címû könyvbõl van, meglehetõsen tanulságos - sok mindenre választ ad
“Alig értem ki Amerikába, jó negyven esztendeje annak, amikor csak bekopogtatott New Yorki hotelszobámba egy úriember, aki valamikor régen a kolozsvári Ellenzék nevezetû napilap firkásza volt. Havas Emil nevezetû, akibõl idõközben amerikai újságíró lett, a New York Times munkatársa, a Reiader’s Digiest társszerkesztõje, a szûk kis szobámba lépve elõbb keskenyre húzott szemekkel végignézett, majd megcsóválta a fejét. – Öregebbnek hittem- vallotta be -, nagy kár lenne, ha tehetségét olyasmire pazarolná, amit mostanában ír.

Én egy ajánlattal jövök – tért látogatóm a tárgyra- Írjon egy könyvet, ahogy azt mi kitervezzük magának, és garantálom, hogy bestsellert csinálunk belõle, a Reiader’s Digiest is lehozza, filmet is csinálunk belõle, s egy év sem telik bele, egymillió dollárt keres vele!

Megkérdeztem, hogy mi lenne a téma. – Az én életem például – jött a felelet - Zsidó fiút megvernek a fasiszta diákok, sok kaland után kijut Amerikába, és itt kibontakozik a tehetsége, híres ember lesz belõle…..

Talán tíz percet tölthettünk együtt . – Idefigyeljen – mondta végül is, ha elfogadja az ajánlatunkat és úgy ír, ahogy azt mi akarjuk, sikeres amerikai írót csinálunk magából.

De ha nem – és itt fölemelte a hangját Havas úr- soha egyetlen könyve sem jelenik meg ebben az országban, érti?

Kezünkben van az amerikai sajtó, a könyvkiadás és a filmipar. Ebben az országban azt olvasnak csak, amit mi adunk a kezükbe, azt látnak és hallanak, amit mi akarunk. Ha itt akar élni, akkor vagy úgy ír, ahogy azt mi megkívánjuk, vagy nem ír semmit!”

Két esztendõ se kellett hozzá, s rájöttem, Havas Emilnek igaza volt. Hiába küldözgettem angolra fordított kézirataimat kiadóknak és folyóiratoknak, többnyire még csak vissza sem küldték azokat.

Végül is egy jó nevû irodalmi ügynökség elárulta a titkot: „A maga neve feketelistán van. Nincs kiadó, amelyik el merné fogadni”.
(Turcsány Péter: Wass ​Albert élete címû könyv - részlet)