Fûrészelik a fingot..., de ennek leégés szaga lesz láng nélkül, füsttel. Felvezetik a múltat. Ha 5-6 éve jelentek vona meg ilyen cikkek, még csak-csak, de ma már más a kása Mása. Az Európa Kávézóban találkozott kétszer a bõnyi rendõrgyilkoshoz köthetõ orosz propagandaoldal, a Hídfõ újságírója Gyöngyösi Márton jobbikos politikussal. A katonai témákban rendkívül tájékozott férfi az Indexnek tagadta, hogy köze lenne az anonim portálhoz. Eközben rábukkantunk egy 2012-ben írt belsõ levelezésre, amely azt bizonyítja, hogy a Magyar Nemzeti Arcvonal már a szakadás elõtt remélt segítséget az oroszoktól.

Csütörtök reggel a Népszava egy furcsa cikket és fotót közölt Gyöngyösi Márton jobbikos parlamenti képviselõrõl. A lap azt állította, hogy "Gyöngyösi lehet a baljós kapocs" a Jobbik és a bõnyi rendõrgyilkosságot elkövetõ Gyõrkös István-féle náci Magyar Nemzeti Arcovonal (MNA) nevû szervezet között, amely egy Hídfõ.net nevû szélsõjobboldali portált is létrehozott.

Ahogy a múlt héten megírtuk, az MNA orosz diplomatákkal és az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU embereivel tartott közös airsoft-gyakorlatokat, a Hídfõ pedig orosz szerverre költözve az orosz titkosszolgálat egyik üzenõfüzetévé vált. A Népszava mai cikkében egy olyan fotót közölt, melyen a lap szerint "Gyöngyösi Márton jobbikos képviselõ egy másik férfi társaságában - tudomásunk szerint a nemzetiszocialista-hungarista-antiszemita, fegyveres kiképzéseket is tartó új mozgalmak egyik fontos személyiségével, Sz. Gáborral – tárgyal egy kávéházban".

Sz. Gábor valójában nem más, mint az orosz titkosszolgálati hátterû Hídfõ katonai múltú, elképesztõ külpolitikai tudással rendelkezõ újságírója, a Népszava cikke viszont egy Jobbik elleni lejáratókampány része – legalábbis Gyöngyösi ezt állította az Index megkeresésére.
A Népszava mai cikkében egy olyan fotót közölt, melyen a lap szerint "Gyöngyösi Márton jobbikos képviselõ egy másik férfi társaságában - tudomásunk szerint a nemzetiszocialista-hungarista-antiszemita, fegyveres kiképzéseket is tartó új mozgalmak egyik fontos személyiségével, Sz. Gáborral – tárgyal egy kávéházban".
A Népszava mai cikkében egy olyan fotót közölt, melyen a lap szerint "Gyöngyösi Márton jobbikos képviselõ egy másik férfi társaságában - tudomásunk szerint a nemzetiszocialista-hungarista-antiszemita, fegyveres kiképzéseket is tartó új mozgalmak egyik fontos személyiségével, Sz. Gáborral – tárgyal egy kávéházban".
Fotó: Népszava
Itt most háború van

Gyöngyösi a Népszavában megjelent cikkrõl az Indexnek azt mondta, ez „abszolút a Habony-mûvek, ez nem Népszava-stílus", a laptól õt meg sem keresték azzal kapcsolatban. (A feltételezés azért is érdekes, mert azt a Népszavát, ahol korábban Simicska Lajos szivárogtatott többször is, épp nemrég vásárolta meg egy liechtensteini cég, amely mögött piaci pletykák szerint éppen Simicska áll.)
Mészáros Lõrinc egy kikötõben luxusjachtozott Pharaonnal
Mészáros Lõrinc egy kikötõben luxusjachtozott Pharaonnal
A Magyar Narancs szerint az Interpol körözési listáján szereplõ milliárdos éppen azt az éjszakát és éppen abban a kikötõben töltötte nyáron, mint a nemzet gázszerelõje.
Tovább

Gyöngyösi szerint a baloldali napilapban megjelentek alapján teljesen egyértelmû, hogy ez a Fidesz bosszúja, titkosszolgálati eszközök felhasználásával a szintén titkosszolgálati vonatkozású Pharaon-ügy miatt, amiben "az Orbán-kormány tizenegy miniszterébõl hatnak van felelõssége", és amit a Jobbik és személyesen õ is hetek óta a kormány szemére olvas. Arra a kérdésünkre, hogy lehetnek-e még a kormányoldal kezében egyéb hasonló felvételek is jobbikos politikusokról, Gyöngyösi azt mondta a Fideszre és a Jobbikra utalva:

Hogyne, itt most háború van.

Gyöngyösi Márton az Indexnek elmondta, a Népszava fotóján szereplõ, Sz. Gáborként megjelölt férfit "Szalai Gábornak hívják, és a Hídfõ.ru újságírójaként mutatkozott be nekem". Szalai jelentkezett be a Jobbik elsõ számú külpolitikusának számító Gyöngyösinél egy beszélgetésre körülbelül egy évvel ezelõtt, a politikus pedig leült vele beszélgetni, amit azzal magyarázott, hogy õ minden újságírói megkeresésre nyitott.

Gyöngyösi és Szalai késõbb aztán még egy alkalommal találkoztak. A helyszín mindkét esetben a Parlamenthez közeli Európa Kávéház volt, a találkozók kétszer másfél óráig tartottak.

Kérdésünkre, hogy tisztában volt-e Hídfõ orosz titkosszolgálati hátterével, Gyöngyösi az Indexnek azt mondta, ez egy "közkeletû információ", "ezt tudja mindenki, aki olvassa a Hídfõvel kapcsolatos feltételezéseket", és egy ".ru-ra végzõdõ oldalnál amúgy is tudni, hová kötõdik". Gyöngyösi szerint azonban az nem az õ hivatása, hogy eldöntse, mindez igaz-e vagy sem.

A Hídfõ leghíresebb akciója az a diplomáciai bonyodalmat is okozó 2014-es tankos fotó volt, amire hivatkozva az orosz külügy Ukrajna fegyverekkel való segítésével vádolta meg a magyar kormányt. Ahogy elõzõ cikkünkben írtuk, a fotók készítéséhez a GRU-nak szintén köze volt.
A Hídfõ.net három olvasói fotóra hivatkozik, melyek augusztus 2-án készülhettek a magyar T-72-esekrõl Nyíregyházánál
A Hídfõ.net három olvasói fotóra hivatkozik, melyek augusztus 2-án készülhettek a magyar T-72-esekrõl Nyíregyházánál
Fotó: hidfo.net

A Hídfõ azóta sem állt le a hasonló tartalmakkal. Az elmúlt napokban például egy olyan, 80 oldalas orosz tanulmány magyar fordítását közölte, ami arról szól, hogy az amerikaiak hogyan használják fel a civil szférát abban a hibrid háborúban, ahol "az ellenséges kormányok megdöntését nem hivatásos katonák, hanem külföldrõl irányított civil szervezetek és pártok végzik el". A tanulmány közlése nem csak mély orosz nyelvtudást, de komolyabb erõforrásokat, valamint központi koordinációt is feltételez: nem sokkal korábban cseh nyelven is megjelent a tanulmány fordítása, amit egy ottani orosz propagandaoldal közölt. Az alacsony színvonalú tanulmány szerzõje, a bolgár Andrej Koribko "elemzõ" a Kreml egyik ismert fiatal propagandistája.
A hídfõs újságírót figyelhették meg

Gyöngyösi szerint a Népszavában megjelent fotó "kizárólag titkosszolgálati háttérrel készülhetett", és feltételezése szerint a felvétel készítõi nem õt, hanem Szalait figyelhették meg. (Mivel Gyöngyösi Márton országgyûlési képviselõ, a hatóságok vele kapcsolatban egyébként is rendkívül korlátozottan gyûjthetnének csak adatokat.)

A találkozók helyszíne, az Európa Kávéház mindig tele van politikusokkal, mondja Gyöngyösi, és mindkét találkozó körülményeire világosan emlékszik: egyszer a kávézó belsejében, egyszer pedig az ablak mellett ültek, forgalmas idõszakban, nagy volt a sürgés-forgás, a szomszédos asztaloknál többször is volt asztalcsere.

Gyöngyösi az Indexnek beszélgetõpartnerérõl a következõ élményeit mesélte: "Külpolitikailag rendkívül jól értesült, olyan információk birtokában volt, mint mi nem, pedig én bent ülök parlamenti bizottságokban. Roppant érdekfeszítõ volt õt hallgatni, különösen a katonai hadmûveletekkel kapcsolatos tudását, hogy éppen mi történik Donbasszban vagy Szíriában. Én klasszikus külpolitikus vagyok, politikai és gazdasági témákkal foglalkozom, nekem ez teljesen új volt."

És hogy Szalai miként lehetett ilyen jól értesült? Gyöngyösi úgy emlékszik, valahogy szóba került, hogy a férfinek valamilyen katonamúltja van, de ennek részleteit nem tudja. A jobbikos politikus beszámolója szerint Szalai azt mondta magáról, hogy a Hídfõnek dolgozik, gyakran jelennek meg ott az írásai. Gyöngyösi arra a kérdésünkre, hogy Szalain kívül vajon még kik és hogyan szerkeszthetik a Hídfõt, a politikus azt mondta, nem tudja, mivel

én többrõl azért nem érdeklõdtem, mert gondolom, hogy ez az oldal nem véletlenül anonim.

Az elsõ találkozó akkor volt, amikor Kelet-Ukrajnában még "tomboltak az események", és szinte végig csak külpolitikáról beszélgettek. Gyöngyösi szerint a Hídfõ szerzõje "a külpolitikai kérdéseket holisztikusan látó figura, elképszetõen széleskörû és komplex tudással bírt például arról, hogy Szíriában mik az amerikai, orosz, kínai és iráni érdekek".

A magyar belpolitikát csak röviden érintették, "objektív stílusban" beszélgettek a hazai erõviszonyokról. Szalainak semmiféle kapcsolata, szimpátiája a szélsõjobboldallal vagy konkrétan a Gyõrkös-féle Magyar Nemzeti Arcvonallal (MNA) nem merült fel a beszélgetés során Gyöngyösi beszámolója szerint.

Megkerestük Szalai Gábort is, a férfi az Index megkeresésére tagadta, hogy a Hídfõ-nek dolgozna. Arra sem válaszolt érdemben, hogy van-e katonai múltja. Jelezte: ebben az ügyben nem kíván a sajtóval "kooperálni". Arra a kérdésünkre, hogy hivatalosan kereste-e meg már valamelyik magyar nemzetbiztonsági szerv vagy egyéb hatóság, nemmel felelt.
Csodálkozunk, hogy az oroszok sem segítenek?

"(...) ne is csodálkozzunk, hogy a senki nem segített nekünk (pl. az oroszok) minek segítene, ha az egyik csúcs vezetõ olyan kapzsi, hogy még azt sem képes megvárni míg hatalomra kerülünk és onnan lopna a nagy állami vagyonból" - írta még 2012 augusztusában a Magyar Nemzeti Arcvonal miskolci csoportjának vezetõje a félkatonai szervezet többi vezetõjének. Az e-mail címzettjei között volt a szervezet alapítója, az akkor 72 éves Gyõrkös István is, de nem õt, hanem egyik fiát, ifjabb Gyõrkös Istvánt nevezte kapzsinak a miskolci csoportvezetõ. Ifjabb Gyõrköst a háta mögött ekkoriban már rendre kibeszélte az MNA több vezetõje, mondván, több százezer, egyesek szerint több millió forint sorsáról nem számolt el a többiek felé. (A miskolci MNA-vezetõ e-mailjét a szakadás után tették közszemlére a Gyõrkössel szembeforduló hungaristák.)
Thürmer Gyula, a Munkáspárt vezetõje és Ifj. Gyõrkös István egy közösen tartott rendezvényen 2012-ben
Thürmer Gyula, a Munkáspárt vezetõje és Ifj. Gyõrkös István egy közösen tartott rendezvényen 2012-ben
Fotó: szabadriport

A zavaros pénzügyeket felhánytorgató levél, amely egyúttal bizonyíték arra is, hogy az MNA oroszoktól is remélt külsõ, anyagi segítséget, olyan lavinát indított el a szervezeten belül, amely nem sokkal késõbb szakadáshoz vezetett.

A levélíró azt akarta, hogy ifjabb Gyõrkös "becsületbíróságon" tisztázza, igazak-e azok a többi vezetõ által hangoztatott állítások, miszerint nem tud elszámolni a tagdíjakkal. Ekkor már többen bírálták az akkor munkanélküli ifjabb Gyõrköst, mondván, a szervezetbõl tartja el magát. "Kivétel nélkül mindenkinél kiverte a biztosítékot az a kijelentése is, hogy 'ha a tagok nem fizetnek tagdíjat, akkor még a végén el kell mennem dolgozni'" - írta a miskolci csoportvezetõ. "Tudom, hogy a Vezetõnek ez az ügy hiányzott a legkevésbé, de ezeket a problémákat nem a hasamra ütve találtam ki. Ezek olyan problémák, amik nem oldják meg magukat, hanem csak súlyosbodnak" - írta.

A levél botrányt keltett az MNA belsõ körében. Idõsebb Gyõrkös azt követelte a levélírótól, hogy 24 órán belül álljon elõ az igazát alátámasztó bizonyítékokkal. Ha ezt nem teszi meg, akkor vádaskodásai alaptalanok - érvelt a "Vezetõ". De idõsebb Gyõrkös utasítása sokak szerint eleve teljesíthetetlen volt, mivel a fiának átadott pénzekrõl a reklamálók szerint soha nem írtak elismervényeket. Végül a levélírót árulónak, ügynöknek kiáltotta ki a Gyõrkös-család, és hasonló sorsra jutottak mindazok, akik a miskolci csoportvezetõ pártját fogták. Ez vezetett oda, hogy még abban az évben az MNA kettészakadt. Persze a szakadást is kétféleképpen értelmezték: Gyõrkös szerint az árulók otthagyták a szervezetet, míg a Vezetõvel szembefordulók szerint õk zárták ki az alapítót és a fiát. Utóbbiak ugyan maguk mellett tudtak tartani néhány vezetõt, de az MNA nagy része a Gyõrkösék által szakadároknak kikiáltott hungaristákkal tartott.

A szakadást ugyanakkor csak részben okozták a pénzzel kapcsolatos viták. Szerepet játszott benne az is, hogy Gyõrkösék a kommunisták, a Thürmer Gyula vezette Munkáspárt felé húztak. Önmagában ezzel az MNA többi vezetõjének sem volt különösebb baja, de a mértékkel igen. Sokan úgy látták, Gyõrkösék lepaktálnának a kommunistákkal, teljesen feladva azokat a hungarista eszméket, amelyek a mozgalmat eredetileg jellemezték. Bárkinek volt is igaza, a szakítás utáni idõszak meglehetõsen békétlen volt. A Gyõrkösék által szakadároknak nevezett csoport megtartotta az irányítást a szervezet portálja, a Jövõnk.infó fölött, míg a Vezetõ és a vele maradt tagok 2012-ben új portált indítottak. Ez volt a Hídfõ.net, ami mára a magyar nyelvû orosz propagandaoldalak egyik legfontosabb szereplõje lett.
Ellentmondások Gyõrkös nyilatkozataiban

Bár idõsebb Gyõrkös ügyvédje a Pestisrácoknak tagadta, hogy kapcsolatban állt volna az orosz titkosszolgálat embereivel, az Indexnek több, egymástól független biztonsági forrás is azt állítja, hogy az MNA-t megkörnyékezte az orosz katonai hírszerzés. Ahogy korábban írtuk, az MNA tagjaival orosz diplomaták airsoftoztak, a Hídfõ.nethez köthetõ úgynevezett tankbotrányban pedig nyakig benne volt az orosz hírszerzés. Gyõrkös az airsoftozással kapcsolatban az ügyvédjének azt mondta: ezeken a gyakorlatozásokon bárki megjelenhetett, de tudomásuk szerint orosz diplomaták ebben nem vettek részt.

Idõsebb Gyõrkös állításának ugyanakkor ellentmond, hogy az MNA "kiképzésein" nem jelenhetett meg csak úgy bárki, a félkatonai szervezet - az ilyen típusú csoportokhoz hasonlóan - meglehetõsen zárt volt, az ismertebb, kultikus figurák nevein kívül a tagok és a vezetõk neve sem volt nyilvános. Az viszont igaz, hogy a szervezet szakadása után éppen Gyõrköséket vádolták meg azzal a "szakadárok", hogy elenyészõ taglétszámukat úgy próbálták nagyobbnak láttatni, hogy airsoftozó fiatalokat fotóztak le a bõnyi gyakorlópályájukon, azt a látszatot keltve, mintha a szervezetük erõsebb lenne annál, mint amilyen valójában.
Gyõrkös István
Gyõrkös István
Fotó: szabadriport

De nem ez Gyõrkösék egyetlen ellentmondó nyilatkozata. A bõnyi rendõrgyilkosság után ifjabb Gyõrkös István a Tv2-nek azt nyilatkozta, hogy a Magyar Nemzeti Arcvonal nevû szervezet már évek óta nem létezik, a régebbi táborok helyén már semmilyen kiképzés nem folyik. Ennek viszont ellentmond, hogy a hozzájuk tartozó nemzetiarcvonal.net weboldal a gyilkosságig nagyon is létezett, táborokat is meghirdetett a neten, és csak a tragikus esemény óta elérhetetlen. De az internet nem felejt, idén augusztusban például ezt a szöveget írták ki az oldalukra: "üzenjük, megvagyunk, dolgozunk, készülünk a jövõre. Nem vesztünk el, nem törtünk meg." Olyannyira létezett az oldal, hogy annak egyes tartalmát még Széles Gábor médiavállalkozó, a Magyar Hírlap és az Echo Tv tulajdonosa is elõszeretettel osztotta meg.
A pénzügyeket a Gyõrkös-család látta csak át?

Ahogy a miskolci csoportvezetõ levele is bizonyítja, az MNA már a 2012-es szakadás elõtt nyitott volt az oroszokra, de a levél szerint semmilyen segítség addig nem érkezett onnan. Vagy ha érkezett, akkor arról legfeljebb csak a Gyõrkös-család tudott. Bár Gyõrkösék a szakadás környékén vitatták, hogy a pénzek felett kizárólag õk rendelkeztek volna. Azt állították, hogy a szervezet portálján, az azóta már megszûnt Jövõnk.infón keresztül érkezõ támogatások egy késõbbi „szakadár”, Sz. Gábor feleségének a bankszámlájára érkeztek. Gyõrkösék szerint a tagdíjakat eleinte egy gyõri pénztáros kezelte, majd a törökszentmiklósi csoportvezetõ, de szerintük mindketten pontos nyilvántartást vezettek a pénzekrõl, melyek csak az állandó jellegû kiadásokat fedezték. Mindenesetre ifjabb Gyõrkös intézte a propagandaanyagok elõállítását, szétküldését. A másik oldal szerint ez hazugság, a pénzek ifjabb Gyõrköshöz folytak be.

Az MNA kettészakadása után a két csoport látványosan fújt egymásra. A Jövõnk.infót megtartó "szakadárok" úgy vélték, az általuk egykoron tisztelt alapító, idõsebb Gyõrkös István megszegte saját esküjét és az évtizedeken át felépített imázsát rombolta szét azzal, ahogy a felmerülõ problémákat kezelte. Gyõrköséket azzal is vádolták, hogy az MNA-ra családi vállalkozásként tekintettek és az érdekeik mentén alakult, hogy a Vezetõ éppen kivel van jóban vagy rosszban a szélsõjobboldalon.

Mindkét fél azzal fenyegetõzött, hogy kiteríti a másikról a szennyest. Gyõrköst köpönyegforgatónak tartották, aki korábban a Jobbikot szidta, majd a 2014-es választások elõtti hónapokban a hozzá tartozó Hídfõ már arra buzdította az olvasóit, hogy menjenek el szavazni a pártra. Gyõrkös a "szakadárokat" titkosszolgálati ügynököknek, bomlasztónak tartotta, akik tudatosan rombolták szét az MNA-t. "Jól tudjuk, hogy kinek milyen pénzalapú változások (gazdagodások) következtek be az életében a közelmúltban. Azt is tudjuk, hogy milyen pénzszerzõ mûveletekbe keveredtek" - írták Gyõrkösék a szakadás után a "szakadárok" vádjaira válaszul. A kölcsönös fenyegetõzések végül elültek, olyannyira, hogy a bõnyi rendõrgyilkosság után a "szakadárok" - bár jelezték, hogy Gyõrköshöz már semmi közük - az egykori alapító védelmére keltek, megkérdõjelezve a rendõri akció jogosságát, azt sugallva, hogy a 76 éves öregember esetleg önvédelembõl lövöldözhetett.

(Borítókép: Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselõje. Fotó: Kovács Attila/MTI)
Link