Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Jogászgyûlés: az ítélkezésben jelentõs szerep jut a bírói szubjektumnak

BelföldMentegetik ezt a sok zsidó g.cit, szabadkõmûves lefizetett akasztani való görényt! Nos, pont azt a "szubjektumot" kell felakasztani, immár nem is preventív, hanem szupportív módon, demokratikusan! A bírói döntésben jelentõs szerepe van a bírói szubjektumnak, nem személytelen logika eredménye – jelentette ki a Kúria elnöke a 13. Magyar Jogászgyûlés második napján tartott elõadásán Balatonalmádiban.

Darák Péter azt hangsúlyozta, hogy az ítélkezésben mindig fontos szerep jut a bíró szubjektumának. Amikor a jogi és erkölcsi norma egybeesik, akkor a jogi megítélés erkölcsi értékítéletet is kifejez – hangsúlyozta. A szubjektív elemek a jogalkalmazás mellett a jogkövetésben is tetten érhetõk, ideértve a többi között az elkövetõ személyi adottságait – közölte a Kúria elnöke.

Darák szólt a bírói erényrõl, amely – mint mondta – mindig az adott szituáció függvénye és a bírói gyakorlat révén jelenik meg ez a tulajdonság. A Kúria elnöke kifejtette: az ítélet meghozatalakor fontos az arany középút megtalálása és mivel nincs “kész recept” a döntés meghozatalára, fontos a bíró adott helyzetre, érintett személyre való fogékonysága.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke arról beszélt, hogy a bíróságoknak folyamatosan alkalmazkodni kell a világban végbemenõ változásokhoz emellett versenyképesnek kell lenniük a rend, a biztonság és az igazságszolgáltatás területén.

Kiemelte: a folyamatosan változó világban sok minden elvesztette értékét, az életünk felgyorsult, amihez alkalmazkodniuk kell a bíróságoknak is. A hagyományok õrzése és az elõdöknek járó tiszteletadás mellett egyúttal progresszívnek is kell lenni – tette hozzá.

Az OBH elnöke szólt arról is, hogy ahogy a vállalkozások mûködésének, úgy a bíróságok mindennapjainak is része a versenyképességre való törekvés, de fontos, hogy ez ne váljon “önmegsemmisítõ versengéssé”.

Handó elmondta, míg 2011-ben 12 500 elhúzódó peres ügy volt a bíróságok elõtt, addig 2015-re ez a szám 25 százalékkal csökkent, mindemellett az ítélkezés minõsége nem romlott, ami jelentõs elõrelépést jelent.

Európai méretekben is jelentõsek az eredményeink, hiszen az uniós országok között az ügyhátralék tekintetében Magyarország a második helyen áll – húzta alá. Fontosnak nevezte, hogy a különbözõ hivatásrendek egymást segítve, egymásra odafigyelve mûködjenek.

Lajtár István, a legfõbb ügyész közjogi helyettese azt hangsúlyozta, az ügyészség feladata, hogy védelmet nyújtson a társadalomnak, ezen belül is kiemelten a korrupciós és a gazdasági bûncselekmények elleni fellépés. Az ügyészségi szervezet folyamatos modernizációja a hatékonyabb mûködést célozza, az elkövetkezõ idõszak feladatait pedig a 2014 és 2020 közötti idõszakra vonatkozó stratégia tartalmazza – közölte.

Lajtár felidézte: a múlt század utolsó évtizedében a bûnözés nagyságrendje és szerkezete elengedhetetlenné tette a szervezet minden szintet és területet érintõ átalakítását. A mûködési reform következményeként megtörtént az ügyészség modernizációja, ennek fontos eleme a kiemelt ügyek fõosztályának létrehozása és a szakágak közötti profiltisztítás – mondta.

A közeljövõben elérendõ célok között említette a nemzetközi partnerekkel történõ együttmûködést és az uniós források bevonását.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a közelmúltban sokat változott az ügyvédek élete a technikai újdonságoknak köszönhetõen, emellett változott az ügyvédi munka tartalma is, amely manapság a gazdaság kiszolgálását jelenti.

Hozzátette, az ügyvédek nagy száma és a megváltozott munkakörülmények sürgetik az ügyvédi törvény megalkotását. Kifejtette: a közeljövõ kihívásai új készségeket várnak el az ügyvédektõl. Háttérbe szorul a szóbeliség és egyre nagyobb teret hódít az internet a szakmán belül.

Bánáti szólt a polgári perrendtartásról és a büntetõeljárási törvényrõl. Azt mondta, a készülõ ügyvédi törvény keretein belül a jogtanácsosi tevékenység második lépcsõs integrálására lenne szükség. Véleménye szerint a készülõ jogszabálynak az ügyfélérdek elsõbbségét, az ügyvédi függetlenséget és az ügyvédi önkormányzatiságot szem elõtt tartva kell elkészülnie.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2016-09-27 07:22
Magyarországon ülésezett a Büntetés-végrehajtási Szervezetek Közép-európai Kerekasztala
Pintér-SándorMagyarországon ülésezett a Büntetés-végrehajtási Szervezetek Közép-európai Kerekasztala (MECR); a háromnapos tanácskozás résztvevõit szakmai megbeszélésen fogadta Pintér Sándor belügyminiszter – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) az MTI-vel.

A csütörtöki megbeszélésrõl a BVOP azt közölte: Pintér felelevenítette, hogy hat éve is találkozott a kerekasztal résztvevõivel, majd beszámolt a büntetés-végrehajtást érintõ elõrelépésekrõl. Kiemelte, hogy a 2015-ös büntetés-végrehajtási törvény és a szintén tavalyi rendészeti életpályamodell bevezetése komoly eredmény volt, de a sikerek között említette a fogvatartotti foglalkoztatás bõvülését és a kilenc új börtön megépítésérõl szóló döntést is.http://biztonsagp...rekasztala

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.48 másodperc
2,961,859 egyedi látogató