Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

MNA: felszámolták a hungarista szervezetet

BelföldKi gondolta vona! Csõdeljárás, mög minden? Kellenek az új rezsimbe a börtönviselt magyar hõsök! Ne feledjéTEK a komcsi zsidó régi szokás, az elõzõ rezsim börtöneiben képzik ki a következõ rezsim vezetõit. A Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) elnevezésû szélsõséges hungarista szervezet valamennyi aktív tagját meggyanúsították, hárman közülük elõzetes letartóztatásban vannak; az MNA-t ezzel gyakorlatilag felszámolták – írja csütörtöki számában a Magyar Idõk.

A napilap rendészeti forrásai szerint az MNA jászberényi alcsoportjának felszámolása ugyan nagyobb publicitást kapott, mint a többi alcsoporté, ám mára nincs mûködõképes, szervezett militáris alakulata a Magyar Nemzeti Arcvonalnak.

A szervezetnek mind a tizenkilenc aktív tagját, akik a belsõ, szervezett magot jelentették, meggyanúsították, többségüket fegyverrel, lõszerrel, robbanóanyaggal való visszaéléssel, illetve közösség tagja elleni erõszak elõkészületével is. Utóbbiak között van a rendõrgyilkos, MNA-alapító Gyõrkös István egyik fia, ifj. Gyõrkös István is – számol be a Magyar Idõk.

A cikk szerint a tizenkilencedik gyanúsított a szervezet alapítója, aki elõzetes letartóztatásban van. Õt rendõrgyilkosság, valamint lõfegyverrel és lõszerrel való visszaélés miatt fogták el: a bõnyi családi házához házkutatásra érkezõ rendõrök egyikét lõtte le gépkarabéllyal október végén.

A Magyar Idõk értesülése szerint még a karácsonyi ünnep elõtt befejezõdhet az ügyben indult belsõ rendõrségi vizsgálat második része. A rendõri fegyverhasználat jogszerûségét már a gyilkosság utáni héten megállapította az akcióban részt vevõk elöljárója. A parancsnoki felelõsség kérdését firtató vizsgálati rész pedig hamarosan befejezõdik.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2016-12-09 07:09
"A tegnapi hírekhez:

Tényleg ennyire hülyék ezek? - egybõl ez jutott eszembe:"

[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=__dY_EWm-j4[/movie]
238 #2 bivaly
- 2016-12-09 07:43
Imre !

És Bástya elvtárséknak a eszüknél már csak a szerénységük volt nagyobb. És ezt szerették leginkább önmagukban is. Pont mint ma is !
4 #3 Posta Imre
- 2016-12-09 07:48
Mert ez pont ma van! Ma is!
249 #4 Bazalt
- 2016-12-09 08:57
Nem hülyék. Csak ez a világ a látszatról és a megfelelésrõl szól. Úgyhogy igen, sikerült megcsináltuk, minden nácit elhárítottunk.
329 #5 gutai zub
- 2016-12-09 11:47
19! Hungarista, nem 18 és nem húsz

2001 szeptember 11 én 19 mûanyag papírvágó késekkel állig felfegyverzett tenorista megtámadta az Egyesült Államokat.
Az ok: irigyelték az amerikai demokráciát és szabadságot.

2016 hasonló évszak, Magyarország.
19 állig felfegyverzett Hungarista (az egész világhungaristának ismeri a magyarokat, de itt szitokszó lett)
Önvédelembõl, robbanó anyagokkal a hátuk megett, lelövettek egy rendõrt a többiekkel.

Hallatlan tenorizmus: Hungariában Hungaristák!
9 #6 vala_ki
- 2016-12-09 12:17
Kiváncsi leszek, hogy majd az ügyükben is így dönt-e majd a bíróság. http://index.hu/b...oldozonek/
249 #7 Bazalt
- 2016-12-09 15:43
Elsõ fokon tuti jogerõs motoros fûrész általi felnyársalásra ítélik õket. Aztán majd valamikor, amikor már senki sem figyel, hirtelen felmentõdnek.
4 #8 Posta Imre
- 2016-12-10 19:48
Kis ellentmondás, hogy éppen a fegyveres harcot éltetve "szedálják" a fegyveres harcra is készeket...legalábbis retorikában. Valójában nem, de ezt nem kell mindenkinek érteni.


Mecseki „láthatatlanok”
Na, õk voltak az igazi magyar partizánok!
Filmbe illõ történet a forradalom bukása után is harcoló mecsekieké

Filmbe illõ a történetük, mégis kevesen tudnak róluk. Pedig a „mecseki láthatatlanok” olyasmire vállalkoztak, amire csak nagyon kevesen kaphatók. Történetük ott kezdõdik, ahol a forradalomé véget ér: 1956. november 4-én.

A szovjet katonai parancsnok, bizonyos Kornyusin õrnagy elégedetten szemlélte a fegyvereiket átadó fiatalokat. Joggal gondolhatta, hogy feladatának javát ezzel elvégezte. Nem sejtette, hogy a helyismeret hiánya fájdalmas veszteségeket okoz még hadseregének, s e hiányosság következményeként rövid pécsi karrierje – s egyúttal az élete – néhány nap múlva véget ér. De ne ugorjunk elõre.

Pécsre a hatvan évvel ezelõtti november negyedikére virradó hajnalon gördültek be a szovjet tankok. Reggel öt órára körülzárták az orvosi egyetem kollégiumát. A két egyetemi zászlóalj egyike, mely itt állomásozott, arra ébredt, hogy köpcös orosz katonák dübörögnek végig a folyosókon. Az orvostanhallgatók reggel kilenc órakor letették a fegyvert a megszállók elõtt.

A 48-as tér, ahol a gyászos esemény végbement, Pécs stratégiai fontosságú központja volt: az egyetem épülete és a kollégium mellett itt volt az ÁVH székhelye is. Ezen a napon még Kornyusin õrnagy diktálja a tempót. Õ jegyzi ugyanis a város lakóit megfélemlítõ falragaszokat, amelyek kíméletlen keménységgel utasítanak: „Megparancsolom! A lakosság november 5-én 19 óráig a fegyvert adja le a katonai parancsnokságnak (ÁVH-épület). Ha szovjet katonára s általában az állam polgáraira lõnek, a tüzet a szovjet fegyveres erõk valamennyi fegyvernemmel viszonozzák.”

Míg Kornyusin és emberei a fegyverletételhez asszisztáltak a 48-as téren, a város nyugati felén a másik, pedagógus-joghallgató egyetemi zászlóalj felmarkolta a fegyvereit, és minden lõszerével a Mecseknek vette az irányt. Velük egy idõben polgárok, pécsi, komlói munkások, a mecseki falvak nemzetõrei, fiatal nõk és férfiak százai vágtak neki a hegyre vezetõ erdei utaknak, együtt a bányászzászlóaljak tagjaival és a nagyatádi ezred forradalomhoz hû katonáival.
900 puska száz harckocsival szemben

Hogy hányan vettek részt a mecseki harcokban, arról a mai napig ellentmondásosak az információk. Vannak, akik ezer és kétezer fõ közé teszik a számukat, mindenesetre az elsõ napokban a legóvatosabb becslések szerint is legalább ezer ember nyüzsgött fönt a hegyen.

– A csapat teljesen önszervezõdõ volt – mondja Bank Barbara történész, aki maga is pécsi származású, ezért pontosan tisztában van vele, miféle helyzeti elõnyt jelentett a helyiek terepismerete a nehezen mozgó orosz harckocsikkal, páncélos jármûvekkel szemben.

A spontán gyülekezést végül egy profi katona szedte ráncba. Kubicza János lakásán november 5-én késõ este kopogtatott két idegen, s arra kérték a volt ludovikás hadnagyot, jöjjön utánuk a hegyre. „Némi gondolkodás után elhatároztam, hogy felmegyek, és tapasztalva az egyenlõtlen erõviszonyokat, igyekezni fogok katonai tanulmányaimat segítségükre hasznosítani. Ezek után felvettem »harci« ruházatomat, hátizsákomba a legszükségesebb holmikat, egy kis élelmet, valamint az elrejtett, Pécs környékét ábrázoló katonai térképeimet és megtakarított vagyonomat – 350-400 Ft – raktam. A forradalom kitöréséig elrejtett pisztollyal a kezemben és zseblámpával elindultam a Mecsekre a Bárány úton” – olvasható Kubicza maga rajzolta képekkel illusztrált visszaemlékezésében.

A többség nem volt ilyen alapos. A hegyen tanyázók közül sokan minden felkészültség nélkül érkeztek, lenge õszi ruházatot viseltek, ami a késõbbiekben igencsak megbosszulta magát. Kubicza János – akit a többiekhez hasonlóan megérkezése percétõl fedõnéven, Bélának szólítottak – szaktudásával valóban sokat tett hozzá a gerillacsapatok kezdeti sikereihez.

Rozs András történész kutatásai szerint a forradalmi védelmi erõk összes fegyverzete 800-1000 puskát és körülbelül 100 sorozatlövõ fegyvert tett ki, egyes adatok szerint 900 puska, négy géppuska és egy páncéltörõ ágyú állt a forradalmárok rendelkezésére. Ezzel a néhány kézifegyverrel vették fel a harcot a szovjet egységek száz harckocsijával.

Ezekben a napokban, amelyeken a pécsi házak homlokzatára kikerültek a fekete színû lobogók, és az üzemekben maradó munkások makacsul kitartottak a sztrájk mellett, futótûzként terjedt a hír, hogy a forradalmároknak sikerült likvidálniuk magát a szovjet katonai parancsnokot. Hogy mi történt valójában Kornyusinnal, annak titka feltehetõen az orosz levéltári anyagok közt pihen, tény azonban, hogy a városparancsnokságot november 8-án Bojcov gárdaezredes vette át, aki egy aznapi falragaszon már szelídebb húrokat pengetett a továbbra is ellenállást folytató lakossággal szemben. Javaslom – áll a hirdetményen, amelyen az újdonsült katonai parancsnok a fekete zászlók levételére, a sztrájk beszüntetésére szólít fel, és ismét megpróbálkozik a fegyverletételre irányuló nyomásgyakorlással. Ehhez hasonló kiáltványok még jó néhány helyen tûnnek fel a pécsi utcákon, de a munkások ellenállnak, a lakosság pedig igyekszik munícióval támogatni a Mecsekben harcolókat, akik közül néhányan éjjelente le-leszivárognak a városba.

A szabadságharcosok, akikre már jóval a forradalmi események után ragasztották rá a „mecseki láthatatlanok” elnevezést, magukat Mecseki Szabadságharcos Csoportnak nevezték. Túlélési technikájuk záloga volt, hogy fõhadiszállásukat folyamatosan változtatva a hegység olyan zugaiban húzódjanak meg, ahová a gépesített szovjet erõk nem tudnak behatolni, ellenük támadást indítani.
Láthatóvá váltak

A „mecseki láthatatlanok” közül sokan estek el a harcokban. A sebesülteket nagy titokban, lefüggönyözött ablakok mögött, gyertyafénynél mûtötték a pécsi orvosok. Bár a szabadságharcosok az elsõ napokban közös esküvel fogadták meg, hogy a végsõkig összetartanak, az egyre reménytelenebbé váló harc, a betegségek és a hidegre forduló idõjárás sokakat eltántorított a további ellenállástól. A városba visszatérõ, láthatóvá váló „láthatatlanok” pedig egyre növekvõ kockázatot jelentettek hegyen maradó társaikra nézve.

Egyes feltételezések szerint árulás vezetett a harc feladásához, mások úgy vélik, megérett a helyzet a küzdelem beszüntetésére. Tény, hogy november 16-ra nyilvánvalóvá vált: nem jön az addig remélt nyugati segítség.


– Több „láthatatlant” a szovjet katonák tartóztattak le és adtak át a magyar hatóságoknak. A többi mecseki felkutatását és letartóztatását pedig a magyar rendõrség nyomozói hajtották végre 1956 végén és 1957 elején – tudjuk meg Bank Barbarától, aki részletesen ismeri az 1957 januárjában, februárjában megkezdõdött eljárások anyagát. – Nagy József és társai pere 1957. február 6-án zajlott, Petrus Józsefet pedig a Márciusban Újra Kezdjük! mozgalom pécsi szervezõjeként fogták el, legalábbis ez volt az egyik vádpont ellene. Példát kívántak statuálni vele, amikor tizennegyedmagával perbe fogták. Petrust 1957. június 25-én halálra ítélték, és 1958. március 5-én ki is végezték.
Méltóbb helyet!

A „mecseki láthatatlanok” története a „kemény mag” története. Azoké a férfiaké és nõké, akik önmagukat nem kímélve vállalták véd- és dacszövetségben az életveszélyes ellenállást. Azoké, akik hittek abban, hogy a Nyugat nem hagyja cserben Magyarországot, és azoké – legyenek bányászok, orvosok, munkások, egyetemisták vagy mûvészek –, akiket egységbe olvasztott a szovjet erõvel való szembenállás. Ha akcióikkal nem is értek el döntõ sikereket, legalább meg merték kísérelni. Közülük került ki Papp Endre, aki Svájcban is folytatta a harcot, és 1958-ban másodmagával túszul ejtette a berni nagykövetet, hogy kikényszerítse belõle az ÁVH által beszervezett emigránsok névsorát. Errõl az akcióról rendezett játékfilmet két éve A berni követ címmel Szász Attila. A „mecseki láthatatlanokról” az idei évforduló alkalmából képregény készült Sarlós Endre és Pozsgai Zsolt közremûködésével, ám a hegyen folytatott gerillaharc részleteit többnyire ma is csak Baranyában ismerik. Pedig ez a történet is filmbe illõ, legalábbis méltóbb helyet követel a nemzeti emlékezetben.http://mno.hu/het...ok-1375792 mno.hu/data/cikk/1/37/57/92/cikk_1375792/mecseki_fit_380x10000.jpg
4 #9 Posta Imre
- 2016-12-11 10:39
Na, így kell ezt csinálni, már ha igaz, de ki volt az a 6 személy?

Megrázó videók az isztambuli robbantásokról

A Besiktas stadionjánál robbantottak szombat éjjel Isztambulban, a legfrissebb jelentések már 38 halottról és 155 sérültrõl szólnak.

Suleyman Soylu belügyminiszter tájékoztatása szerint

a 38 halálos áldozat közül 30 rendõr, kettõ pedig polgári személy.http://24.hu/kulf...ntasokrol/

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 1.04 másodperc
2,946,212 egyedi látogató