Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A zsidó tõrvívónõ, aki Hitlerért küzdött az olimpián

BelföldAz megvan, hogy a híresen náci berlini olimpián a "magyar" zsidó vívó legyõzi a "német" zsidót, akit az amerikai zsidók deportáltak a "versenyre". Te, van még egyáltalán nem zsizsik "élsportoló" vagy bármi, ami nagy szám? Azt a náci mindenit! Mi lett vona, ha nem nácizmus "van"? A nyolcvan évvel ezelõtti karddöntõ a magyar sporttörténelem egyik dicsõséges fejezete volt, de a nagyvilág nem ezért állt értetlenül a történtek elõtt.

Az evangélikus anyától és zsidó orvos apától született Helene Mayer sosem vallotta magát igazán zsidónak, élete egyik legfontosabb pillanata miatt azonban máig sokan értetlenül állnak a tette elõtt. A gyermekkorában már kiemelkedõen tehetséges tõrvívónak számító Mayer tizennégy évesen, 1924-ben már megnyerte a német nõi vívóbajnokságot, sõt, legyõzõre a következõ hat évben sem talált.

1928-ban, az amszterdami olimpián már tizenhét évesen a dobogó legmagasabb fokára állhatott, ez pedig jó eséllyel egy fényes, Németországban töltött karrier kezdetét jelentette volna, ha nincsenek azok a harmincas évek.
German fencer (Olympic champion in Amsterdam 1928) Helene Mayer (1910-1953) with a statue of her created by sculptor Lilli Finzelberg. 1937. Photograph. (Photo by Imagno/Getty Images) Die deutsche Fechterin (Olympiasiegerin in Amsterdam 1928) Helene Mayer (19101953) mit ihrer von der Bildhauerin Lilli Finzelberg geschaffenen Statue. 1937. Photographie.
A fiatal Helene Mayer, és a róla mintázott szobor, ami a német szuvenírboltok egyik fõ sikerterméke volt a húszas-harmincas évek fordulóján

1929-ben és 1931-ben a még mindig csak 19, illetve 21 éves lány begyûjtötte az európai bajnoki címet, sõt, 1929 és 1931 közt (majd 1937-ben) a világbajnoki aranyat is, így minden esélye megvolt arra, hogy 1932-ben, Los Angelesben is õ áll majd a dobogó legfelsõ fokán.

Mayer ezzel szemben mindössze az ötödik helyet csípte meg, köszönhetõen annak, hogy a végsõ mérkõzések elõtt két órával megtudta, hogy szerelme egy katonai gyakorlat során elhunyt.

A következõ évben, Hitler hatalomrajutása után, zsidó apja miatt (nem tudták papírokkal bizonyítani az árjaságát) nem térhetett vissza Németországba, így a Dél-Kaliforniai Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol végül diplomát szerzett.

Természetesen karrierjét sem adta fel, így az egyetemi tõrcsapat tagjaként továbbra is formában maradhatott, úgy, hogy 1946-ig nyolc alkalommal nyerte el az amerikai bajnoki címet.

(Original Caption) Helene of Modern Troy is Greatest Swordswoman. Claremont, California: Helene Mayer, formerly of Germany, and now a resident of Los Angeles, and a student at Scripps College here, is in practice for her 1934 Battles at Arms. Miss Mayer is, perhaps, the greatest woman fencer of all time. She became champion of Germany in 1924 when she was only 13. And in 1927, she became Queen of all Europe. Then she won the 1928 Olympic title at Amsterdam and in 1933, she won the American championship. She is an international exchange student at Scripps College and is majoring in International Law and French.

Életének legfurcsább fejezete azonban az 1936-os berlini olimpiához kötõdik, hiszen a Harmadik Birodalom meghívásának eleget téve (az amerikai olimpiai bizottság gyõzte meg a némeeket egy zsidó indításáról), engedve honvágyának, és félretéve a hitleri hatalom tetteit, többek közt õ képviselte a játékokon náci Németországot.

Németországba való visszatérése igen messze állt a dicsõségestõl, hiszen a sajtó egyszerûen figyelmen kívül hagyta, a kormány pedig finom lenézéssel tekintett az ország sporttörténelmét az azt megelõzõ években rengeteg dicsõséges pillanattal bõvítõ Mayerre.

Az immár huszonöt éves, minden lehetséges érmet már megszerzett sportoló az olimpián végül egészen a döntõig menetelt, ahol Elek Ilona egy fantasztikus, 6-1-re végzõdõ mérkõzésen gyõzte le.

A pódiumon, ezüstérme átvétele után Mayer karlendítéssel tisztelgett a náci Németország elõtt, és jó eséllyel legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy a rövidesen induló holokausztban több millióna lelik majd halálukat, mindössze vallásuk, szexuális orientációjuk, vagy kisebbségi hovatartozásuk miatt.

Az olimpia után a sportoló visszatért a tengerentúlra, ahol továbbra is sikert sikerre halmozott. 1952-ben végül véglegesen visszatért Németországba, ahol egy évvel késõbb, rákban hunyt el. Élete során igen kevés interjút adott, így sosem tudjuk már meg, hogy hogyan gondolkodott a berlini olimpián való részvételérõl, vagy épp a német helyzetrõl, egy dolog azonban biztos: õ volt minden idõk egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – nõi tõrvívója, öröksége és lenyûgözõ eredményei pedig kitörölhetetlenek a sporttörténelembõl.
Fotók: Europress/Hulton Press/Bettmann/Corbis Historial
Link

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.37 másodperc
2,952,149 egyedi látogató