Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A kábítószer és a terrorizmus szorosan összefonódik

BelföldAki akarja érti. Vagyis, a teljes jelenlegi "rendõri és közigazgatási" csürhe a "politikus" zsidó-cigány maffia végrehajtó szarva. Lehet hígítani, de akkor meg fosnak nevezzük. „Ne várjuk el a jelenlegi politikai vezetéstõl, hogy szembenézzen 20-25 évvel ezelõtti önmagával”

Továbbra is a kábítószer a szervezett bûnözés legjelentõsebb bevételi forrása Magyarországon, de évente ezermilliárd forint közpénz tûnik el az adócsalások miatt is. Istvanovszki László rendõr ezredes szerint a migrációval újabb ágazatok, az embercsempészet és a terrorizmus is virágzásnak indult. A nemrég megszüntetett Szervezett Bûnözés Ellenes Koordinációs Központ stratégiai vezetõjét kérdeztük a politika és a maffia kapcsolatáról is.

– Korábban a Szervezett Bûnözés Ellenes Koordinációs Központ (SZEBEK) stratégiai elemzõ fõosztályvezetõjeként dolgozott. Helyes a következtetés, hogy Magyarországnak rendelkeznie kell szervezett bûnözés elleni stratégiával?

– Írott stratégia valójában nincs, és korábban sem volt. A szocialista és a jelenlegi Fidesz vezette kormányzat alatt is adtak azonban ki nemzeti biztonsági stratégiát, a szervezett bûnözés elleni harc ennek egy részét képezi. A SZEBEK-et a kilencvenes években hozták létre, amikor Magyarországon tombolt a szervezett bûnözés. Létrehozását a felismerés indokolta, miszerint ez egy sokszereplõs terület. A rendõrségnek, az akkori APEH-nek, VPOP-nak és a titkosszolgálatoknak, valamint az ügyészségnek is megvolt benne a szerepe. A SZEBEK ezeknek a tevékenységét hangolta össze. Helyzetértékeléseket, elemzéseket készítettünk, de részt vettünk konkrét ügyek felderítésében is. A stratégiai elemzõ fõosztály feladata az volt, hogy stratégiai jelentõségû döntéseket készítsen elõ. A Terrorelhárítási Információs és Bûnügyi Elemzõ Központtól (TIBEK) is valami hasonlót várnak el.

– A TIBEK névválasztása mintha azt üzenné: Magyarországon a terrorizmus nagyobb probléma, mint a szervezett bûnözés. Ezzel egyetért?

– Korábban bennem is felmerült a gyanú, hogy egy most megjelent fenyegetettség, a terrorizmus erõforrásokat vonhat el a szervezett bûnözés elleni küzdelemtõl. Eloszlatja azonban a kételyeket a megváltoztatott nemzetbiztonságról szóló törvény. Ebbõl kiderül, hogy a TIBEK összbiztonsági feladatot lát el, amibe a szervezett bûnözés is beletartozik. Ezt alátámasztja, hogy a szervezet élére nem a titkosszolgálatoktól, hanem bûnügyi területrõl érkezett a vezetõ Takács Tibor tábornok, korábbi bûnügyi fõigazgató személyében. Várhatóan így a bûnügyi szemlélet nagy súllyal jelenik majd meg a szervezet mûködésében. A névválasztásnak szerintem elsõsorban politikai üzenete van. A kormány ezzel azt üzeni: felismerte a terrorizmus mint növekvõ veszélyforrás megjelenését, ezért a Terrorelhárítási Központ (TEK) létrehozása után a második terrorellenes szervezetet is felállítja.

– Már a TEK létrehozásakor is kiszivárgott a szakma nemtetszése. Sokaknak fájt, hogy a kormány egyes bûnügyi szervektõl, titkosszolgálatoktól elveszi a terrorelhárítási területet, s egyúttal a hozzá szükséges erõforrásokat. Nem lehet, hogy ezeket az ellenérzéseket a TIBEK létrehozása csak fokozni fogja?

– Ezekkel a véleményekkel én korábban sem értettem egyet. A TEK létrehozása óta eltelt öt év, és a kritikus hangok elhallgattak. Beigazolódott, hogy szükséges egy olyan szervezet létrehozása, ami összefogja a terrorelhárítás tevékenységeket, felgyorsítja az információ áramlását. A TIBEK ennek a fúziós folyamatnak az újabb fejezete. Az együttmûködõ tizenhárom szervezet adatbázisaihoz ugyanis a szervezet közvetlen hozzáférést kapott.

– A korábbi hírek szerint éppen ez az adatbázis tette vonzóvá a TIBEK-et a politikusok számára, s vívott érte csatákat Pintér Sándor és Lázár János.

– Ha volt ilyen jellegû feszültség politikusok között, az inkább a NIBEK, a Nemzeti Információs és Bûnügyi Elemzõ Központ koncepciójának megszületése idején csúcsosodott ki. A TIBEK létrehozását azonban az ellenzék is támogatta, véleményem szerint azért, mert sikerült megegyezni a szükséges garanciákról, melyek megakadályozzák, hogy politikusok visszaéljenek az információval.

– Van egy másik terület is, amiben látszólag tökéletes az összhang a kormányzati és az ellenzéki politikusok között: együtt hallgatnak a szervezett bûnözés és a politika kapcsolatáról, miközben egyre több leleplezõ cikk születik a témában.

– Elég idõt töltöttem el a szervezett bûnözés elleni harc különbözõ területein, hogy elmondhassam: ha a politikai és a gazdasági viszonyok nem teremtik meg a helyét, nem épül ki a szervezett bûnözés. Valószínûleg ez visszafele is igaz. Ahol a szervezett bûnözési lehetõségeket a jogalkotás szintjén elvágják, ott alacsonyabb szintre lehet csökkenteni. Nem mondom, hogy Magyarországon vagy a többi rendszerváltó országban valaha vissza lehet zárni a szellemet a palackba. Vannak azonban biztató jelek, korábban a SZEBEK vagy most a TIBEK létrehozása ezt a törekvést mutatják.

– Nem gondolja, hogy hiányzik a politikai akarat a korábbi ügyeknek a feltárására?

Névjegy

Istvanovszki László a Rendõrtiszti Fõiskola bûnügyi szakán, majd a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Pályafutását 1991-ben kezdte a Budapesti Rendõr-fõkapitányság gyilkossági nyomozójaként. Szervezett bûnözés és kábítószer elleni területen 1995 után dolgozik. 2001-tõl az Országos Rendõr-fõkapitányság Operatív Elemzõ és Koordinációs Osztályának vezetõje, majd 2006 és 2009 között a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központ Stratégiai Elemzõ Fõosztályát vezeti. 2014-tõl a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán szaktanári beosztásban tanít. Oktatási-kutatási területe a nemzetközi és honos szervezett bûnözés, valamint a bûnügyi információelemzés.

– A 2000-es évek elején létrejött egy parlamenti vizsgálóbizottság, ami elég hosszú idõn keresztül dolgozott. Igaz, végül nem született olyan jelentés, amit a parlament közös megállapodással elfogadott volna. Meghallgattak érintett politikusokat, nyomozó szervek vezetõit, azonban azt, hogy a bizottság munkája a bûnüldözõi szakma hasznára vált volna, én nem észleltem.

– Kijelenthetjük, hogy szükséges lenne egy újabb parlamenti vizsgálóbizottság felállítására?

– Ne várjuk el a jelenlegi politikai vezetéstõl, hogy szembenézzen a húsz-huszonöt évvel ezelõtti önmagával. A politika feladata, hogy a jogalkotás eszközével bezárja a lehetõ legtöbb kiskaput, melyeken keresztül a bûnözés szervezõdni tud. Ha bezárja a korrupciós és egyéb csatornákat, akkor a szervezett bûnözés mûködési lehetõsége is leszûkül. Összességében keveset foglalkozunk azzal, ami Magyarországon a rendszerváltás óta a szervezett bûnözés és a politika kapcsolatában történt. A rendészettudományokban alig tudok felidézni pár doktori értekezést, ami a területtel foglalkozik.

– A szervezett bûnözés mely formája jellemzõ Magyarországon?

– Az Europol legutóbbi jelentésük szerint Magyarország közepesen fertõzött, elsõsorban hazai bûnözõi csoportok tevékenykednek az országban. Vagyis a korábban jellemzõ orosz, ukrán csoportok teret vesztettek. A jelentés szerint elsõsorban vagyon elleni, valamint adó- és pénzügyi jellegû bûncselekmények dominálnak. Azóta felerõsödött a migrációs hullám is. De a szervezett bûnözés hagyományos területe Magyarországon a jövedéki termékek, fõként a dohányáruk csempészete, illetve a kábítószer-kereskedelem.

– Hogyan kell elképzelni egy tipikus magyar gengsztert?

– Nincsenek tipikus ismérvek. Magyarországon hagyományosan a szervezett bûnözés két ága ismert. Az egyik a vagyon elleni területrõl nõtte ki magát, itt a gyors szakosodás volt jellemzõ. Ezeknek a bûncselekmények az elkövetéséhez, mint például a zárak, a riasztórendszerek feltöréséhez, az adócsalások elkövetéséhez egyre nagyobb szakértelem kellett. A másik terület az úgynevezett élõsdi bûncselekmények voltak. Ezek a körök lányokat futtattak, illetve különféle gazdasági csoportokat zsaroltak védelmi pénzekért. Jellemzõ volt továbbá a szervezett bûnözés harmadik fejlõdési formája, ami a rendszerváltás idején Nyugatról hazatért bûnözõi körök felbukkanása volt.

– Jelenleg mi a hazai bûnszervezetek számára a legjobb üzlet?

– A jövedéki termékek, elsõsorban a dohány csempészete. A másik pedig a kábítószer. Utóbbi piacon a dizájnerdrogok megjelenésével jelentõs átrendezõdésnek lehetünk szemtanúi. Feljövõben van az embercsempészet, de továbbra is jövedelmezõ terület az adóval kapcsolatos csalások elkövetése. Ez már egy magasabb szintje a bûnözésnek, komoly logisztikai háttér kell hozzá könyvelõkkel, számlázókkal, számlagyárakkal. Egy korábbi OECD-felmérés szerint a magyar államkasszából évente mintegy ezermilliárd forint esik ki a fekete- és szürkegazdaság miatt.

– Drogügyekrõl különösen sok hír jelenik meg, miközben a bûnüldözés mintha nem érne el áttörést. Mit lehet tudni errõl a területrõl?

– A hazai kábítószerpiacon viszonylag új jelenség a dizájnerdrogok megjelenése, fontos azonban, hogy ezek a szerek nem szorították ki a klasszikus kábítószereket. Ugyanakkor a dizájnerdrogok veszélyesebbek, azoknak ugyanis a pontos összetételét senki sem ismeri. A kábítószer a szervezett bûnözés legnagyobb bevételt produkáló ága, Magyarországon és a világon egyaránt. E piac mögött állnak a leginkább tõkeerõs, legjobban szervezett maffiacsoportok. Ezért aztán ezek ellen küzdeni látszólag szélmalomharc, amibõl következik, hogy igazi sikertörténetek sem nálunk, sem máshol nincsenek. Ha van, amit össze kell hangolni nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, akkor az a kábítószer elleni harc.

– Ha a kábítószer ekkora probléma, nem lehet, hogy a TIBEK helyett a „KIBEK”-et lett volna szerencsés létrehozni?

– Egyetlen biztonsági kihívást kiemelni és mások felé helyezni sosem célszerû. A TIBEK-et illetõen optimista vagyok, hiszen a törvény szerinti feladatuk nem csak a terrorizmusra terjed ki. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a kábítószer és a terrorizmus elleni harc szorosan összefonódik. A terrorista szervezetek tevékenységüket ugyanis nagyrészt éppen a drogüzletbõl finanszírozzák. Ezért is szükséges az összes információt egyetlen hazai központi rendszerben feldolgozni és vizsgálni.
Link

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.35 másodperc
2,944,776 egyedi látogató