Igen-igen, én is a lágerekre gondoltam, mire egybesül a zsidó-ganyé banda "újmagyarként". Kormánymegbízottaknak és a védelmi bizottságok titkárainak tartott értekezletet november 24-én Simicskó István honvédelmi miniszter.

A konferencián a honvédelemmel és az együttmûködéssel kapcsolatos legaktuálisabb kérdéseket vitatták meg a résztvevõk, érintve a jövõbeli elképzeléseket. Az utóbbi idõk jogalkotási eredményei és a védelmi igazgatást érintõ tervek ismertetése céljából hívott össze szakértõi értekezletet Simicskó. A minden évben megrendezett konferencián tartott elõadásában a honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a magyar közigazgatás és a Magyar Honvédség a számos kihívás ellenére is példásan helytállt az elmúlt másfél évben, amiért köszönetet mondott a megjelent kormánymegbízottaknak és katonáknak. A konferenciának különös aktualitást adott az új, területvédelmi alapokon nyugvó önkéntes tartalékos rendszer megvalósuló irányainak ismertetése.
A nemzetállamok semmivel sem válthatók ki

Mint a tárcavezetõ fogalmazott, erõs szövetségi rendszerben végezzük a munkánkat, de az elmúlt idõszakban megtapasztalhattuk: az Európai Unió vezetõ politikusai kevésbé érzékelték a migrációs válság problémáját, mint a veszélyt elsõként meglátó magyar kormányzat. Hazánk nemcsak a saját, hanem a schengeni határok és állampolgárok védelmében tett erõfeszítései hatására ugyanakkor lassan az európai közgondolkodásban is megindultak bizonyos folyamatok, a legutóbbi közép-európai védelmi miniszteri csúcson, majd az azt követõ brüsszeli találkozón is egyre erõsödõ hangok csatlakoztak az általunk vázolt megoldásokhoz.

„Bízom benne, hogy a V4-ek Ausztriával, Szlovéniával és más országokkal közös erõfeszítései az Európai Unión belül is egyre inkább megértésre találnak” – fogalmazott Simicskó. Az elmúlt idõszakban történt, a migrációs válsággal is összefüggõ európai terrorcselekmények, a Brexit vagy az amerikai elnökválasztás egyaránt komoly üzeneteket hordoznak magukban az európai politikusok számára. A miniszter leszögezte: helytelen megközelítés, hogy az országoknak még inkább le kellene mondani szuverenitásukról az új kihívások hatására. „A nemzetállamok semmivel sem válthatóak ki, ez Európa és egyben a magyarságunk végét jelentené”.

Simicskó rámutatott, hogy sajnálatos módon növekedett az instabil országok száma, és egyre inkább teret nyert a nemzetközi terrorizmus, amelyek hatásai Európa-szerte érezhetõek. Magyarország számára továbbra is kiemelt jelentõségû a balkáni térség stabilitása – és elsõsorban a szintén instabilnak tekinthetõ Bosznia-Hercegovina – biztonsága. A régióban ennek szellemében továbbra is fontos a magyar katonai szerepvállalás, akár megerõsített formában is. Emellett az államigazgatásnak a háborúk folyamatos „civilesedésére”, például a kiberhadviselési kihívásokra is fel kell készülnie.
Erõsítendõ állampolgári részvétel, használható katonai tudás

A miniszter emlékeztetett: az Alaptörvény értelmében Magyarország biztonságának három pillérét a Magyar Honvédség ereje, a szövetségi rendszer és az állampolgárok hazafias elkötelezettsége, áldozatvállalása jelenti. Ezek egymással szoros összefüggésben állnak, a honvédelmi vezetésnek pedig eltökélt célja tovább erõsíteni az állampolgárok részvételét, erõfeszítését a haza védelmében. A miniszter kiemelt jelentõséggel szólt a Honvédelmi Sportszövetség létrehozásáról, amelyet kedden több mint nyolcvan százalékos többséggel fogadott el az Országgyûlés. Mint mondta, az új köztestület katonai szempontból használható tudást adna mindazoknak, akik – szigorúan önkéntes alapon – csatlakoznának a kezdeményezéshez, amely így erõsítené a honvédség és a társadalom kapcsolatát, közelebb hozná az emberekhez a haza védelmének gondolatát.

Emellett önkéntes katonai elõképzésre ad lehetõséget, és a potenciális tartalékosok számát is növeli majd. A sportszövetség kialakítása szintén a közigazgatási területi egységekhez igazodna. Emellett beindul majd egy lõtér-fejlesztési program, közösségi terek létrehozását is tervezi a kormányzat, és nyitni kíván más szervezetek, szervezõdések – például a polgárõrök – felé is. Simicskó hangsúlyozta: a fenti változások csak egy részét képezik annak az átfogó honvédelmi és haderõ-fejlesztési programnak, amely a következõ tíz évben valósul meg Magyarországon a kormány döntése alapján.

Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar fõnök helyettes elõadásában az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer megvalósítási koncepcióját ismertette, Kun Szabó István vezérõrnagy, miniszteri biztos pedig a Honvédelmi Sportszövetség célkitûzéseirõl és feladatairól szólt részletesen. Bemutatta a frissen létrehozott köztestület felépítését, amely a szakági sportszövetségekkel, intézményfenntartókkal, kormányhivatalokkal, az önkormányzatokkal és az általuk mûködtetett tanintézetekkel szoros együttmûködésben tevékenykedik majd. Az alapításra felkért szervezetek a Budapesti Honvéd Sportegyesület, a Magyar Tartalékosok Országos Szövetsége, a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége, a Magyar Sportlövõk Szövetsége és az Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége. A Sportszövetség vonatkozásában honvédelmi sportnak minõsül a lövészet, a technikai sportok és a gépjármûvezetés, a vívás, a küzdõsportok, a tájfutás és a hagyományõrzõ sportok.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelõs államtitkára szintén a hatékony tartalékos rendszer megalkotása mellett érvelt, és a védelmi igazgatási rendszer szempontjából fontos változásokkal összefüggésben ismertette a legfontosabb aktuális kihívásokat, feladatokat.

A miniszter kiemelte, hogy példás a honvédelmi tárca, a Magyar Honvédség és a kormányhivatalok közötti együttmûködés. Megköszönte az ebben résztvevõk munkáját, és további támogatást kért a jövõbeli közös célok elérése érdekében.
Link