Bejelentkezés
Schmidt Mária: hatvan éve megtanultuk, hogy csak propagandaeszközök vagyunk
Hú de megokosodott marcsa! Már csak elkék csacsogni, hogy a "kommunista" zsidó és a kapitalista zsidó is imperialista cionista zsidó a nép meg ostoba birka, volt, van és lesz. Ja, az "oroszok" meg már átvették ezt a ganédombot, így megy a beszoktatás, hogy a tetû-g.ci usraeli zsidó váltást kap. A magyarok és a szovjet megszállás alatt élõ népek azt értették meg 1956-ban, hogy a Nyugat, különösen az Egyesült Államok „nem fog ügyük mellé állni, mert csak propagandaeszközként tekint rájuk” – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója, az 1956-os emlékév kormánybiztosa egy pénteki budapesti konferencián.
A Veritas Történetkutató Intézet és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által rendezett tanácskozás zárszavában Schmidt Mária kifejtette, az Egyesült Államoknak nem volt érdeke a második világháború végén kialakult jaltai érdekszférák határainak módosítása, „különösen ha azt egy kis állam kezdeményezi, harcolja ki magának”, és nem a nagyok megállapodásának eredménye.
Hozzátette: a Szuezi-csatornánál indított brit-francia-izraeli akció az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekeit is sértette, ezért együttes erõvel visszavonulásra kényszerítették õket, Moszkva nukleáris fenyegetése pedig rádöbbentette az európai államokat, hogy „az Egyesült Államok támogatása nélkül nem szállhatnak szembe a szovjetekkel”.
A „szuezi kalandból” a britek azt a következtetést vonták le, hogy „soha nem lépnek az amerikaiak elõzetes engedélye nélkül, amit a mai napig be is tartanak, és amit különleges kapcsolatnak becéznek; a franciák azt, hogy az angolok gyengék és megbízhatatlanok, és ezért a németek felé fordultak, szövetségükbõl nõtt ki az Európai Unió, melyben az elsõ évtizedekben a francia politikai irányítás és a német gazdasági fölény uralkodott” – mondta a kormánybiztos.
A hatvan évvel ezelõtt történtekbõl Schmidt Mária szerint „Egyiptom jól megjegyezte, mire számít az a nép, amelyik szovjet fennhatóság alá kerül”, ugyanakkor a szovjet beavatkozás elmaradása megkímélte Moszkvát attól, hogy a kommunisták „valódi természete az ázsiai és afrikai népek elõtt is végleg lejáratódjon”.
Mint mondta, sok magyar gondolja ma is úgy, hogy 1956-ban a Nyugat azért nem adott se diplomáciai, se katonai segítséget, mert elterelte a figyelmüket a katonai válság, míg Egyiptomban úgy tartják, hogy a szovjetek a magyar forradalom miatt tudtak csak késlekedve reagálni, a világ pedig a magyarországi történések miatt nem figyelt rájuk.
A magyarok a szovjet megszállást és a rájuk kényszerített kommunista terrorrendszert akarták lerázni magukról, az egyiptomiaknak a britek gyámkodásából lett végérvényesen elegük – idézte fel, párhuzamként említve, hogy míg Budapesten „a pöffeszkedõ Sztálin”, addig a közel-keleti államban a Szuezi-csatorna építõjének „diadalt sugárzó emlékmûvét” döntötték le.Link
A Veritas Történetkutató Intézet és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által rendezett tanácskozás zárszavában Schmidt Mária kifejtette, az Egyesült Államoknak nem volt érdeke a második világháború végén kialakult jaltai érdekszférák határainak módosítása, „különösen ha azt egy kis állam kezdeményezi, harcolja ki magának”, és nem a nagyok megállapodásának eredménye.
Hozzátette: a Szuezi-csatornánál indított brit-francia-izraeli akció az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekeit is sértette, ezért együttes erõvel visszavonulásra kényszerítették õket, Moszkva nukleáris fenyegetése pedig rádöbbentette az európai államokat, hogy „az Egyesült Államok támogatása nélkül nem szállhatnak szembe a szovjetekkel”.
A „szuezi kalandból” a britek azt a következtetést vonták le, hogy „soha nem lépnek az amerikaiak elõzetes engedélye nélkül, amit a mai napig be is tartanak, és amit különleges kapcsolatnak becéznek; a franciák azt, hogy az angolok gyengék és megbízhatatlanok, és ezért a németek felé fordultak, szövetségükbõl nõtt ki az Európai Unió, melyben az elsõ évtizedekben a francia politikai irányítás és a német gazdasági fölény uralkodott” – mondta a kormánybiztos.
A hatvan évvel ezelõtt történtekbõl Schmidt Mária szerint „Egyiptom jól megjegyezte, mire számít az a nép, amelyik szovjet fennhatóság alá kerül”, ugyanakkor a szovjet beavatkozás elmaradása megkímélte Moszkvát attól, hogy a kommunisták „valódi természete az ázsiai és afrikai népek elõtt is végleg lejáratódjon”.
Mint mondta, sok magyar gondolja ma is úgy, hogy 1956-ban a Nyugat azért nem adott se diplomáciai, se katonai segítséget, mert elterelte a figyelmüket a katonai válság, míg Egyiptomban úgy tartják, hogy a szovjetek a magyar forradalom miatt tudtak csak késlekedve reagálni, a világ pedig a magyarországi történések miatt nem figyelt rájuk.
A magyarok a szovjet megszállást és a rájuk kényszerített kommunista terrorrendszert akarták lerázni magukról, az egyiptomiaknak a britek gyámkodásából lett végérvényesen elegük – idézte fel, párhuzamként említve, hogy míg Budapesten „a pöffeszkedõ Sztálin”, addig a közel-keleti államban a Szuezi-csatorna építõjének „diadalt sugárzó emlékmûvét” döntötték le.Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. November 20. 08:44:01
- 2016. November 20. 12:59:09