Vagy túl gyorsan, vagy túl lassan ereszkedett és nem lezuhant, hanem kecsesen leszállt. Ugye nehéz megérteni, hogy ezt a állatcsordát (emberisegg) nem eresztik innen, amíg itt nem "vagyunk" képesek" rendbe tenni a dógainkat! Megsemmisült az ExoMars orosz-európai ûrexpedíció TGO ûrszondájának Schiaparelli elnevezésû leszállóegysége, miután a Marsra történõ leszállás folyamata során 2-4 kilométeres magasságból nekicsapódott a vörös bolygó felszínének – közölte az Európai Ûrügynökség (ESA) egy NASA-mûhold által készített felvételekre hivatkozva.

Leválva szállítóegységérõl, az ExoMars ûrexpedíció Trace Gas Orbiter (TGO) ûrszondájáról, a Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység szerdán kezdte meg a leszállást a Mars felszínére. Körülbelül ötven másodperccel a tervezett leszállás elõtt azonban elveszítették a kapcsolatot vele, és a modul sorsa azóta kérdéses volt.

Az 577 kilogrammos modul által visszaküldött adatok szerint, a Schiaparelli hõpajzsát, ejtõernyõjét és rakétáit használva a terveknek megfelelõen lefékezett óránként 10 kilométeres sebességre a bolygó felszínéhez közeledve az után, hogy elõzõleg 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel lépett be a vörös bolygó légkörébe.

Szakértõk szerint a modul vagy túl gyorsan, vagy túl lassan ereszkedett, viszont a visszaküldött mintegy 600 megabájtnyi adat – reményeik szerint – válaszokkal fog szolgálni arra, hogy pontosan mi is történt.

A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék le. Egy ûreszköz leszállása a Marson ugyanis bonyolult feladat, számos korábbi misszió nem járt sikerrel. Az ESA Beagle 2 nevû modulja 2003-ban ugyan leszállt a Marsra, de napelemei nem nyíltak ki teljesen, emiatt nem tudott kommunikálni a földi irányító központtal.

A Schiaparelli fõ feladata az lett volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. Nincs azonban minden veszve, mert a modul szállítóegysége, a TGO ûrszonda még szerdán Mars körüli pályára állt, a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyûjti az adatokat – többek között metán nyomai után kutatva – az elképzelések szerint legalább 2022-ig.

Az amerikai ûrkutatási Hivatal Mars Reconnaissance ûrszondája, amely 10 éve kutatja a vörös bolygót, kisfelbontású képeket küldött a Marsról. Ezeken jól kivehetõ két világos pont, amelyekrõl az ESA szakemberei úgy vélik, hogy a leszállóegység 12 méteres ejtõernyõje. A felvételeken látható egy sötét – 15×40 méteres – folt, egy kilométerre északra az ejtõernyõtõl, amely akkor keletkezhetett, amikor a leszállóegység szabadesésben a Mars felszínébe csapódott.

Az ESA szerint a Schiaparelli landolását robbanás követte, mivel üzemanyagtartályai valószínûleg tele voltak.
Link