belpolitikai élet mindennapos problémái közül, s a kérdés külpolitikai vonatkozásai is megoldódtak.

(Kiemelt kép: Fortepan/ Budapest Fõváros Levéltára /Klösz György)
http://24.hu/tudo...-zsidokat/
5 #5 kincses
- 2016-09-26 23:00
Romániában a felsõoktatásban 1990-ig megmaradt a numerus clausus és erdélyit fõleg máshová helyeztek egyetem után...tiszta emberszeretetbõl, valamint véletlenül...errõl sem ártana valamikor beszélni.
Nem véletlen, hogy nem sokkal a véres márciusi események után több ezren mentek el hazájukból, mert nem voltak biztosak abban, hogy nem ölik meg õket a nyílt utcán, csak mert magyarok...s_kot
2 #6 gerry
- 2016-09-28 16:37
Miközben nálunk...

Ez a "Ráhel" milyen szerencsés!!!

http://444.hu/201...azugyekben

Csak úgy véletlenül, egy sokgyerekes családból idejött svájcba és ukk-mukk-fukk ... mint egy rakéta!

Ez a magyar lány csak egy átlagos egyetemista volt, aztán gondolt egyet, és elment Svájcba szakácsnak, most pedig már Bahreinben tárgyal olaj- és gázügyekben


éljenek a Ráhelek!
4cdn.hu/kraken/image/upload/s--mkaapuX0--/c_limit,w_1160/6uBf0k7qEcLkCG7Ts.jpeg

még ez is: "Köszönjük, Ráhel, ez férfimunka volt!"

s_ohno

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.88 másodperc
3,390,371 egyedi látogató