Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Ez a háború dönti romba a világot

TechnikaTeszt és területpucolás, átrendezés...nem kispálya. A globális felmelegedés hatására egyre közelebb kerülünk egy elsöprõ klímaháború kirobbanásához: több millió klímamigráns fog útra kelni, megindul a harc az élhetõ területekért.

Milliós emberhullámok
A globális felmelegedés miatt az elkövetkezõ évtizedekben egyre több régió válik lakhatatlanná – ennek hatására pedig több millión kényszerülnek otthonaik elhagyására. A klímaváltozás által kevésbé érintett, biztonságos területeken pedig fokozódik a klímamigránsok nyomása - írja az Independent.
EZT IS AJÁNLJUK:

Ezúttal azonban ezek az emberek nem a háború, hanem a pusztító hõség vagy árvíz elõl menekülnek. Az viszont már most valószínûsíthetõ, hogy több ország is úgy próbálja majd megtörni a migránshullámot, hogy falat épít a határokra – ez pedig akár háborúhoz is vezethet a Klímaváltozási katonai tanácsadó testület vezérõrnagya, Munir Muniruzzaman szerint.
Fotó: Europress / Laura Buckman - AFP

Fotó: Europress / Laura Buckman - AFP

Ideje a tettek mezejére lépni!
A szakértõ szerint a klímaváltozás okozta problémákkal mindenki tisztában van, de a beszédek szintjét eddig még nem sikerült meghaladni. Hiába írta alá közel 200 ország a Párizsi klímamegállapodást, ennek sem lett egyelõre még semmilyen, pozitív hatása. Közben egyes területeket az állandó, embertelen hõség veszélye fenyeget, míg máshol az olvadó jégtakaró miatt annyit emelkedhet a tengerek szintje, hogy egész városok kerülhetnek víz alá. Ezek a veszélyek pedig fegyveres konfliktusok ígéretét hordozzák magukban.

Az egyre jelentõsebb vízhiány például háborúhoz is vezethet India és Pakisztán között, mivel a kiélezett helyzetben csõdöt mond a diplomácia. Banglades pedig 2050-re területe 20 százalékát fogja elveszíteni a tengerszint emelkedése miatt – csak innen 30 millió ember fog útra kelni, új otthont keresve.

"„A nemzetközi közösség most több ezer szíriai migráns elhelyezésével sem tud megbirkózni. Képzeljék el, mi lesz akkor, mikor több millió ember indul el a biztonságos területek felé…”"

Fotó: Europress / Laurent Kalfala - AFP

Fotó: Europress / Laurent Kalfala - AFP

Széthúzás vagy összefogás?
Muniruzzaman szerint a migránshullámot a falak sem fogják megállítani. Ezek az emberek ugyanis a biztos halálból indulnak el, és úgy érzik, már nincs mit veszíteniük. A szakértõ szerint más, békésebb megoldást kell találni, amivel a problémát kezelni lehetne.

Ehhez viszont el kell felejtenünk azt, amit ma országnak hiszünk. Szerinte a megoldást csak globális szinten lehet megtalálni, mert külön országokként csak széthúznának a területek – ez pedig egyértelmûen egy újabb világháborúhoz vezetne. A legtöbb ország ugyanis végül fegyverrel állítaná meg a hullámot, a békés megoldások helyett,

"a klímaháború pedig végül az egész világot megrengetné."
Link

Hozzaszolasok

4 #11 Posta Imre
- 2016. November 01. 17:50:53
Németországban is korlátoznák a külföldiek termõföld vásárlását

Egy csõdbe jutott német óriásvállalat földjeinek eladásakor fogalmazódott meg újra a probléma...

Az idén csõdbe jutott KTG Agrar német óriásvállalat földjeinek jelentõs része egy nem mezõgazdasággal foglalkozó, nemzetközi befektetõ cég kezébe került, amit a német kormánynak nem sikerült megakadályoznia – olvashatjuk az Agrarheute német hírportálon. A virágkorában 45.000 hektáron gazdálkodó KTG a csõd idején kereken 23.000 hektárt mûvelt, amelybõl 20.000 hektár bérelt föld volt.

A fentiek kapcsán az országban élénk vita bontakozott ki arról, hogy – a földforgalmi törvény módosításával – korlátozni kell-e a nem-mezõgazdasági, (fõleg külföldi) befektetõk földszerzési lehetõségét. Dr. Theodor Fock, a Neubrandenburgi Fõiskola professzora szerint a korlátozást a lehetõ legrövidebb idõn belül be kell vezetni. A témával több német hírportál is foglalkozik. A törvénymódosítás szorgalmazói közül többen arra hivatkoznak, hogy Mecklenburg-Elõpomeránia tartományban az elmúlt évi föld adás-vételi szerzõdések révén gazdát cserélt földek egyharmada tartományon kívüli tulajdonosok kezébe került, ami a helyi termelõk kiszorításához vezethet. A KTG eset kapcsán a szövetségi agrárminisztérium is úgy nyilatkozott, hogy módosítani kellene a termõföld védelmi törvényt, mivel a nem-mezõgazdasági befektetõ az adott körzetek parasztjai elõl szerezte meg a földek tulajdonjogát.

Bár a szövetségi kormány a termõföldek forgalmának szabályozását a tartományok hatáskörébe utalja, egyértelmû állást foglal amellett, hogy „a termõföldek értékesítésénél elõvásárlási jogot kell biztosítani a helyi gazdálkodók számára“.

Szántó õsszel – fotó: Shutterstock

A cikkekben nincs szó a külföldiek földvásárlási tilalmáról, mivel ezt az uniós szabályozás nem engedi meg. A tartományon kívüliek és a nem mezõgazdasági foglalkozásúak földszerzése elleni tiltakozási hullám mégis azt bizonyítja, hogy a földeknek elsõsorban a helyi agrártermelõk táplálását és megélhetését kell szolgálniuk.

Végül talán a németek is belátják, hogy a magyarok földvédelmi törekvései nem teljesen alaptalanok?http://www.agroinform.com/gazdasag/ne...tent=30292

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
312,103 egyedi latogato