Bejelentkezés
Orosz diplomaták gyakorlatoztak a rendõrgyilkos brigádjával

Az orosz katonai titkosszolgálatnak köze volt azokhoz a képekhez, amelyek két éve a Gyõrkösék által létrehozott weboldalon bukkantak fel, és aminek ürügyén a Kreml odapörkölt a magyar kormánynak.
Ez volt az a bizonyos tankos botrány, ami miatt még a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is összeült. És amirõl Navracsics Tibor akkori külügyminiszter azt mondta, „barátságtalan gesztus” volt Moszkvától.
Nem sokkal késõbb Gyõrkösék weboldala a magyar nyelvû orosz propaganda legfontosabb hídfõállása lett, és orosz domaint kapott.
Az orosz katonai hírszerzés, a GRU (Glavnoje Razvedivatyelnoje Upravlenyije) emberei kapcsolatban álltak a Gyõrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonallal, az MNA-val – értesülésünket több, egymástól független biztonsági forrás is megerõsítette az Indexnek. Úgy tudjuk, korábban orosz diplomaták is részt vettek a Gyõrkös-féle csapat airsoftos gyakorlatozásaiban, amirõl a hazai titkosszolgálatoknak, köztük a katonai elhárításnak is tudomása volt.
Gyõrkös István az, akinél szerda reggel házkutatást tartott volna a Nemzeti Nyomozó Iroda. Amikor a nyomozók megjelentek, a 76 éves férfi tüzet nyitott rájuk, egy 46 éves rendõr a tûzpárbajban meghalt.
Agyonlõttek egy rendõrt Bõnyben
Agyonlõttek egy rendõrt Bõnyben
A lövöldözõt elkülönítve kórházban ápolják. A lelõtt rendõrt Pintér Sándor hõsi halottá nyilvánította.
Tovább
Információnk szerint orosz diplomaták, köztük az orosz katonai hírszerzés, a GRU emberei már évekkel ezelõtt rendre felbukkantak a hazai militáns szélsõjobbos szubkultúrában, igaz, nem csak a Magyar Nemzeti Arcvonal környékén. Már jóval az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása elõtt. Ezt az oroszok igyekeztek okosan, nem feltûnõen csinálni.
Az ilyen típusú kapcsolatok létrehozását és fenntartását olyan tevékenységek és az ehhez kapcsolatos események segítették, mint például a relikviakutatás és az ezzel kapcsolatos börzék. A szélsõjobboldalról, szélsõbaloldalról érkezõ „magánkutatók” és gyûjtõk gyakori látogatói ezeknek a börzéknek, amelyeket a GRU ügynökei is elõszeretettel látogattak. Az oroszok dolgát valamennyire megkönnyítette, hogy ez egy „mozgó szubkultúra”, gyakran elég sok személyes átfedés volt a különféle szervezetek között.
Ideális figurák
Az oroszok által használt szélsõséges figurák és csoportok tagjai gyakran maguk sem tudják, hogy közvetett módon irányítják, befolyásolják õket. Ideálisak azok, akik félõrültek, hasznos idióták, mert õket lehet a legkönnyebben, közvetett módon rávenni arra, hogy erõszakos cselekményeket kövessenek el.
Györkös István 70. születésnapján
Györkös István 70. születésnapján
Fotó: jovonk
Az MNA "kiképzései" során általában airsoftoztak, volt, hogy ilyen alkalmakkor oroszok is jelen voltak. Ebben semmi törvénysértõ nincs, hiszen az airsoft idehaza fõleg szabadidõs tevékenységként van jelen, így fontos tudni, hogy csak azért, mert néhányan ezt tényleg katonai jellegû kiképzésre használják, nagyjából csak annyira veszélyes, mint ha valaki paintballozik. Az airsoft fegyverek itthon is széles választékban kaphatók, de a kereskedelmük engedélyhez kötött, és az egyes típusokat csak hatósági bevizsgálást követõen lehet forgalomba hozni.
Az airsoft a paintballtól abban tér el, hogy festékgolyók helyett apró mûanyag lövedékeket lõnek ki, a fegyverek pedig külsõre megszólalásig hasonlítanak az igazi fegyverekre, sokszor még egyes mûködési jellegzetességüket is másolják, például a pisztoly hátrasikló szánját, vagy hogy egy mesterlövész puskát minden lövés után újra kell tölteni.
A hídfõállás
Gyõrkösék orosz titkosszolgálatai kapcsolatai a Hídfõ nevû weboldalnál már tetten érhetõek voltak. Az oldalt eredetileg az MNA hozta létre 2012-ben. Árulkodónak tûnik, hogy a Hídfõ.net elsõ, 2012. õszi Facebook-bejegyzését cirill betûkkel írták: Новый новостной сайт запущен! – így számolnak be arról, hogy új hírportál indult.
Kezdetben Gyõrkösék töltöttek fel rá tartalmakat. Az oldal akkor lett országosan ismert, amikor 2014 augusztusában az orosz külügyminisztérium azzal vádolta meg Magyarországot, hogy fegyvereket, köztük T–72-es tankokat szállít Ukrajnának. Az orosz külügy az addig legfeljebb csak a szélsõjobboldali szubkultúrában ismert Hídfõ egyik, nem éppen mindennapi cikkére hivatkozott. A weboldal ugyanis három „olvasói fotót” közölt, melyek augusztus 2-án készülhettek a magyar T–72-es tankokról Nyíregyházánál. Úgy tudjuk, a fotók elkészültéhez az orosz katonai hírszerzésnek is köze volt.
A tankügyet a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalta. Úgy tudjuk, a kormány tisztában volt azzal, hogy az orosz titkosszolgálat áll a T–72-es tankok szállításáról szóló hír mögött. Erre utalt az is, hogy az ügy kirobbanása után Orbánék nemtetszésüket fejezték ki Moszkvának. „Mindenképpen bizarr, hogy egy jelentéktelen honlapon megjelenik egy hír, amelyre hivatalos honlapján reagál az orosz külügy” – jegyezte meg akkor az Indexnek Navracsics Tibor, aki akkor még a külgazdasági és külügyminisztériumi tárca vezetõje volt. Úgy tudni, Navracsics a bizottsági ülésen barátságtalan gesztusnak nevezte Moszkva lépését. A tankok sorsáról késõbb ellentmondásos hírek jelentek meg.
A Hídfõ.net három olvasói fotóra hivatkozik, melyek augusztus 2-án készülhettek a magyar T-72-esekrõl Nyíregyházánál
A Hídfõ.net három olvasói fotóra hivatkozik, melyek augusztus 2-án készülhettek a magyar T-72-esekrõl Nyíregyházánál
Fotó: hidfo.net
A tankügy idején még magyar szélsõjobbos portálnak látszó oldal már egyértelmûen oroszpárti volt. Olyan, mintha a Kijev-ellenes orosz háborús propagandára és dezinformációra kitalált orgánum lenne. Ma már teljesen az. Egyáltalán nincs rajta MNA-s tartalom, kizárólag orosz propagandaoldalként mûködik. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a bõnyi lövöldözés után ez az oldal is megerõsítette, hogy Gyõrkös Istvánnal kerültek tûzharcba a rendõrök.
Az, hogy a Gyõrkös-féle szervezet az oroszokhoz közeledett, szélsõjobboldali körökben a Hídfõ létrehozásának idején már nyílt titok volt. Olyannyira, hogy az MNA 2012-es szakadásában részben ez is szerepet játszott. Ahogy egy, az MNA ügyeire rálátó szélsõjobboldali forrás fogalmazott az Indexnek: „a hungarizmus keresztény alapjainak megkérdõjelezése és a kritikátlan oroszimádat mellett” egy pénzügyi elszámolási vita vezetett ahhoz, hogy Gyõrköstõl elfordultak. Az MNA akkori vezetõségének több tagja és Gyõrkös egyik fia különbözött össze egy pénzügyi elszámolás során. A késõbb szakadároknak kikiáltott vezetõk szerint idõsebb Gyõrkös ezen annyira „begõzölt”, hogy mindenkit árulónak kiáltott ki, aki feszegette ezt a témát.
Ezenkívül a kommunistákhoz, pontosabban a Munkáspárthoz és az oroszokkal szintén jó kapcsolatokat ápoló Thürmer Gyulához való közeledés is kiverte sok hungaristánál a biztosítékot.
Thürmert szerdán kérdeztük Gyõrkössel való kapcsolatáról, de a Munkáspárt vezetõje idegesen ránk csapta a telefont.
De mi is az a GRU? A szovjet katonai hírszerzés, a GRU-nak rövidített orosz Felderítõ Fõcsoportfõnökség volt egykor a KGB mellett létezõ másik szovjet titkosszolgálat. Vagyis nem csak volt: míg a KGB 1991-ben felbomlott – utódai a belsõ elhárítás, az FSZB, a külsõ hírszerzés, az SZVR, továbbá néhány másik, kisebb szervezet –, a GRU érintetlen maradt, és a putyini Oroszország legnagyobb hírszerzõ szolgálataként az elmúlt években kulcsszerepet játszott például az ukrajnai orosz beavatkozásban.
Klasszikus hírszerzési feladatok mellett a GRU állományába különleges mûveleti feladatokra (diverzió, mélységi felderítés, stb.) kiképzett egységek is tartoznak, részben ez utóbbiak közül kerültek ki a Krímben látott, azonosító nélküli „kis zöld emberkék” is. Eredetileg a GRU kötelékébe tartozott az orosz elitkommandó, a hírhedt Szpecnaz is.
A GRU központja Moszkvában.
A GRU központja Moszkvában.
Fotó: Konstantin ZAVRAZHIN / Getty Images Hungary
Ahogy a Belügyminisztérium III/I-es Csoportfõnökségének, azaz a magyar szocialista polgári hírszerzésnek az épületében bent ült a KGB több „tanácsadója”, úgy a Magyar Néphadsereg Vezérkara (MNVK) 2. Csoportfõnöksége (Felderítõ Csoportfõnökség), vagyis a magyar katonai hírszerzés is hasonló szimbiózisban mûködött a GRU-val. A rendszerváltozáskor a MNVK 2. Csoportfõnökségébõl alakult meg a demokratikus magyar köztársaság katonai hírszerzése, a Katonai Felderítõ Hivatal (KFH), míg a katonai elhárítással foglalkozó Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) a szintén szovjet „tanácsadók” inspirációjára mûködõ Belügyminisztérium III/IV-es csoportfõnökségének lett az utódja. 2012-ben az Orbán-kormány a katonai hírszerzést és elhárítást összevonta, a KFH-ból és a KBH-ból létrejött a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.
Egy 1989 elõtt aktív hírszerzõ az Indexnek úgy fogalmazott, a szocialista rendszerben a magyar és a szovjet szolgálatok között az együttmûködésnek olyan mélységét kell elképzelni, ami ma már példátlan.
A katonai elhárítás sötét foltjai
A magyar katonai szolgálat(ok)nak és az állományukból érkezõ, polgári vonalra váltó szakembereknek máig nincs jó hírük a Belügyminisztérium és az alá tartozó polgári szervek köreiben, pontosan a „katonai vonal” túlzottan erõs orosz kötõdései, valamint a szervezet zártsága, a valódi ellenõrzés hiánya és a '89 elõtti mentalitás továbbélése miatt. Ezekre talán a legszemléletesebb példa a romagyilkosságok ügye. Csontos István, a 2008–2009-es gyilkosságsorozat negyedrendû vádlottja a KBH beszervezett ügynöke volt, amit a KBH azonban jó ideig tagadott. Csontos az ötödik rasszista támadás, a tiszalöki gyilkosság után még találkozott is egykori tartótisztjével, és a nyomravezetõnek járó százmillió forintra célozgatott neki.
Ezt a találkozót és magát a kapcsolatot a KBH és a tartótiszt a nyomozások és vizsgálatok során végig elhallgatta és letagadta. Mikor mégis fény derült rá, a tartótiszt ellen bírósági feljelentésre hamis tanúzás miatt eljárás indult, de a KBH belsõ vizsgálata során végül csak fegyelmit kapott. A Népszava szerint azért nem bocsátották el, mert valójában felsõbb KBH-s utasításra hazudott.
Egyetlen orosz diplomatát sem utasítottak ki
Szijjártó Péter külügyminiszter a vele készített nyári interjúkban azt állította, nincs róla tudomása, hogy 2010 óta kémkedés miatt bármilyen külföldi diplomatát kitiltottak volna Magyarországról, 2014-es hivatalba lépése óta pedig „egészen biztosan nem”. A magyar kormány hozzáállása már csak azért is rendhagyó, mert a régió országaiból, például Romániából vagy Csehországból évente-félévente érkeznek hírek fõként diplomatafedésben lévõ orosz hírszerzõk persona non gratává minõsítésérõl.
Ám magyar részérõl még a jobbikos Kovács Béla kémügyében sem merült fel ez a lehetõség, pedig ha Kovács valóban az oroszoknak kémkedett, akkor értelemszerûen nem saját magával találkozgatott konspiráltan. „Az én tudomáson szerint sem orosz, sem más diplomatának a kitiltásáról, kiutasításáról nem volt szó. Nem is kérdeztek tõlem olyat, hogy ezt javasolnám-e” – mondta Szijjártó az Indexnek, aki a Kágébéla-ügyrõl azt is elárulta, hogy „a mostani a második orosz nagykövet, mióta én vagyok a miniszter, de egyikkel sem került szóba”.
Kovács Béla
Kovács Béla
Fotó: Bõdey János
A cseh elhárítás (BIS) szeptember elején hozta nyilvánosságra éves jelentését, mely szerint az orosz szolgálatok voltak tavaly (is) a legaktívabbak az országban, ahogy az ukrán válság kirobbanása óta mindig. A beszámoló szerint elsõdleges céljuk a cseh média és internet behálózása orosz propagandával és dezinformációkkal, a NATO és az EU egységének a bomlasztása, valamint a cseh energiaszektor feletti orosz befolyás növelése.
A magyar kémelhárítás (Alkotmányvédelmi Hivatal) viszont hasonló beszámolókat már ki sem ad. Az oroszok aktivitásáról kicsit is konkrétabb állításokat Magyarországon legfeljebb politikusok tesznek, ám ezek ellenõrizhetetlenek. Például Gyurcsány Ferenc, aki nemrég arról beszélt, tudomása szerint 600-800 orosz titkosügynök dolgozik jelenleg az országban, duplája annak, mint miniszterelnöksége idején.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. October 28. 22:21:04
- 2016. November 01. 07:34:27