Bejelentkezés
Gyilkosokat félt Strasbourg
Ó, nem a judapesti zsidó csürhérõl és a cigányaikról van szó, ha magyarokat ölnek. Nem hát! A hasonlatosság, csak a véletlen mûve. Tóth Norbert: A bíróság a tényleges életfogytiglan kivezetésére törekszik
A tényleges életfogytiglan szabályozása miatt elmarasztalta hazánkat az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi testület szerint ez a büntetési forma sérti az elítéltek jogait. A kormány nem tervez változtatást.
Ismét elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tényleges életfogytiglan (tész) intézménye miatt. A strasbourgi testület bírái szerint ugyanis megalázó vagy embertelen bánásmódnak minõsül, hogy a legsúlyosabb büntetéssel sújtott elítélteknek nincs valós esélyük a szabadulásra. Mint ismert, a hatályos szabályok szerint a tészesek ügyét 40 év után kötelezõen felül kell vizsgálni, de kegyelmi kérvényt korábban is elõterjeszthetnek.
Az EJEB szerint ez túl hosszú idõ, a felülvizsgálat elsõ dátumát 25 évben kéne meghatározni. Az eljáró tanács tagjai azt is kifogásolták, hogy a magyar szabályozás homályos, a fogvatartottak nem tudhatják, mit kell tenniük azért, hogy kiengedjék õket. A kegyelmi kérvényekrõl ugyanis a köztársasági elnök dönt, de határozatát nem kell indokolni, ráadásul az eljárás idõtartama is nyitott, azaz bármeddig húzható. A bíróság 1500 eurós perköltség megfizetésére kötelezte Magyarországot.
– A kormány dönthet úgy, hogy a perköltség megfizetésén túl figyelmen kívül hagyja az EJEB határozatát, hiszen Strasbourg közvetlenül nem módosíthatja az egyes államok jogszabályait, viszont nagy valószínûséggel minden hasonló ügyben el fogja marasztalni hazánkat – közölte lapunkkal Tóth Norbert. A nemzetközi jogász kiemelte: a bíróság ítélkezési gyakorlatából az derül ki, hogy a tényleges életfogytiglan fokozatos kivezetésére törekszik nemcsak hazánkban, hanem szerte Európában.
A kifogások része, hogy az elítéltek nem tudják, mi a teendõ, ha ki akarnak kerülni a fegyházból
Forrás: Mirkó István
A kifogások része, hogy az elítéltek nem tudják, mi a teendõ, ha ki akarnak kerülni a fegyházból
Említésre méltó, hogy a bírói tanács litván tagja, Egidijus Kūris nem szavazta meg az ítéletet, mert szerinte az EJEB túlterjeszkedik a hatáskörén. Hat kollégája – köztük a magyar Sajó András – viszont úgy vélte, Strasbourgnak az a feladata, hogy értelmezze és érvényt szerezzen az emberi jogok európai egyezményének, szükségképpen kiterjed a nemzeti jogszabályok fejlesztésének elõmozdítására is. A szakértõ hozzátette: a kormány megpróbálhatja a nagykamara elé vinni az ügyet.
Ennek lehetõségét meg is fogják vizsgálni – derült ki az Igazságügyi Minisztérium közleményébõl. A tárca ebben kifejtette: szakmailag aggályosnak tartja a strasbourgi határozatot, a tészt pedig nem szándékozik eltörölni, mert beváltotta a hozzá fûzött reményeket, erõs visszatartó ereje van. „A bírói gyakorlatban a tényleges életfogytiglan szabadságvesztést általában emberölés minõsített esetei miatt szabják ki, tehát olyan brutális bûncselekmények esetén, amikor elõre kitervelten vagy nyereségvágyból ölnek meg valakit, esetleg több embert ölnek meg, netán gyermek az áldozat” – fûzték hozzá.
Az Országgyûlés igazságügyi bizottságának elnöke, Rubovszky György kérdésünkre úgy fogalmazott: – Sajnálatosnak tartom, hogy Strasbourg a bûnelkövetõk érdekeit az áldozataik, valamint az ártatlan emberek érdekei elé helyezi. A hatályos szabályozás szerintem méltányos. Különösen, ha összevetjük a demokrácia és a szabadságjogok hazájának tartott Egyesült Államok gyakorlatával, ahol adott esetben több száz éves büntetést is kiszabhatnak.
Link
A tényleges életfogytiglan szabályozása miatt elmarasztalta hazánkat az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi testület szerint ez a büntetési forma sérti az elítéltek jogait. A kormány nem tervez változtatást.
Ismét elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a tényleges életfogytiglan (tész) intézménye miatt. A strasbourgi testület bírái szerint ugyanis megalázó vagy embertelen bánásmódnak minõsül, hogy a legsúlyosabb büntetéssel sújtott elítélteknek nincs valós esélyük a szabadulásra. Mint ismert, a hatályos szabályok szerint a tészesek ügyét 40 év után kötelezõen felül kell vizsgálni, de kegyelmi kérvényt korábban is elõterjeszthetnek.
Az EJEB szerint ez túl hosszú idõ, a felülvizsgálat elsõ dátumát 25 évben kéne meghatározni. Az eljáró tanács tagjai azt is kifogásolták, hogy a magyar szabályozás homályos, a fogvatartottak nem tudhatják, mit kell tenniük azért, hogy kiengedjék õket. A kegyelmi kérvényekrõl ugyanis a köztársasági elnök dönt, de határozatát nem kell indokolni, ráadásul az eljárás idõtartama is nyitott, azaz bármeddig húzható. A bíróság 1500 eurós perköltség megfizetésére kötelezte Magyarországot.
– A kormány dönthet úgy, hogy a perköltség megfizetésén túl figyelmen kívül hagyja az EJEB határozatát, hiszen Strasbourg közvetlenül nem módosíthatja az egyes államok jogszabályait, viszont nagy valószínûséggel minden hasonló ügyben el fogja marasztalni hazánkat – közölte lapunkkal Tóth Norbert. A nemzetközi jogász kiemelte: a bíróság ítélkezési gyakorlatából az derül ki, hogy a tényleges életfogytiglan fokozatos kivezetésére törekszik nemcsak hazánkban, hanem szerte Európában.
A kifogások része, hogy az elítéltek nem tudják, mi a teendõ, ha ki akarnak kerülni a fegyházból
Forrás: Mirkó István
A kifogások része, hogy az elítéltek nem tudják, mi a teendõ, ha ki akarnak kerülni a fegyházból
Említésre méltó, hogy a bírói tanács litván tagja, Egidijus Kūris nem szavazta meg az ítéletet, mert szerinte az EJEB túlterjeszkedik a hatáskörén. Hat kollégája – köztük a magyar Sajó András – viszont úgy vélte, Strasbourgnak az a feladata, hogy értelmezze és érvényt szerezzen az emberi jogok európai egyezményének, szükségképpen kiterjed a nemzeti jogszabályok fejlesztésének elõmozdítására is. A szakértõ hozzátette: a kormány megpróbálhatja a nagykamara elé vinni az ügyet.
Ennek lehetõségét meg is fogják vizsgálni – derült ki az Igazságügyi Minisztérium közleményébõl. A tárca ebben kifejtette: szakmailag aggályosnak tartja a strasbourgi határozatot, a tészt pedig nem szándékozik eltörölni, mert beváltotta a hozzá fûzött reményeket, erõs visszatartó ereje van. „A bírói gyakorlatban a tényleges életfogytiglan szabadságvesztést általában emberölés minõsített esetei miatt szabják ki, tehát olyan brutális bûncselekmények esetén, amikor elõre kitervelten vagy nyereségvágyból ölnek meg valakit, esetleg több embert ölnek meg, netán gyermek az áldozat” – fûzték hozzá.
Az Országgyûlés igazságügyi bizottságának elnöke, Rubovszky György kérdésünkre úgy fogalmazott: – Sajnálatosnak tartom, hogy Strasbourg a bûnelkövetõk érdekeit az áldozataik, valamint az ártatlan emberek érdekei elé helyezi. A hatályos szabályozás szerintem méltányos. Különösen, ha összevetjük a demokrácia és a szabadságjogok hazájának tartott Egyesült Államok gyakorlatával, ahol adott esetben több száz éves büntetést is kiszabhatnak.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. October 05. 14:47:06
- 2016. October 05. 15:32:59
- 2016. October 05. 21:46:38