Ezek szerint hivatalosan is átadták a macinak a "rendezést". A volt brit kormányfõ szerint tévesek voltak azok a hírszerzési értesülések, amelyekre Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a 2003-as iraki katonai beavatkozásról hozott döntést alapozta. Tony Blair az amerikai CNN-nek adott – de Londonban is rendkívüli feltûnést keltõ interjújában – nem cáfolta azt sem: az iraki háború vezetett az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet felemelkedéséhez.

Tony Blair kijelentette: elnézést kér, amiért az iraki háború elõtti hírszerzési adatok tévesek voltak. A jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt volt vezetõje, aki 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén, ugyancsak elnézést kért a háború utáni idõszakra szóló tervezés bizonyos hibái miatt, idézte az interjúban elhangzottakat a távirati iroda. Blair hibának nevezte azt is – és ezért is bocsánatot kért –, hogy London és Washington a háború 2003-as kirobbantásakor nem értette meg, mi következhet Szaddám Huszein akkori iraki elnök rezsimjének eltávolítása után. Hozzátette ugyanakkor: magáért Huszein eltávolításáért nehéz lenne bocsánatot kérnie. A riporter felvetésére, miszerint számos vélemény szerint az Iszlám Állam felemelkedésének elsõdleges oka az iraki invázió volt, Blair úgy fogalmazott, „ebben vannak igazságelemek (…), nem lehet azt mondani, hogy mi, akik 2003-ban eltávolítottuk Szaddám Huszeint, nem viselünk felelõsséget a 2015-re kialakult helyzetért”. Az úgynevezett nyolcak levele egyik aláírója volt Medgyessy Péter akkori miniszterelnök is, s ezzel a magyar kormány is támogatta az iraki háború megindítását.

OROSZ–AMERIKAI EGYÜTTMÛKÖDÉS SZÍRIÁBAN

Moszkva készen áll rá, hogy együttmûködjön az Egyesült Államokkal Szíriában, mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki a hét végén amerikai kollégájával, John Kerryvel is tárgyalt telefonon. Lavrov azt is közölte, országa kész légi támogatást nyújtani a Szabad Szíriai Hadsereg elnevezésû, nyugati támogatású ellenzéki szervezetnek. Bassár el-Aszad szíriai elnök pedig bejelentette: kész elnökválasztást kiírni az országban, de õ is indulna rajta – közölte az AFP-vel Alekszandr Juscsenko orosz képviselõ, miután Aszad másokkal együtt fogadta õt. Ám a választásokat feltételhez kötötte: Szíriának elõbb meg kell szabadulnia az Iszlám Állam szervezettõl. (MTI)

háború hátterének feltárására 2009 óta folyik a hivatalos vizsgálat Nagy-Britanniában Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével, de még mindig nincs hivatalos idõpontja a vizsgálati jelentés közzétételének.
Egy másik, a hírszerzési tevékenységet vizsgáló független bizottság azonban már évekkel ezelõtt megállapította: Iraknak az invázió kezdete elõtt már szinte biztosan nem volt bevethetõ állapotban érdemi mennyiségû vegyi vagy biológiai fegyvere, jóllehet a tizenkét évvel ezelõtti megszállást elsõdlegesen azzal indokolták: a Huszein-rezsim tömegpusztító fegyvereket halmozott fel. Az ilyen fegyverek meglétét ugyanakkor már évekkel ezelõtt határozottan cáfolta Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverellenõreinek egykori svéd vezetõje. A Chilcot-bizottság elõtt 2010-ben kijelentette: Irak az elsõ, 1991-es öbölháború után megsemmisítette tömegpusztító fegyvereit, így a második háború idejére már nem volt ilyen típusú támadóeszközök birtokában.
Link