Már látogatható Hitler bunkerének másolata

Egy berlini magánmúzeum elkészítette Adolf Hitler bunkerje egy részének másolatát, ahol a náci vezetõ a második világháború végsõ szakaszát töltötte. Az ötletet nem fogadta általános helyeslés.

Hitler hivatalának másolatát csütörtökön mutatták be egy egykori légvédelmi óvóhelyen, mintegy két kilométernyire a régen lebontott eredeti bunkertõl - írja az MTI.

Wieland Giebel, a kiállítás kurátora azt mondta, hogy a berlini bunker nem egy "Hitler-show" színpada. Giebel a dpa német hírügynökséggel közölte: a másolatot csak idegenvezetõvel lehet megtekinteni, egy olyan bunkerben, amelyet eredetileg 3500 emberre terveztek, és a háború végén 12 ezren laktak benne, szemben a Führer tágas bunkerével.

A közelben található, a nácik bûntetteit dokumentáló berlini Terror Háza, azaz a Topographie des Terrors múzeum hatásvadászatnak nevezte a másolatot.
http://travelo.hu/tavol/2016/10/28/ma..._masolata/

Azé, be kell látni, hogy a zisten tud valamit! Egy Grétsy veszhetett el benne! Ezért még sem lehet diplomáciát csinálni úgy, hogy az ember kimondja, amit dondol, fõleg úgy, ha tudja is, hogy amit mond elég pontosan kifejezi azt, amit ki kell mondani!


Isten kérte, hogy ne káromkodjak – vigyázni fog a szájára a Fülöp-szigetek elnöke


Rodrigo Duterte azt mondja: megígérte Istennek, hogy változtat hírhedten útszéli nyelvezetén.

A dolog akkor történt, amikor szülõvárosába, Davaóba tért haza Japánban tett látogatása után – mesélte a rá váró újságíróknak a reptéren. Isten ultimátumot adott neki. “Hangot hallottam. Azt mondta, hagyjam abba a káromkodást, máskülönben lezuhan a gépem. Így hát megígértem, hogy abbahagyom.”

A 71 éves elnök fõként a nyugati politikusokat illette durva szavakkal júniusi beiktatása után. Ami csak növelte otthoni népszerûségét. Barack Obamát kurafinak nevezte, az Európai Unió szerinte álszent, azzal fenyegetõzött, hogy országa kilép az ENSZ-bõl és Hitlerhez hasonlította magát, mondván: örömmel gyilkolna le 3 millió kábítószerest. Igaz, itt késõbb kénytelen volt szépíteni....http://www.globoport.hu/177454/isten-...ek-elnoke/

"A nap magja õ isten kiszállt.
Õ rá mondják, hogy ufó, nem az"
https://www.youtube.com/watch?v=pV41U...V41UTQNVRI

Esetleg kis apokrif anyagot olvasni?
Igen szorongatja az egyhaz, ugyhogy valami megvilagosito infot csak tartalmazhat.

Ezt is jól kitalálták Jézus 3-napon feltámadott ?
Tehát megint egy kézzel nem fogható információ ebbe is mindent bele lehet magyarázni.
Hiszen Jézus is hús-vér ember volt akkor hogyan támadhatott volna fel ?
Meg milyen temetkezési szokást lehet ott feltételezni ahol nincs test meg semmi se ?
De van már Kínai zsidó is ?
kajfengiek õsei Perzsiából vándoroltak az ázsiai birodalomba

Mennyire zsidók a kínai zsidók?

Mit jelent ma Kínában zsidónak lenni? Csang Hszin Vang holdvilágképû, hegyes szakállú kínai férfi, aki Mojsénak hívja magát. „Szerinted zsidónak nézek ki?” – kérdi.
Az elõzõ évezred nagy részében a kajfengi zsidók – perzsa kereskedõk leszármazottai, akik valószínûleg a XI. század körül érkeztek – arra a létkérdésre keresték a választ: mit jelent zsidónak lenni? Az a néhány kajfengi, aki Izraelbe megy, lesújtva tapasztalja, hogy hivatalos, a rabbiátus által igazolt betérésen kell átesnie, hogy elfogadják, míg az otthon maradók azon perlekednek, közülük ki a valódi zsidó.


A kínai kormány szerint nincsenek kínai zsidók

A kérdésnek meglepõ következményei vannak ebben a poros, közép-kínai városban. A kínai kormány szerint nincsenek kínai zsidók, ezért kajfengi zsidók sem léteznek. A judaizmus nem tartozik Kína öt hivatalos vallása közé, és a zsidók az ország hivatalosan elismert 55 kisebbsége között sem szerepelnek. Az ortodox zsidók hasonlóan tekintenek rájuk, bár más okból: a kajfengi zsidók a kínai hagyományoknak megfelelõen apai ágon követik a leszármazást, míg az ortodox zsidók az anya szerint határozzák meg az öröklõdést.

„Lehetséges, hogy vannak zsidó õseik, de nem zsidók – mondja a pekingi ortodox Chábád-ház vezetõje, Simon Freundlich rabbi –, a kajfengi zsidó közösség négyszáz éve nem létezik.” Pedig úgy tûnik, egy mégis van, bár megosztott és kicsi. A városban ötszáz−ezer közöttire tehetõ azoknak a száma, akik azt állítják, hogy a kajfengi zsidók leszármazottai, és ragaszkodnak legalább néhány zsidó hagyományhoz. Egy vászonplakát a Tóra-tanítás nevû utcácska 21. számú házán azt adja tudtunkra, hogy ezen a helyen zsinagóga állt, amelyet az 1860-as árvíz rombolt le, és sosem építettek újjá. Az apró, belsõ udvaros házban „Eszter” Kuo Jen dolgozik idegenvezetõként, és árusít zsidócsillaggal díszített csecsebecséket.

Kuo Jen a betérõ turistákat a zsidó szertartásokról kérdezi, például, hogy melyik imát kell elmondani a sabbati gyertya meggyújtásakor. Még nem sikerült egy teljes napon át böjtölnie jóm kippurkor, de próbálkozik – meséli. Egy kajfengi zsidó unokájaként azt mondja, a zsidóság ortodoxok által felállított meghatározása igazságtalan: „Keleti felfogással olvassuk a Tórát, fogadjátok el” – mondja.


Évszázadokon át olvadtak be

Az elsõ zsidó kereskedõk akkor érkeztek, amikor Kajfeng aranykorát élte a Szung-dinasztia fõvárosaként. Az érkezõk helyi nõket vettek feleségül, és késõbb állami hivatalnokokká és katonatisztekké léptek elõ. Évszázadokon át tartott a beolvadás, és a világ elfeledkezett róluk egészen 1605-ig, amikor egy kajfengi zsidó tudós, Aj Tien Pekingben találkozott Matteo Ricci jezsuita misszionáriussal, aki azután elvitte a világba a Kínában élõ zsidók hírét.

Becslések szerint fénykorában a kajfengi zsidó népesség ötezer fõs lehetett, de az 1900-as évek elején már senki nem tudott közülük héberül olvasni, és a közösség Tóra-tekercseit eladták gyûjtõknek. A zsidókat kék sapkás muszlimoknak hívták, utalva a kipa színére, amit néhányan viseltek.

„A családban nem ettünk disznót, ez biztos – mondja a 24 éves Nina Vang, aki Kajfengben született, most Izraelben él, és átesett az ortodox zsidó betérési folyamaton. − Voltak otthon menórák és sabbati serlegek, de nem tudtuk, mire valók a holmik.”


Felforgató tevékenységet folytattak

Amikor az 1930-as, 40-es években több ezer európai zsidó menekült Sanghajba a zsidóüldözések elõl, néhány kajfengi elment hozzájuk tanulni, de a sanghajiakat akkoriban az Európában maradt, üldözött társaik segítése foglalta le. Az 1949-es kommunista hatalomátvétel után Mao Ce-tungot és Teng Hsziaopinget a kajfengi zsidók állítólagos felforgató tevékenysége nyugtalanította. Egy 1953-as keltezésû dokumentumban így fogalmaznak: „a kajfengi zsidó közösség titkokat oszt meg a tengeren túli közösségekkel, és problémákat okoz.”

A kajfengi zsidók állítása szerint mégsem szenvedtek hátrányos megkülönböztetést. „Eszter” Kuo Jen azt meséli, a barátai azzal heccelték, hogy biztosan ravasz, és ért a pénzhez – ezek a zsidókkal kapcsolatos közkeletû kínai sztereotípiák –, de nem érezte magát veszélyben. Kína az 1980-as években kinyitotta kapuit a külföldiek elõtt, így turisták és keresztény misszionáriusok érkeztek Kajfengbe, különbözõ tanácsokkal látva el a helyieket. Hszü Hszin, aki nem zsidó, de zsidó tanulmányokat oktat a Nancsing Egyetemen, azt meséli, néhány kajfengi õt kereste meg, hogy egyfajta rabbiként segítsen eldönteni, zsidó-e vagy sem. Nem volt könnyû dolga.

Mostanában sok kajfengi Timothy Lernerhez fordul, aki „messiási zsidónak” tartja magát (ez azt jelenti, hogy zsidónak született, de hisz abban, hogy Krisztus a megváltó), hogy héberül tanuljon, és megismerkedjen a zsidó szokásokkal. Lerner elmondta, hogy a kínai hatóságok 2006-ban bevonták a vízumát térítés miatt, de azt állítja, nem próbált senkit meggyõzni arról, hogy kövesse a hitét. Azt mondja, azért hozta létre a Kajfeng Izrael Iskolát, hogy segítsen a kajfengieknek megismerni a zsidó életvitelt, és segíteni Izraelbe költözésüket, ahol egy tucatnyian már le is telepedtek, jórészt a Shavei Israel nevû zsidó szervezet anyagi támogatásának köszönhetõen. A közösség más tagjai gyanakvóak. Si Lej, az egyik elsõ kajfengi zsidó, aki Izraelben tanult, Lernert hibáztatja, hogy iskolájával megosztja az amúgy is kicsi közösséget, Lerner azonban azt mondja, Si félreérti a törekvéseit.


Gyanakvóak

Ma a kajfengi zsidóknak óvatosnak kell lenniük, mivel Kína tiltja a jogosulatlan vallási tevékenységet. A zsidó leszármazottak azt mondják, ritkán jönnek össze tízen (ennyi résztvevõre van szükség ahhoz, hogy meg lehessen tartani a zsidó istentiszteletet), mert félnek, hogy a kormány ezt politikai gyûlésnek tekintené. DVD-ket készítenek magukról, amint hagyományos kínai öltözetben meggyújtják a sabbati gyertyákat, népszokásként ábrázolva azt. A pészahot étteremben, nem vallási összejövetelként ünneplik, bár néhányan Hongkongból érkezett maceszt is osztanak. Zsidó turistalátványosság kevés van; a kajfengi zsinagógából származó néhány megmaradt kõtáblát a városi múzeum egy jelöletlen, lelakatolt termében tárolják.

Egyes helyi elöljárók (akik közt nincs zsidó) azt remélik, hogy a kajfengi zsinagóga újjáépítésével fellendülhet a turizmus − de csak múzeumként nyitnák újra, hogy ne haragítsák magukra a kínai kormányt. „A turisták eltölthetnének egy kis idõt a helyi zsidó leszármazottakkal, így láthatnák, hogyan élnek – mondja Szu Linzong, a Kaifeng Egyetem menedzsmentprofesszora. – Az ittenieket erõsen foglalkoztatja felmenõik története.”

http://mindennapi.hu/cikk/vilaghir/me...08-19/6325