Milyen furi nem? Még meg se születtél szinte, már belédbaxák a BCG oltást, majd szívsz, mint torkosborz és még szét is röntgeneznek...és milyen fura az eredmény nem? Nem is annyira. Vegyipermet szóba se jöhet, sem a szándékos orvosságos túltömés.... Magyarországon évente tízezren halnak meg tüdõrákban. A tüdõbetegségekrõl kiadott évkönyv becslése szerint jelenleg is közel 30 ezer tüdõrákos beteg él közöttünk. Mivel a daganatot gyakran már elõrehaladott stádiumban fedezik fel, az ötéves túlélési arány 17 százalék vagy még annál is kevesebb. Ez azt jelenti, hogy minden hatodik betegnek van esélye legyõzni a tüdõrákot. Az arány javítása érdekében az Affidea Diagnosztika az Országos Korányi Tbc és Pulmológiai Intézet Hunchest programjához kapcsolódva ötezer, tüdõrák miatt veszélyeztetett emberen végez térítésmentes mellkas CT-vizsgálatot.

„Életet menthet a korai felismerés” – hívta fel a figyelmet a megelõzésre Kerpel-Fronius Anna, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet fõorvosa a Hunchest programról tartott tájékoztatón. Az orvosok szerint a szûrés jelenleg egyetlen hatásos módját az alacsony dózisú komputertomográfiás vizsgálatok jelentik, amelyekbõl jóval kevesebbet végeznek a hagyományos tüdõszûrésnél. Az intézet ezért 2013-ban elindította Hunchest nevû, tüdõrák-szûrést célzó kutatási programját. A projektben a kiemelten veszélyeztetett páciensek bevonásával vizsgálják az alacsony dózisú mellkas-CT (LDCT) hatékonyságát tüdõrák-szûrésre.

A vizsgálatokat az Affidea Diagnosztika decembertõl 5000 emberen térítésmentesen végzi el. Leitner György a cég ügyvezetõje a felmerülõ költségeket több 10 millió forintra becsüli.

Kovács Gábor, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet fõigazgató fõorvosa örömmel fogadta a cég felajánlását. „A tüdõrák az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívás Magyarországon, az aggasztó statisztikák pedig elsõsorban a szûrõvizsgálatok rendszeresítésével javíthatók. Az intézet egyik hosszú távú célja, hogy a Hunchest-program bekerülhessen a népegészségügyi szûrõprogramok közé, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár égisze alatt a lehetõ legtöbb veszélyeztetett ember szûrését elvégezhessék” – mondta.

A kutatásban négy kategóriát vizsgálnak: a dohányos, krónikus obstruktív tüdõbeteg (COPD-s), a dohányos, nem COPD-s, a nem dohányos, COPD-s, illetve az egészséges, vagyis nem dohányos, nem COPD-s csoportot. A fõigazgató arról is beszélt, hogy becsléseik szerint országosan 200-300 ezer ember tartozik azokba a rizikócsoportokba, amelyek szûrésével csökkenthetõ lenne a tüdõrák-halálozás. A programba így csak az jelentkezhet, akinek életkora 50 és 79 év között van, és a kórtörténetében nincs tumoros megbetegedés.

A szûrésben részt vevõk életkori meghatározásával kapcsolatban Kovács Gábor statisztikai adatokra hivatkozott. Kimutatható ugyanis, hogy 50 év alatt tüdõrák ritkán fordul elõ, 80 éves kor felett pedig kevés a betegek esélye az életmentõ mûtét túlélésére. Kerpel-Fronius Anna szerint ráadásul még az alacsony sugárterhelés is kockázatos lehet. „Az egészségügyben a legfontosabb az ár és a haszon aránya. Ebben az esetben az ár nyilvánvalóan nem pénzbeli, hanem egészségügyi. Nem mindegy, hogy milyen kockázatokat vállal a beteg ezzel a vizsgálattal; még az alacsony sugárterheléses vizsgálatokat sem szabad túl korán kezdeni” – mondta.

Az 5000 ingyenes alacsony dózisú mellkas-CT-t az Affidea két fõvárosi központjában, a Korányi Intézetben, illetve Debrecenben és Szegeden végzik majd el. A legtöbb jelentkezõt az érintett központok közelébõl várják, ám a vizsgálatba az ország bármelyik pontjáról be lehet kapcsolódni. A szûrés mellett a dohányzó betegeket a leszokási programok egyikébe is igyekeznek majd bevonni, hogy a tüdõrák kialakulását elõsegítõ káros szenvedélytõl mihamarabb szabadulhassanak.

Kovács Gábor fõigazgató úgy véli, jövõ év végén már meglesznek a kutatás részeredményei, 2018-ban pedig a tervek szerint a bázisvizsgálatokat is publikálják majd. A kutatás eredményeitõl függõen így egy évtizeden belül akár 20 százalékkal is csökkenhet a tüdõrák halálozási aránya.

A rendezvényen a komputertomográfiás vizsgálat kapcsán az is felmerült, hogy az egészségügyben a tüdõszûrés reformjára volna szükség. Jelenleg 108 hagyományos tüdõszûrõ-állomáson 1,6 millió tüdõszûrést végeznek 1,8 milliárd forintból. „Ha sikerül megfelelõ szakmai elvek alapján átalakítani a tüdõszûrést, akkor a szûrés harminc megfelelõen felszerelt centrummal és 200-300 ezer vizsgálattal, hatékonyabban megvalósítható” – érvelt Kovács Gábor. A fõigazgató kiemelte, hogy mivel a TBC manapság ritka betegség Magyarországon, a tüdõszûrésekre vonatkozó jogszabályt is érdemes volna újragondolni.
Link