Ajvé, megyen a "hõsgyártás", jól elõkészítve, majd kiderül, hogy mindenki hazudik. A jóbik nem kevésbé, mint a "betyárok", de a "rendõrsegg", meg maga a hazugság. A lényeg, hogy azért néhány "kulcsmondat", gondolat elhangozzék. Mire kiderül, hogy az öreg ártatlan, lesz itt akkora nemzeti ajvék, mint ide telaviv. Tyirityán Zsolt azt mondja, erõs rassztudattal rendelkezik és félti az életterét. Sokat tanult a Bõnyben rendõrt ölt Gyõrkös Istvántól, akit igazi hazafiként ismert meg, és akit provokáltak egy mûbalhé kedvéért, ami végül súlyos tragédiába fulladt. De mikor kell meghúzni a gépkarabély elsütõbillentyûjét és az Alkotmányvédelmi Hivatalnál tényleg nettó idióták dolgoznak? Nagyinterjú, elsõ rész.

Egyszer azt mondta, Vona Gábor a barátja, ön meg náci.

Ez így, ebben a formában nem hangzott el.

Ezt olvasni.

Elmondtam, hogy mit gondolok a világról. Elmondtam, hogy van rassztudatom, nemzeti öntudatom, elmondtam, hogy szociálisan érzékeny vagyok, hozzátettem azt is, hogy a deviáns magatartási formákat elutasítom, emellett nem vagyok ateista sem. Ezután a bemutatkozás után szoktam megkapni általában azonnal a náci jelzõt. Ez engem egyáltalán nem érdekel, ha a szélsõliberális szemléletben ez annak számít, hát legyek az!

Tehát nem náciként határozza meg magát?

Nem, mert a nácizmus 1945. május 9-én véget ért. Nem tudom magam így meghatározni, mivel a 20. századból nem emelek át olyan politikai ideológiát, mely a történelmi küldetését nagyon tragikus körülmények között már befejezte. Az Adolf Hitler által meghatározott politikai irányelveket ma már nem tudom gyakorlati realitásként értékelni.

Nyíltan vállalni a rassztudatot szintén a nácizmus része ma Magyarországon.

Én ezt nem így látom. A rassztudat a most kialakuló, új európai korszellemben igenis meghatározó lesz. A világ teljes egészében megváltozik. A liberális demokráciák bebizonyították az elmúlt 25 évben, hogy totálisan életképtelenek.

Ha nem a nácizmus, akkor mi az az ideológia, a keret, amibõl merít?

Én egy erõs rassztudattal rendelkezõ patriótának tartom magam.

De hogy mi lesz a 21. századnak az új ideológiája, azt még nem tudom. Nem tudom, mi lesz az új európai korszellemhez igazított ideológiai arculat. Egyelõre az általam meghatározott értékek szellemében, egy emberhez méltó, követendõ értékrendben hiszek.
Fotó: Jászberényi Sándor, 24.hu

Egy korábbi Magyar Szigeten azt mondta, “el kell jutni oda, hogy a gépkarabély elsütõ billentyûjét meghúzzuk, ha egy nálunk sötétebb bõrszínû embert látunk”.

Örülök, hogy felhozta ezt, mert ezt ebben a formában nem mondtam. Volt egy nézõi kérdés, aminek a lényege az volt, hogyan gondolom, mikor van reális lehetõség arra, hogy faji háború, faji konfliktus alakuljon ki. Azt válaszoltam, akkor, ha az ember eljut arra a szintre, hogy a saját élettere védelmében kénytelen lesz meghúzni a gépkarabély elsütõbillentyûjét.

Vagyis ha más, téridegen kultúra, illetve faji entitás el akarja foglalni az életterét, ki akarja õt onnan szorítani.

Már csak azért is kérdeztem a gépkarabély elsütõbillentyûjét, mert sokan a szélsõjobbon apafiguraként tekintettek Gyõrkös Istvánra. A könyvében azt írja, sokat tanult tõle. Õ pedig meghúzta az elsütõbillentyût. Nem a bõrszín miatt, egy rendõrt ölt meg. Ezek ellenére azt írja, értelmes, intelligens embernek tartja Gyõrkös Istvánt.

Abszolút.

Mi az, amit tanult tõle?

1995 õszétõl 2000 novemberéig öt évig voltam az MNA tagja, akkor Gyõrkösben egy mélyen vallásos, a családját szeretõ, igazi hazafit ismertem meg, aki megtanított arra, hogy olvassak a sorok között, hogy bizonyos dolgok mögött keressek rejtett összefüggéseket. Megtanított arra, hogy megfelelõ és követhetõ erkölcsi norma és értékrend szerint lássam a világot. Az akkori magatartásában nem láttam antiszociális viselkedést.
A bõnyi rendõrgyilkosság

A bõnyi tragédia október 26-án, a reggeli órákban történt. A Nemzeti Nyomozó Iroda emberei házkutatást akartak tartani a támadó otthonában, ám a 76 éves férfi még azelõtt tüzet nyitott, hogy bejutottak volna hozzá. Öt-hat lövést adott le egy gépfegyverbõl és fejbe lõtte a 46 éves nyomozót, aki azonnal meghalt. A hivatalos tájékoztatás szerint sérülései olyan súlyosak voltak, hogy nem tudták volna megmenteni. A rendõrök szintén fegyvert rántottak, az idõs támadót hasba lõtték. A férfi ezután – ahogy azt fent is írtuk – elbarikádozta magát az otthonában, a TEK pedig elindult a helyszínre. Tárgyalni próbáltak vele, de a férfi azt mondta, bárki is megy a közelébe, azt kivégzi. Hallani lehetett, hogy egyre rosszabbul van, így végül rajtaütöttek. A lövöldözõt kórházba vitték, ahol mûtéten esett át. Gyõrköst azóta kiengedték a kórházból, elõzetesben van, a TEK pedig lecsapott a Nemzeti Arcvonalra.

Milyen volt az akkori MNA?

A magyar szélsõjobbnak egy nagyon erõs és szervezett formája volt. A valódi szélsõjobb onnan indult el. Nagyon sokan nyilatkoznak errõl mostanában, akik akkor még azt sem tudták, hogy merre vannak arccal. Én lassan 23 éve vagyok a nemzeti radikális szélsõjobb élvonalában, kevesen vannak ebben az országban, akik jobban ismernék nálam ennek az oldalnak a természetrajzát. Az MNA-n belül semmi olyat nem tapasztaltam, ami gyûlöletorientált lett volna, ami más emberek, csoportok támadására buzdított vagy szólított volna fel.
Nagykovácsi, 2010. február 13. Résztvevõk a szónokot hallgatják az Egységes Magyarország Mozgalom Becsület Napja alkalmából tartott rendezvényén a Magyar Cserkészszövetség nagykovácsi parkjában. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A Magyar Nemzeti Arcvonal egyik rendezvénye. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A 90-es évek elején jött be Magyarországra a skinheadnek az angol irányzata, a “blood and honour”, ön is skinheadként került a mozgalomba. Mennyiben különbözött Gyõrkös mozgalma a bontakozó skinhead mozgalomtól?

Gyõrkös próbált a skinhead mozgalomra ráépíteni egy szervezett és fegyelmezett formát, mert maga a skinhead mozgalom szervezetlen volt. Egy szubkultúrából nõtte ki magát, aminek igazából nem voltak vezetõi, nem volt meghatározott alapja, amire épülhetett volna. Érzelmi, indulati alapállása volt az egész mozgalomnak, megfelelõ értékrenddel, de nagyon sok olyan probléma tartozott az akkori skinhead mozgalomhoz, ami nem a pozitív kiteljesülés érdekét szolgálta. Gyõrkös ezen akart változtatni.

Nem egy ideológiát akart adni elsõ körben?

Fontos volt az ideológia is, de az alapszinten már megvolt. Gyõrkös egyfajta megreformált hungarizmust próbált képviselni, amit már a XX. század végéhez, XXI. század elejéhez próbált igazítani.

Alapvetõen a blood and honour és hasonló mozgalmak harcosan bevándorlóellenesek voltak, Magyarországon a Gyõrkös-mozgalom pedig már antiszemitizmussal telítõdött.

Az antiszemitizmus szerves része volt a blood and honour vonalnak, ez igaz. Akkoriban a baloldali, illetve a szélsõjobboldali eszmerendszer próbált nagyon agresszív eszközökkel teret nyerni, voltak olyan nyílt – én magyarellenes képzõdményeknek nevezem õket – próbálkozások, mint az SZDSZ és a hozzá csatlakozó hálózatrendszer, akik ebben az idõben az ország közéletét egyértelmûen uralták, terjedt az az eszmerendszer, ami ma Európát élhetetlenné és védhetetlenné tette. Ez ellen mi, az akkori lehetõségekhez mérten, igen komolyan fel is léptünk.
A Blood and Honour

A Vér és Becsület neonáci skinheadek hálózata, a csoport elnevezésének német változata a Hitlerjugend jelmondata volt. A szervezet gyökerei 1977-ig nyúlnak vissza. Az Anti-Nazi League ekkor hozta létre a Rock Against Nazism szervezetet. A szélsõjobboldali British National Front válaszul saját mozgalmat hozott létre Rock Against Communism néven. 1980-ra a Skrewdriver együttes újraindította a RAC mozgalmat, saját, illetve más együttesek koncertjeinek szervezésére. A zenekar énekese, Ian Stuart Donaldson alapította meg a Blood and Honour elnevezésû szervezetet. A szervezet Magyarországon is szervez koncerteket, illetve megmozdulásokat. A magyar Vér és Becsületet 2005-ben elsõ fokon feloszlatták, majd 2006-ban megszûnt. Ezután a Hazáért Egység Mozgalom folytatta a korábbi Vér és Becsület munkásságát.

Azt mondta, Gyõrkös szellemi táplálékot tudott nyújtani.

Rajta keresztül ismertük meg azt a tiltott irodalmat, azokat a könyveket, írásokat, amihez nem tudtunk hozzájutni itt Magyarországon.

Hungaristának vallja magát?

Teljes mértékben. De hogyan definiáljuk ma a hungarizmust? Ez szintén érdekes kérdés, mert Szálasi Ferenc mozgalma már a múlté. Nem lehet politikai realitásként értékelni az õ ideáját, mert mozgalma a II. világháború során a magyar honvédelem utolsó hat hónapjában egy véres, pusztító háború kellõs közepén feláldozta magát az Európába beözönlõ bolsevista erõkkel szemben. Ezt igenis tisztelni kell, de politikai arculatként meghatározni, mûködõ, államalkotó filozófiaként tekinti rá a XXI. században nem célszerû.

Azt mondja, azért nem náci, mert ’45-ben ez az egész megszûnt. Azért nem hungarista, mert Szálasi Ferenc eszméje is a múlté. Mi a jelen?

Henney Árpád meghatározása szerint a “hungarizmus a legmagasabb fokú magyarságtudat”. Vagy a Gyõrkös-féle definíció szerint: “a különbözõ sorskérdésekre adott magyar érdekû válaszok összessége”. Így ezeket fel tudom vállalni.

De ez nem jelen. Tehát a mai fogalmaink szerint, amit tudunk és használunk, a legközelebb a neonáci áll önhöz.

A neonácival az a baj, hogy az új náci, egyfajta párhuzamot von a II. világháború összes borzalmával, pedig ebben a kérdésben minden XX. századi ideológia érintett, lásd kommunizmus vagy kapitalizmus. Bár az én nézetem szerint az utóbbi két eszmerendszer sokkal jobban bûnös a háború kitörésében.

Most mondta, hogy ‘45-ben véget ért a nácizmus.

A nácizmus véget ért, tehát ezt egy új alá ne tegyük be – a 20. századi formájában ne is élesszük újjá –, az eszmei alapok azonban teljes mértékben megegyeznek mással, ezt mondja, nem?

Nem én mondom az eszmei alapokat, ön beszél egészséges rassztudatról, fajnemesítésrõl. Ez nácizmus.

Igen, ez így van. De nem biztos, hogy mindezt a náci szó keretén belül kell újraértékelnünk.

Vagyis nem találtak ki semmilyen új ideológiát vagy szót, ami alapján definiálják magukat?

Így van. A hetven éven keresztül démonizált gondolatokról elõször le kell tisztítanunk a rászáradt gyûlöletet.

Térjünk vissza az MNA-hoz. Gyõrkös a 90-es évek elején, közepén olvasztótégelynek tûnik a szélsõjobbon. Késõbb mégis szakított a skinheadekkel.

Mi 2000-ben jöttünk el, a klasszikus skinhead mozgalom akkor vált ki.

Mi volt a szakítás oka? Többen pénzekrõl beszélnek, Gyõrkös nagyon sok emigrációban élõ hungaristával felvette a kapcsolatot, akik támogatták õt.

Errõl nem nagyon tudok, nem hiszem, hogy óriási pénzek érkeztek volna, nem hiszem, hogy bármilyen formában is pénzt lopott volna.

Tehát mi volt a szakítás oka?

Konkrétan annyi, hogy 1999 februárjában volt egy Becsület napi rendezvény, ahol 13 ország nemzeti fiatalsága képviseltette magát. Utána volt az úgynevezett Viking klubos balhé, amikor bejöttek a készenléti rendõrök igazoltatni.
Egy korai Becsület napi felvonulás

Sok embert bevittek.

Igen, volt egy hatalmas verekedés, a mai napig nem tudni, hogy ez provokáció volt-e vagy sem. De az biztos, hogy óriási volt a médiabotrány, iszonyatos pánikhangulat alakult ki. Ezek után nagy nyomás érte az MNA-t a Nemzetbiztonsági Hivatal részérõl, ami miatt Gyõrkös úgy döntött, visszavonul a politizálástól és egy önszervezõ, önépítõ kis közösségben folytatja. Le akart bennünket beszélni az utcai politizálásról, de mi tele voltunk indulattal, érzelemmel, én is fiatal srác voltam, minden erõmmel a világra akartam kiabálni a fájdalmamat. Mi mentünk az utcára, létrejött a blood and honour, létrejött ennek a hivatalos szervezeti formája, a Vér és Becsület Kulturális Egyesület, Gyõrkösék pedig visszavonultak az aktív közélettõl.
A Becsület napja

A Becsület napja a német és magyar alakulatok 1945. február 11-én este Budáról indult kitörési kísérletére történõ megemlékezés, egyben a magyarországi szélsõjobboldal egyik legnagyobb eseménye. Az elsõ megemlékezést 1997-ben tartották, két évvel késõbb, 1999-ben a rendezvény után az angyalföldi Viking Klubban megrendezett koncertsorozat közben rohamrendõrök lepték el a szórakozóhelyet és igazoltatni kezdték az ott tartózkodókat. Ebbõl rövid idõn belül nézeteltérés, majd verekedés alakult ki, majd a rendõrök visszavonultak, amíg további rohamrendõrök nem érkeztek a helyszínre. Több személyt is õrizetbe vettek, valamint az idõközben a helyszínt elhagyó skinheadeket is megpróbálták begyûjteni a környezõ utcákból. Többeket felfüggesztett börtönre ítéltek az eset után.

A skinhed mozgalomnak sajátja a balhé.

Igen. Az életforma része volt a sport, az ivás és a verekedés, az utóbbi kettõvel voltak a problémák. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem így volt. Gyõrkös teljes mértékben ellene volt ennek a viselkedési formának. Természetesen a késõbbiekben mi is fegyelmezettebb életformát kezdtünk folytatni.

Lehiggadtak?

Abszolút. Volt egy jó mondás, hogy

a szervezetlenség verekszik, a szervezett erõ pedig harcol.

Mi az utóbbit képviseljük. Sokan voltunk az MNA-n belül, akik katonai pályáról jöttek, így a fegyelem fogalmával tisztában voltunk.

Ön is exkatona.

Az voltam, igen. Katonai iskolát végeztem, aztán a karrierem derékba tört.

Mi történt?

A NATO-tagság ellen gyûjtöttem aláírásokat, ezt akkor nagyon nem értékelték. Nyilvántartottak úgy is, mint a Magyar Nemzeti Arcvonal tagját és ez rohadtul nem volt jó pont. Tehát a rendszer nagyon odafigyelt.

Így ahelyett, hogy katona lett volna, megjárta a börtönt is.

2006 õszén szabadultam, egy évet és nyolc hónapot ültem rasszista indíttatásból elkövetett súlyos testi sértésért. Ott voltam a verekedésnél, de nem cselekvõként.

Igen, mind ezt mondják.

Egy barátom ütött meg egy roma származású embert. Én odaugrottam és szétválasztottam õket. A bíróságot az ártatlanságom nem érdekelte, mert akkorra már a Vér és Becsület vezetõ aktivistája voltam.

De elõtte voltak olyan balhéi, amiért leültethették volna.

Igen.

A börtön után már nem volt köze az MNA-hoz, de arról mit gondol, hogy a Hídfõ oroszbarát oldallá változott, és olyat is hallani, hogy 2-3 embert alkalmaztak fõállásban, hogy híreket gyártsanak. Az oroszok használták a Hídfõt mint hivatkozást.

Ezt nem kétlem. Elképzelhetõ, hogy az oroszok megvették Gyõrköséktõl a honlapot, de errõl nincsenek konkrét információim. Nekünk 2000 novembere óta nem volt közvetlen kapcsolatunk. 2012 táján, mikor egy másik ág is leszakadt az MNA-ról, találkoztam olyanokkal, akik mondták, hogy Gyõrkös el akar indulni egy orosz irányba. Teljes mértékben magáévá tette az úgynevezett vörös-barna irányzatot, amit a politológia Rotbraun-jelenségnek nevez, amikor a szélsõjobb és a szélsõbal megpróbál együttmûködni.
Budapest, 2016. június 4. A Betyársereg tagjai a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) Trianon-felvonulásán Budapesten, az Ötvenhatosok terén 2016. június 4-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A Betyársereg tagjai. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Semmit nem érzett az orosz közeledésbõl?

Amíg ott voltam, nem. Akkor ilyen nem volt. De ha az tényleg megtörtént, hogy FSZB-sek gyakorlatoztak Bõnyben, úgy, hogy errõl a szakszolgálatok nem tudtak, akkor ki kell jelentsük azt, hogy például

az Alkotmányvédelmi Hivatalnál nettó idióták dolgoznak.

Tessék?

Ha az orosz titkosszolgálat emberei ide járnak airsoftozni, és nekik errõl fogalmuk sincs, akkor igen, dilettánsok. De én tudom, hogy ott vérprofik dolgoznak, ezért is sántít ez a történet.

Gyõrkös miért lõhetett le egy rendõrt?

Kezdjünk el konteózni. Ez most csak az én elméletem. A Nemzeti Nyomozó Irodán belül valakik önállóan, öncélúan provokálni akartak egy óriási mûbalhét, ami egy nagyon durva és súlyos tragédiába fulladt.

De sikerült? Mármint a mûbalhé.

Valami sikerült, csak õk ezt nem így tervezték.

Hol van itt a provokáció?

Mindenáron szerettek volna a fegyverkezés vádjával megbélyegezni és ellehetetleníteni radikális jobboldali szervezeteket, köztük természetesen a Betyársereget, de látjuk, a Jobbikot is próbálják belehúzni ebbe a rendkívül tragikus történetbe. De kérdem én, hol vannak a fegyverraktárak? Hol vannak a robbanóanyagok? Mert én csak légfegyvereket, airsoft puskákat és fegyverutánzatokat láttam a bemutatott felvételeken. Mindenki, aki valamennyire tisztában van a magyar állapotokkal, tudja, hogy lehetetlen manapság illegálisan fegyverkezni, a szakszolgálatok pláne tudják ezt. Én a Gyõrkös-ügyet az amerikai Randy Weaver esetéhez tudom hasonlítani. Bõny lett a magyar Ruby Ridge.

Látott valaha fegyvert a bõnyi táborban?

Éles fegyvert soha.

Interjúnk szerdán megjelenõ második részébõl kiderül, milyen a kapcsolat közte és Vona Gábor között, valamint az is, hogy miért gondolja azt Tyirityán, hogy háború van.
Link