Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Közel volt az atomháború 1983-ban

KülföldAhogy közel volt 2009-2010-ben, de akkor meg pár eszement barom tett be a sok "értelmiseggnek", de ez még állattitok, úgyhogy még kuss van róla. Érdekes, analóg képet fest a szöveg. Egy ösztönösen cselekvõ amerikai tábornok és egy átállt KGB-ügynök járult hozzá a nukleáris tragédia elkerüléséhez

A napokban felszabadítottak egy szigorúan titkos amerikai kormányzati dokumentumot, amely alátámasztja, hogy 1983 novemberében a szovjet vezetés biztosra vette: az Egyesült Államok meglepetésszerû támadásra készül.

Az amerikai kutatók körében „1983 War Scare”, azaz 1983-as háborús rémület néven ismert témában már eddig is sok publikáció látott napvilágot. Mindazonáltal szilárdan tartja magát az a nézet, hogy a történtek nem merítik ki a válsághelyzet fogalmát, és egyszerûen arról van szó, hogy a szovjet vezetés propagandájának a része volt a háborútól való félelem hangoztatása, amellyel a NATO egységének megbontását, a számára ellenséges Ronald Reagan amerikai elnök újraválasztási kampányának elbizonytalanítását kívánta elérni.

Az amerikai titkos anyagok feloldását és kiadását végzõ nemzetbiztonsági archívum a napokban azonban ezt a közkeletû vélekedést cáfoló dokumentumot hozott nyilvánosságra. Ebbõl az derül ki, hogy a washingtoni döntéshozatal nem kellõen vette komolyan a szovjet vezetés háborús félelmét, valamint az erre adott reakcióit, és ezzel túlzottan nagy kockázatot vállalt. A jelentést 1990-re készítette el akkor már az idõsebb George Bush elnök legfõbb külsõ hírszerzési tanácsadó testülete (PFIAB).
A KGB történetének egyik legnagyobb szabású mûveletébe kezdett

A válsághelyzet kialakulásához mindenképpen számba kell venni annak az idõszaknak a történéseit. A legfontosabb katonapolitikai változás akkoriban a közepes hatótávolságú nukleáris csapásmérõ rendszerek európai telepítése volt. Mivel az amerikai Pershing II-es rakéták Nyugat-Európából jóval rövidebb idõ alatt elérték volna a moszkvai vezetési központokat, mint az amerikai területrõl indított interkontinentális rakéták, így a szovjet vezetés (mindenekelõtt Jurij Andropov) attól tartott, hogy az amerikaiak „lefejezõ csapást” mérhetnek rájuk. Ez azt jelenti, hogy figyelmeztetési idõ hiányában már nem rendelhetõ el az ellencsapás, azaz felborul az elrettentés több évtizeden át kitartó rendszere. A félelem, hogy ezt az elõnyt az amerikaiak egy valós háború kezdeményezésével kiaknázzák, egyre csak erõsödött Moszkvában. Szükség volt tehát az amerikaiak szándékának kifürkészésére, amiért – bizonyítottan – a KGB történetének egyik legnagyobb szabású mûveletébe kezdett. Fokozták a Varsói Szerzõdés tagállamainak területére elõrevont és reagálni képes nukleáris erõk mennyiségét és minõségét. Ebben az idõszakban kerültek például nagy hatótávolságú Szu–24-es csapásmérõ repülõgépek Kunmadarasra is, ahol a Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet erõk egyik atombombaraktára volt.
A szovjetek felkészültek a „támadásra”

A fokozódó félelem idõszakában a csúcspont a NATO 1983 novemberi Able Archer hadgyakorlata volt, amelyen azt szimulálták, hogy az európai helyzet általános romlása közepette háború kezdõdik a kontinensen. Ez elõször vegyi hadviselésbe csap át, majd miután a NATO képtelen megállítani az Atlanti-óceán felé tartó szovjet tankokat, nukleáris csapást mér rájuk. A szovjetek azonban pont azt gyanították, hogy egy ilyen, valósághû hadgyakorlatból indulna ki a valós elsõ csapás ellenük, így a gyakorlat idején valós készültségi intézkedéseket tettek. A repülõalakulatoknál leállították a kiképzési célú repüléseket (tartalékolták az üzemidõt a háborúra), csak felderítõ repülésekre kerülhetett sor. Ezt az információt szúrópróbaképpen lapunk is ellenõrizni tudta: kiderült, hogy Magyar Néphadsereg (MN) több MiG-pilótájának repülési naplójában sincs nyoma annak, hogy a kérdéses 1983 novemberi héten (4-e és 10-e között) repültek volna.
Két személyen múlt, hogy nem másképp végzõdött

Hogy a történtek nem vettek tragikus fordulatot, abban két személynek tulajdonítanak kiemelkedõ jelentõséget: a NATO vezetési ponton szolgálatot teljesítõ Leonard H. Perroots tábornok kritikus pillanatban, a jelek szerint ösztönösen úgy döntött, hogy a szovjet ellenlépésekre nem adnak újabb válaszokat, és ezzel nem járulnak hozzá a további eszkalációhoz. A másik személy Oleg Gorgyijevszkij volt, aki a londoni KGB-rezidentúra vezetõ beosztásából állt át, és figyelmeztette a briteket, illetve az amerikaiakat, hogy Moszkvában komoly ellenlépéseket foganatosítottak.

Az átállt szovjet ügynököt jóval késõbb, elnöksége végén Ronald Reagan elnök is fogadta a Fehér Házban, teljes titoktartás közepette. Ugyanakkor a dokumentumból az is kiderül, hogy az amerikaiak óvakodtak attól, hogy az Able Archer idején Európára leselkedõ veszélyrõl tájékoztassák szövetségeseiket. Minden jel arra utal, hogy jobbnak látták, ha a történtek a feledés homályába vesznek.
Adalék 1962-höz
A kubai rakétaválságról, amely az atomháború kitörésével fenyegetõ krízisek listáját vezeti, továbbra sem tudunk mindent. A válsággal kapcsolatos, nukleáris fegyverekre vonatkozó intézkedések azonban nemcsak a karibi szigetországra és környékére voltak érvényesek, hanem kiterjedtek az egész világra. Ezzel függ öszsze az egyik legújabb kutatási eredmény, melyet a Bulletin of the Atomic Scientists közölt a válság 53. évfordulójához igazítva. Eszerint az amerikaiak által megszállt japán szigeten, Okinaván telepített Mace nukleáris csapásmérõ robotrepülõgépek személyzete 1962. október 28-án megerõsített parancsot kapott az indításra, amelyet azért nem hajtottak végre, mert az egyik részlegparancsnok hiányolta, hogy elõzõleg nem emelték a legmagasabb fokozatra, az úgynevezett Defcon 1-re a készültségi szintet. További megerõsítésért felhívta elöljáróit, akik aztán a hibát észlelve lefújták az akciót. A kódmegerõsítés nyomán azonban így is eljutottak a célpontok adatait és az indítási kulcsokat tartalmazó mappa felnyitásáig (érdekes módon több célpont nem a Szovjetunióban volt). A „forró helyzet” bekövetkeztét egy titoktartási kötelezettsége alól csak nemrégiben feloldott veterán fedte fel. Mint azt a cikket író Aaron Tovish kommentárjában közölte, John Bordne ma tartja elsõ nyilvános elõadását tapasztalatairól az ENSZ-központban. (Z. G.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés idõpontja: 2015. 10. 28.
Link

Hozzászólások

99 #1 MORMOTA1968
- 2015-10-28 21:14
Hát most pont nem ugyan ez a helyzet? Csak most nyíltan, elõre be is jelentették, hogy megelõzõ atomcsapás terveznek az amcsik Oroszország ellen, 2016-ban. Azt már tudjuk, hogy az amcsik nem csak fenyegetõznek ilyesmivel, Hirosima és Nagaszaki rá a történelmi példa, vagy a legutóbbi izraeli akció Fukusimán-nál, vagy a gyengített uránium lövedékek, amiket rendszeresen bevetnek. Én azért kíváncsi volnék rá, vajon hány amerikai városban van, a tudtuk nélkül hordozható orosz atombõrönd, amik ugye még az orosz rendszerváltáskor tûntek el, közel száz darab.
Szerintem senki sem járna jól egy atomháború kirobbantásával. Fõleg azok nem, akik a föld alá húzódva vészelnék át az egészet egy ideig. De mi várna rájuk, ha elõbb vagy utóbb, de elõ kellene bújniuk a föld alatti bunkereikbõl? Vajon ki járna jobban egy esetleges atomháború esetén? Egyértelmûen azok, akik elég közel volnának a robbanások epicentrumához ahhoz, hogy azonnal elporladjanak. A többi csúnyán megszívná! De a legjobban azok, akik oda lent húznák meg magukat. Nem szeretnék egy olyan világba felmenni utána, ahol a megmaradtak jobb híján egymás húsát eszik. Mert ugye más nem volna. Egyszerûbb lenne még idõben likvidálni azokat, akik ilyesmiben törik a buksijukat. A mai világban, a mai technológiák mellett ez nem lehet akadály! Az USA-ban már volt rá példa, hogy belföldi atomrobbantást akadályoztak meg felsõ katonai vezetõk, lehet követni a példájukat. Aztán jöhet a többi felelõs letartóztatása és elítélése is.
88 #2 Asumhari
- 2015-10-28 23:03
A nagyhatalmak között már folyik az adok-kapok háború, speciális célpontokra.
Szerintem a klasszikus, mindent leromboló atomháborúval csak fenyegetnek. Van már olyan technológia, amivel meg tudják egymás fegyvereinek elektronikáját bénítani. Kisebb "balesetek" rossz kezektõl, elõfordulhatnak.
4 #3 Posta Imre
- 2015-10-29 06:02
Nem lesz atomháború! Ezt én mondom és kész. Mibõl üzemelne a sok atomerõmû, ami mostanában épül? Fúzióval?

Ez 2009-10 környékén volt nagyon aktuális, bár akkor se érdekelte a kutyát se, csak minket ebben a nagy "magyarkodó" hígagyú fostengerben.

Megújuló orosz doktrína A tervezet lehetõvé tenné a megelõzõ atomcsapást - Link -

Oroszország nemcsak védelemre, hanem támadásra is felhasználhatja atomfegyvereit, áll a készülõ új orosz katonai doktrína tervezetében. Az új elem ebben az, hogy Oroszország nemcsak egy globális összecsapásban és nemcsak atomtámadásra válaszként alkalmazhatna nukleáris erõt. Az új kihívásokhoz igazodó doktrína a tervek szerint az év végére készül el.

[ Tovább ... ]postaimre - 2009, december 20. vasárnap-16:41'12" Nyomtatóbarát változat
Hozzászólás: 21
http://serverdoma...ult.0.1860
75 #4 talpi
- 2015-10-29 06:37
Hacsak a "bicskával keresztelt Jordán parti székelyek.n turpiskodják ki valahogy" ismerjük õket a "rettenetes becsületességülrõ " csicskáik csak rosszabak mert közöttünk rejtõznek mint Magyarok.
12 #5 spartakusz
- 2015-10-29 08:44
szevasztok!

Nem lesz atomháború a totálisra gondolok - de az emberiség és magyarság ellen elkövetett vétekért kijáró büntetés az lesz!



idézem magam:

"...Követés megszüntetése – Ne kapjak e-mailt, ha hozzászólnak

Hozzászólásokid Kiss László 1 másodperce -tõl
Hozzászólás törlése

szevasztok!

Egyetértek Hontalan Marci hozzászólásával - csak kiegészíteném - a félreértések elkerülése végett - mi magyarok nem gyûlöletesbõl és bosszúból tesszük majd meg amit Marci közvetített - ha nem a szeretet a megóvás és okítás terén - mert a jövõben megelõzés -képpen kinyilvánítjuk, hogy többet senki se érezzen késztetést, azért mert büntetlenül hagyjuk magyar gyûlölõ - pusztító tevékenységüket - örök-idõkre riassza el mind azokat akik még ilyenre is gondolnának - hogy a magyarokat el kell pusztítani ! A Pozsonyi csata úgy látszik nem volt tanulságos számukra - nem érdemes a magyarral kikezdeni - mert A JÓ isten NÉPE A TUDÁS NÉPE NEM ARRA HÍVATOTT KÜLDETÉSÉBEN, HOGY KI IRTASSÁK! Miért nem értitek? Elfajzottak - bûnözõk - Az Isten kegyelmezzen nektek - mert a fizika világában aminek meg kell történnie az meg is fog - ezt azért írtam, hogy tudd - és nem fenyegetés ha nem ÓVÁS!

id. Kiss László

HozzászólásokHontalan Marci 2 órája -tõl

Tudjuk a neveket, az összefonódásokat és igazságot szolgáltatunk!

A magyar nép ellen elkövetett bûncselekményeknek nincs elévülési idejük!

Idegenbérenc kollaboráns politikus bûnözõk és csicskásaik, 25. éve szándékosan teszik tönkre a magyar népet.

Borzasztó lesz a magyar nép ítélete!

Minden gazember megfizet a tetteiért, a pillanatnyi jólétért elkövetett bûneiért.

Visszavesszük a magyar nép elrabolt vagyonát!

Teljes vagyonvesztés terhe mellett, egészen az unokáitokig visszamenõleg, börtönökbe, munkatáborokban fogtok megrohadni!....."

ide írtam:
http://prohungari...share_post

bizony - bizony az lesz - küldöm nektek csak ide 2015 október 29-én - id. Kiss László
75 #6 talpi
- 2015-10-29 12:14
Spari
Sajna nem 25 hanem.sokkal, de sokkal több éve. Rohadtak volna ott meg ahonnan elindultak.
Sajnos azonban nem így történt. Mi MAGyarok a vendégszeretõ nép Nemzet, hagytuk õket" mìg jól
érzik magukat, maradjanak.
No ez volt az elsò és legnagyobb hiba. A második, hogy egyáltalán szóba álltunk velük
A harmadik, hogy elhittük a "szerencsétlen üldözött nép címû meséjüket" s lévén az igaz
MAGyar segítõ-felkaroló-óvó-becsületes, ezt
kiismerve ezek a tetvek szépen itt maradtak. azóta is jól érzik magukat bennünket pedig folyamatos viszályok belsõ háborúk é családi
békétlenségekkel rombolnak, aláznak meg
végletekig.
75 #7 talpi
- 2015-10-29 12:34
Az* hogy ezen a területen hazánkban esetleg nukleáris csapás lenne bevetve, ugyan az esély kicsi, de nem elhanyagolandó, ugyanis ezeket ugye itt eszi a fene csatlósaikkal csicskáikkal ágyasaikkal együtt, tehát "elkerülendõ" nagyobb pusztítás. Nos ettõl függetlenül a "Hadmûvészet"



nem kívánság mûsor. Valószínû tehát, hogy "taktkai és hadmüveleti" célból, ha nem is.közvetlen, területi fontossággal, de bevetésre kerül, kisebb hatósugarú, vagy akna gránàt formában vagy tüzérséggel célba juttatva. Ezek 2-3 km -es körzetben rendezik le az élõ erõt technikát és építményeket, de nagyobb sugár terhelést nem hagynak hátra.
Szöval lehet

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.67 másodperc
3,406,915 egyedi látogató