Ajvé, hisz "Magyarország" = új-izrael, vagy judea, vagy mi a retkes nyûves zsidó paradicsom. Ideje lenne lecsót csinálni! Hírszerzési, terrorelhárítási és honvédelmi együttmûködés ösztönzését tûzte ki célul az új izraeli nagykövet, Yosef Amrani, aki szerdán adta át megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek. A több mint 30 éves külügyi tapasztalattal rendelkezõ diplomata szerint nagy változások elõtt áll a globális színtér, és ha az új szereplõk nem hozzák el a beígért csodákat, még nagyobb lehet a baj.

hvg.hu: Nem ezzel akartam kezdeni az interjút, de miközben beszélgetünk, az ön országa éppen lángokban áll. Csak Haifáról 60 ezer embert kellett evakuálni. Rendõri tisztviselõk és tûzoltók is állítják, hogy az esetek egy részét gyújtogatás okozta. Mekkora részét?

Yosef Amrani: Korai lenne még bármilyen végleges következtetést levonni ezzel kapcsolatban. Nekem azonban ez nem csak egy tûz, hanem az otthonom és a családom. Haifáról származom és ma a 92 éves édesanyámat is ki kellett menekíteni a városból 60 ezer másik emberrel együtt. A helyzet leírhatatlan, a felvételeken, amelyeket láttam, emberek futva mentik az életüket a hatalmas tûz elõl, miközben az otthonukat és az ingóságaikat felfalják a lángok. (Szombatra sikerült a lángokat visszaszorítani, országszerte több száz lakás leégett, több gyújtogatót elfogtak – a szerk.)
© Fazekas István

A rendõrfõkapitány szerint egyelõre semmit nem tudnak kizárni. Mint mondtam, nem szeretnék következtetéseket levonni, de ha valóban gyújtogatásokról van szó, annak katasztrofális következményei lesznek.

hvg.hu: Elõdje, Illan Mor elsõsorban az oktatásra és a kultúrdiplomáciára helyezte a hangsúlyt. Ön hol kezdi?
Yossi Amrani
1983 óta az izraeli külügyminisztériumnál dolgozik. 1994-ben az izraeli elnök politikai tanácsadója volt. 1995-1996-ban a palesztinokkal folytatott tárgyalási delegáció tagja volt. 2000-2004-ig az Egyesült Államokban, San Franciscóban konzul, 2009-tõl 2014-ig nagykövet volt Horvátországban, ezzel egy idõben 2012-2014-ig kihelyezett nagykövet Macedóniában. Mielõtt kinevezték magyarországi nagykövetnek, az izraeli külügyminisztérium stratégiai fõosztályát vezette.

Y. A.: Elsõsorban a gazdasági együttmûködésre szeretnék koncentrálni. Ezalatt értem a tudományos csereprogramokat, de a közös mezõgazdasági projekteket is. Mindemellett szeretném a stratégiai együttmûködést is erõsíteni. Tudja, mi egy elég problémás környéken élünk a Közel-Keleten és önöknek is megvannak a saját nehézségeik Közép-Európában, Európa kapujának számítanak, délrõl nézve. Innen nézve a közel-keleti egyensúly nem csak izraeli, hanem magyar érdek is. Mi élünk ott, de maguk vannak a határon. Itt még számos lehetõséget látok a közös munkára.

hvg.hu: Stratégiai együttmûködésrõl beszél, a biztonság és a határvédelem ide tartozik. Adnának tippeket kerítésépítéshez?

Y. A.: Hírszerzési, technológiai, honvédelmi és terrorelhárítási együttmûködésrõl beszélünk, de része még a politikai szélsõségek elleni küzdelem is. Több stratégiai területen is együttmûködünk, ezek része a határvédelem is. Magyarország uniós határokat véd. Nagyon fontos, hogy Európa is megértse, mit jelent ez a felelõsség. Emlékezzen csak vissza a kritikákra, amelyek az országot érték, mikor bizonyos lépéseket meghozott ennek érdekében. Nem mondom, hogy jó vagy rossz döntések voltak, és a bírálók kritikáját is nyilván okok és érdekek vezették. Önök akkor a megelõzés, a határok lezárása mellett döntöttek és ezt egyre többen megértik a kontinens nyugati részén is. Ez a párbeszéd pedig elõremozdíthatja az Izrael és Európa között folyó diskurzust is.

hvg.hu: Elég határozott biztonságpolitikai együttmûködésnek tûnik, amit felsorolt. Beszélhetünk konkrétumokról?

Y. A.: Ön is jól tudja, hogy nem, nem volna bölcs dolog. Elég, ha annyit mondok, hogy van potenciál az ilyen irányú közös munkában, ezt kell feltérképeznünk, hiszen az érdekeink ezen a téren közösek.

hvg.hu: Van személyes szál is, ami Magyarországhoz köti?

Y. A.: Számos alkalommal jártam már itt. A magyar kultúra és a magyar civilizáció lebilincsel és nagyon szeretem a magyar konyhát is. És persze nem elhanyagolható szempont, hogy közel van Izraelhez.
© Fazekas István

hvg.hu: A magyar és az izraeli kormány meglehetõsen hasonló ideológiai platformon mozog, mindkettõt jobboldali, nacionalista pártok alkotják…

Y. A.: Ez lassan az egész világra igaz, egyébként.

hvg.hu: Kétségtelen. Ahogy említette is, a két ország, illetve a zsidóság és Magyarország közös történelmének vannak pozitív és nagyon negatív pontjai, ezek pedig a mai napig meghatározzák a magyar közbeszédet és a politikai gondolkodást. Bizonyos szempontból egy „aknamezõre” érkezett. A magyar zsidóság képviselõi és egyes kormányzati tényezõk között számos kardcsörtetés lezajlott az elmúlt idõszakban.

Y. A.: A kihívás abban áll, hogy az emlékezés mellett ne engedjük, hogy a múlt közénk álljon. Én több vidéki városban látom, hogy zsinagógákat, zsidó temetõket újítanak fel. Ez egy fontos gesztus. A zsidóság és az ország közötti szoros kapcsolatot mutatja, és azt is, hogy milyen fontos volt az eltûnt vidéki zsidóság az ország számára. Ha egy magyar diák ellátogat a szegedi, a pécsi vagy a szombathelyi zsinagógába, vagy akár a Dohány utcába, láthatja, hogy a magyar zsidóság milyen fontos tartópillére volt a magyar társadalomnak. Én nem ítélkezni szeretnék, hanem jobbá tenni a jelent. Lehet, hogy naiv vagyok, de van más választásom?

hvg.hu: Ezt fogja mondani akkor is, ha megint kitüntetnek egy rasszista közéleti szereplõt, vagy újabb szobrot emelnek egy háborús bûnösnek?

Y. A.: Amennyiben elõfordulna ilyesmi, az én üzenetem a kormány felé nagyon egyszerû lesz. Azonban mielõtt abból bármit is nyilvánosságra hoznék, mindent megpróbálok, hogy az emlékezet, az emberiesség és a felelõsség üzenetét eljuttassam a megfelelõ helyekre. Nem ítélkezni fogok, udvarias leszek, de nagyon egyértelmû. Meggyõzödésem, hogy a szélsõségek elleni harc egyáltalán nem zsidó ügy és nem is izraeli ügy, hanem magyar ügy. Természetesen, ha nem találok ilyen partnereket, akkor a nyilvánossághoz fordulok majd, ez pedig az én felelõsségem.

hvg.hu: Ha vidéken nem is, Budapesten mindenképpen pezseg a zsidó közösségi élet. Ott van mindjárt két, a magyar kormánnyal eltérõ viszonyt ápoló zsidó szervezet, amelyek most már viszonylagos rendszerességgel nekimennek egymásnak. Az EMIH és a hivatalos képviseletet ellátó Mazsihisz legutóbb a temetkezési szokásokon különbözött össze a nagy nyilvánosság elõtt. Ön izraeli, van önnél egy béketerv?

Y. A.: Egyáltalán nem áll szándékomban közvetítõként pozicionálni magamat. Nagykövetként a zsidóság minden ágával kapcsolatban kívánok állni Magyarországon. Nem az én dolgom igazságot tenni a belsõ vagy vitás ügyeikben. Túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy egymás ellen harcoljunk.
© Fazekas István

hvg.hu: Távolodjunk el egy kicsit Magyarországtól. Ahogy említette is, egyre több országban jutnak hatalomra olyan politikai erõk, melyek a magyar kormányéhoz nagyon hasonló attitûddel állnak olyan témákhoz, mint a migráció, vagy a határvédelem. Az Egyesült Államok Trump gyõzelme után jelentõs átalakulások elõtt áll, csakúgy, mint Nyugat-Európa, ahol hamarosan több kulcsállamban is választások lesznek, a kontinens számtalan belsõ problémájáról nem is beszélve. Ha minden szövetségese magával van elfoglalva, abból hogyan jöhet ki jól Izrael?

Y. A.: A 2008-as világválságnak még nincs vége. Számos ország gazdasága még nem tért teljesen magához, vagy nem úgy, ahogyan arra számítottak. Az átlagos amerikai szavazók és talán sokan a Brexit Nagy-Britanniájában is fenyegetve érzik magukat, mert a szétesés küszöbén állnak. A politikai széljárás megváltozásával ott tartunk, hogy most viszont nagyon magasak az elvárások az új szereplõkkel szemben. Az emberek csodákra várnak, ha viszont nem teljesítjük a csodákat, nem találunk kiutat a válságból, akkor a reakció sokkal agresszívabb lehet az eddigieknél.

A világban most nincsenek széles körben elfogadott irányítóelvek. A berlini fal leomlása után ott volt két szuperhatalom: nyugati értékek, szabad piac, az egyik, kommunizmus, szocializmus a másik oldalon. A fal leomlásával és a Szovjetunió bukásával az USA és a kapitalizmus gyõzedelmeskedett. 2016-ban azonban jogosan vetõdik fel tudományos körökben a kérdés: vajon még mindig a kapitalizmus a legjobb válasz? Talán a kapitalizmust eltérítették bizonyos érdekcsoportok. Nem kapnak választ a rászorulók: az afgán bevándorlók, akik az önök ajtaján kopogtatnak, a kékgalléros amerikai munkások (akik többségükben Trumpra szavaztak – a szerk.), a kiábrándult britek vagy a németek és a franciák, akik hamarosan az urnák elé vonulnak majd. Ha már most instabilitásról beszélünk, én azt mondom, ennél csak keményebb kihívások jönnek majd.

hvg.hu: Ezek a kihívások pedig nem kerülnék el Izraelt sem.

Y. A.: Nem kerülnének el senkit sem. Ha tanulmányozza a történelmet, láthatja, hogyan kezdõdtek a nagy háborúk. Gazdasági nehézségek, a belsõ egyensúly felbomlása, politikai változások, háború.

hvg.hu: Jól értem, hogy egy lehetséges háborúról beszélgetünk éppen, valóban tart ettõl?

Y. A.: Úgy gondolom, nagyon óvatosnak kell lennünk. Az országok vezetõinek egy átfogó, globális gazdasági elképzeléssel kell elõállniuk, hogy kielégítsék az emberek igényeit.
© Fazekas István

hvg.hu: Izrael az utóbbi idõben több érdekes új szövetségesre tett szert. Talán ne nevezzük barátnak Szaúd-Arábiát, de mindenképpen jobb kapcsolatokat ápolnak, mint a múltban bármikor.

Y. A.: Izrael meglehetõsen jó kapcsolatokat ápol most a régióban, anélkül, hogy konkrét országokat megneveznék. Ez nem barátságról, érdekekrõl szól. Az ország régiós stabilitási pontnak számít, kiegyensúlyozottabbá teszi a Közel-Keletet. A legtöbb környékbeli országnak érdekében áll egy erõs Izrael.

hvg.hu: Törökország is visszatérõben van Izrael szövetségesei közé és feltûnt Oroszország is a kapuban.

Y. A.: Az orosz-izraeli kapcsolatok fejlõdnek. Izrael elismeri Oroszország meghatározó szerepét a térségben és azon túl is. Nem árt nem elfelejteni azt sem, hogy az izraeli lakosság egy meghatározó része orosz származású, Oroszország nem furcsa, nem távoli számunkra, vagy sokunk számára. Az orosz katonai erõk szíriai szerepvállalása megadta a lehetõséget egy szorosabb katonai együttmûködés elõmozdítására is. A stratégiai együttmûködés folyamatos, szoros és hatékony. Törökország is úgy döntött, hogy újra felveszi a kapcsolatot Izraellel. hogy ne ismételjük meg a múltban elkövetett hibákat. Elismerjük Törökország történelmi szerepét a térségben, cserébe Törökországnak is el kell ismernie, hogy Izrael a régiós egyensúly biztosításának fontos szereplõje.

hvg.hu: És mit szól az orosz közeledéshez az önök legnagyobb szövetségese, az Egyesült Államok?

Y. A.: Az USA-val ápolt kapcsolataink szorosabbak és fontosabbak, mint valaha. Ezt remélhetõleg semmi nem áshatja alá. Nem hinném, hogy az Egyesült Államok függõséget vár el tõlünk. Nekik is érdekük egy erõs Izrael a térségben, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a térség más fontos szereplõivel és a szomszédainkkal is kiegyensúlyozott viszonyt ápolunk.
Link