Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Tölgyessy: Orbán Viktor államosította a korrupciót Magyarországon

BelföldJól mondja a zsidó! Hogy ez eddig nekem nem jutott az eszembe! Ja, de, csak zsidó-cigány állammaffiának becéztem, ami természetesen magyar...lesz, csak elõtte még nem az. Az Orbán-kormány a rendszere alapjává tette a korrupciót, miközben azzal csábítja a népet: a külföld a hibás a sikertelenségünkért, soha sem mi magunk - mondta Tölgyessy Péter a Transparency International rendezvényén péntek délután.

Nem csalódtak, akik kifejezetten Tölgyessy Péter miatt mentek el az A38 hajóra a Transparency International (TI) rendezvényére. A politikai elemzõ, neves értelmiségi – szokásához híven – szellemes, nagyívû társadalmi elemzésben rajzolta fel a korrupció magyarországi történetét – I. Ferenc József magyar királytól Orbán Viktor miniszterelnökig.

Végkövetkeztetése az volt, hogy hosszú történelmi elõzmények után Orbán Viktor államosította a korrupciót Magyarországon.
Martin József, a TI magyarországi igazgatója, Tölgyessy Péter, Marschall Miklós, a TI nemzetközi igazgatója. Forrás: 24.hu / Neményi Márton
A kormány is ünnepel

Martin József bevezetõjében elmondta: ma van a korrupció elleni küzdelem világnapja, és ma tíz éves a Transparency International Magyarország. A kormány is sajátosan ünnepel: egyrészt elhagyta a Nyílt Kormányzati Együttmûködés nevû, az átláthatóságért küzdõ nemzetközi szervezetet, másrészt tovább lazította a közbeszerzési szabályokat. Ez is jele annak, hogy Magyarországon a közhatalom nem szereti és sokszor nem is tûri a kritikát. Hozzátette: az elmúlt évtized eseményei az sugallják, hogy a kormányok Magyarországon nem fékezik, hanem termelik a korrupciót. Ugyanakkor a második és a harmadik Orbán-kormány korrupció elleni teljesítményét kifejezetten harmatgyengének ítéli a civil szervezet. Nem véletlen, hogy a rendszerszintû visszaélések és a végrehajtó hatalmat ellenõrizni hivatott állami intézményrendszer szétzilálása – ahogy fogalmazott: a bennfenntes államkapitalizmus – miatt hazánk versenyképessége minden eddiginél nagyobbat zuhant.
Korrupció, történelem, közigazgatás

Tölgyessy Péter azzal kezdte elõadását, hogy a magyar nép legalább 200 éve vágyik a nyugatos, polgári berendezkedésre. A kiszámítható közigazgatásra, a világos szabályokra, az egyéni boldogulás esélyére. Bár néha felcsillan a remény, egy idõ után, valahogy mindig félremegy a jó élethez való felzárkózásunk.

Most is ez zajlik, Magyarország 2010 óta hihetetlen gyorsan távolodik Európától, mondta.

Szerinte Magyarország Ferenc Jóska (1830-1916) idején volt legközelebb a Nyugathoz. Uralkodását jól mûködõ, hatékony közigazgatás jellemezte. A klasszikus korrupció ekkor még idegen volt az állam mûködésében. Az is elõfordult, hogy egy miniszterelnök – Lukács László – belebukott az illegális pártfinanszírozás gyanújába (1912-ben – a szerzõ).

Az elsõ világháború (1914-1918) után viszont valami félrement. Trianon traumáját mély igazságtalanságként élték át az emberek. A társadalom bûnösöket keresett, de mindig másban találta meg. Innentõl divat lett felosztani önmagunkat “jókra” és “rosszakra”. Elkezdõdött az a folyamat, hogy a sikertelenségünkért mindig a külföld a hibás, soha sem magunk.

A társadalmi igazságtalanságot pedig úgy lehet helyreállítani, hogy elvesszük a “rosszak” vagyonát és odaadjuk a “jóknak”, bárkit is jelöljenek ezek a kategóriák.

A közigazgatás azonban még tartotta magát. A Horthy-rendszerben nem volt szokás, hogy politikusok a tisztségük útján szerezzenek hatalmas vagyonokat.
Szovjetek

Tölgyessy szerint a Szovjetunióval egyszerûen pechünk volt. Beleestünk a szovjet zónába, és ez sajnos évtizedekre visszavetette az országot. A bolsevik közigazgatás nyíltan lemondott a szakszerûségrõl, helyette a pártos közigazgatást vezette be.

Innentõl kezdve a politika konkrét eredményeket várt el a hivatalnokoktól. Aki levágta a disznóját, menjen börtönbe. Aki üzemi balesetet okozott, az szabotõr, a nép ellensége, így akár ki is lehet végezni.

Az ország viszont védekezni kezdett, a maga módján. Megkerülte a szabályokat, “ügyeskedni” kezdett, mert ez volt az egyetlen út a túlélésre.

De hiába jött az 56-os forradalom és szabadságharc, a lázadáson túl továbbra is a korrupció, a szabálykerülés jelentette az egyetlen esélyt a megélhetésre. A Kádár-rendszer kiegyezett a társadalommal, és a társadalom elfogadta azt, mert nem volt más választása.
24.hu / Neményi Márton
A kiskapuk országa

Kádár János a rendszere lényegévé tette a korrupciót. A puha diktatúra kifejlett formájában azokat a vállalatvezetõket jutalmazta leginkább, akik sikeres “kijáróemberek” voltak a saját területükön. Miközben egyáltalán nem volt mérhetõ piaci teljesítmény, vagy az egyáltalán nem számított.

Nagyon fontos, hogy a kisembernek is megengedték a próbálkozást. A hetvenes-nyolcvanas évek a fusik, a gmk-k, a másodállások korszaka volt, így a korrupció az élhetõ részévé vált a gulyáskommunizmusnak. A kiskapuk rendszere tette élhetõvé tette az országot. Természetesen ez így gazdaságilag fenntarthatatlan volt, így szükségszerûen bukott a rendszer.
A rendszerváltás kudarca

A rendszerváltás azonban nem hozta el a Kánaánt. Az emberek óriási csalódásként élték meg, hogy a gazdasági kulcspozíciókban ugyanazok az emberek ülnek, mint a rendszerváltás elõtt. A társadalom egy része ezért ismét visszahúzódott és a kiskapukat kezdte keresni, mert azt látta, hogy csak így lehet boldogulnia.

Bár az Antall-kormány tudatosan törekedett az intakt közigazgatás felépítésére, és ennek próbálta is megteremteni az anyagi feltételeit, ez nagyon csekély eredménnyel járt. Az elsõ Orbán-kormány idején (1998-2002) a demokrácia egyre rosszabbul kezdett mûködni. Az ország újra felvette a két világháború közötti arcát, a társadalom ismét élesen kettészakadt a “jókra” és a “rosszakra”.

A korrupció ebben a harcban hõsi tetté vált, a gyõzelem eszközévé. Már csak az számított, hogy le kell gyõzni a másik oldalt.
Az elmúlt hat év

Tölgyessy idézett egy 2009-es felmérést, amely szerint a magyar társadalom óriásit csalódott a Nyugatban. Még az ukránoknál és az oroszoknál is nagyobb mértékben. Szerinte a 2010-ben hatalomra került Fidesz erre játszott rá, amikor új rendszerváltást hirdetett. Természetesen ezt nem mindig nyíltan tette, hiszen az EU részeként akkor sem, és most sem mehet szembe nyíltan az európai értékekkel, de ezzel nagyon betalált.

Orbán azt üzente a népnek, hogy nem mi vagyunk az okai a sikertelenségünknek, hanem a külföld, amely elnyom minket. És Magyarország akkor lesz sikeres, ha “mi” újraosztjuk a javakat.

Ezt az “újraosztást” látjuk azóta is, mondta Tölgyessy. Bár vannak olyan szektorok, amelyek nem lophatók a kormány által (külföldi autóipar, szolgáltatóközpontok), de amit lehet, azt “újraosztanak” (bankok, kereskedelem, energetika, turizmus). A hívek szerint végre elérkezett az igazság pillanata, a kritikusok szerint inkább a világvége. Ami ennél fontosabb, hogy a társadalomban tovább él a gyakorlat, hogy a szabálykerülés válik a normává.

Csak a lúzerek nem lopnak, csak a vesztesek nem kerülik meg a szabályokat. Ez ma az általános vélekedés a magyarok körében, mondta.

24.hu / Neményi Márton
Államosított korrupció

Tölgyessy szerint, amíg a Kádár-rendszernek és az Orbán-rendszernek is része a korrupciós gyakorlat, elõbbi nem tûrte a tõkefelhalmozást. Most viszont már 2-3 év alatt lehet hatalmas vagyonokat szerezni, illetve ugyanúgy elvehetik bárkinek a vagyonát. Bár neveket nem mondott, Mészáros Lõrincre, illetve Simicska Lajosra gondolt. Az mondta, hogy

Ami most zajlik, az államosított korrupció. Ebben már egybefolyik a közigazgatás és a hatalmi-politikai tényezõ. ‘Együttmûködnek’ – ahogy Orbán mondja.

Sajnos már a magyarok sem hisznek abban, hogy önerõbõl, tiszta viszonyok között lehet boldogulni. Hisznek viszont az állami rezsicsökkentésben.
Mi a kiút?

Tölgyessy szerint van kiút a korrupcióból. Ferenc Jóska idején mindenben jobbak voltunk, mint Finnország. A finnek azonban az oktatással, a tudásalapú társadalom létrehozásával, lényegében korrupciómentes övezetté tették az országukat.

Magyarországon is fenn kellene tartani a mítoszt, a vágyat, hogy a mi országunk is korrupciómentes lehet. Egy új, polgári vízióra volna szükség , fogalmazott.

Talán egyszer nekünk is megadatik, hogy úgy éljünk, mint a finnek, zárta elõadását.
Link

Hozzaszolasok

99 #11 MORMOTA1968
- 2016. December 10. 07:07:05
Kedves Keepfargo! Ha csak az "Aranymûves meséjével" tisztában lennének az emberek, vagy azzal, hogy mi az, résztartalékra épülõ pénzügyi rendszer, vagy sohasem létezett pénz "a kamat" vagy hogy kik sajátították ki pár száz éve a nemzeti pénzek nyomtatási jogát és kik gyakorolnak felügyeletet a nemzetek pénzrendszere felett? Nem olyan bonyolult megérteni, hogyan mûködnek a dolgok, de már Henry Ford is megmondta, ha tudnák az emberek miként is mûködik a pénzrendszer 24 óra alatt össze is omlana a rendszer. Sohasem létezett kamat után fizetjük a sápot, jó része pedig a Vatikánon kívül, egyenest megy Izraelbe, az így kifizetett állítólagos adósságpénzeknek. Nem is beszélve az adókról, azok egy része is Izraelben landol vagy valamelyik cionista szervezetnél. De azt ugye tudja már mindenki, hogy bár Izraelt Rothschild birodalomként emlegetik, valójában a zsidó vezetésû Vatikánné. Tele van a fõvárosuk szabadkõmûves, illuminátus jelképekkel. Dühítõ, hogy nincs kinek tovább adni a tudást, mert a többség sötét és még tetszik is neki ez az állapot. "Jobb az ilyesmirõl nem is tudni! Fõ a nyugalom!" Sürgõs átnevelésre szorul itt a többség a megfelelõ nemzeti átnevelõ táborokban. A pénz, papír bank-jegyek csak addig érték, (persze csak jelképesen) míg az emberek hisznek benne, egyébként meg soha semmiféle valós értéke nem volt és nem is lesz. A fémérméknek is csak annyi értékük van, amennyit súlyban adnának érte a vasgyûjtésben. Drábik mondta egyszer, az aranynak, ezüstnek sincs valós értéke. Bármilyen számot rá lehet veretni és akkor az lesz az értéke. De ezek csak számok! Hogyan lehet számokkal meghatározni bárminek is az értékét? Az emberek már elfelejtették a mill pengõket. Egyébként ez az infláció is egy csodálatos dolog. Miért nem kevernek a papírhoz, festékhez több tartósítószert, hogy tovább bírja ki a mit is? A pénz a világtörténelem legnagyobb átverése és ami még vele jár! És de mocskosul nehéz beleverni ezt azokba a konok, ostoba koponyákba! Apámmal például még soha nem sikerült megértetnem mi is a pénz! Túl sok fal van az értelme körül és valószínûleg izraeliek építették, mert még a legerõsebb robbanószer se veti széjjel. És nem õ az egyetlen. Sok milliárd ember fizeti világszerte a kamatokat, a sohasem létezett pénzek után, de még azzal sincsenek tisztában mekkora átba@ás ez az egész! Még csak nem is sejtik!
4 #12 Posta Imre
- 2016. December 10. 08:33:00
Billeg a bili, lötyög a xar hígja. Idén nyáron a vikingeknél Licával bontjuk a csövet (extra munka), hogy elférjen az új vezették. Régi öntvény csövek voltak, szennyvizesek. Roppantottuk, mert vágni nem lehetett, fûrészelni nem volt érdemes. Mivel jó ideje használaton kívül volt a rendszer, így nem volt már hígja. Voltak olyan helyek a vezetékben, ahol már csak a külsõ festék és a beleszáradt, kövesedett sûreje adta a csû falát. Rátettem a szerszámot és alig kellett húzni rajt, még roppanást sem hallottál, csak mélyedt be a vágóél, mint kés a vajba. Ilyen ez a rendszar is. Csak a vakolat tartja össze a "patyomkin-építményeket". Papírmassé, de a zöm úgy hozzászokott...
[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=rBTypchRq80[/movie]

A postásokról tudok. Nem fognak lázadni, de olyan megkeseredettek ott is, mint bárhol máshol. Ennyi pénzért...de meg többé se...nincs értelme a munkájuknak, ahogy az enyémnek és a tiéteknek sincs. Ébred a tudatok. Nehéz ezt megfogalmazni, de olyan, mintha kezdenék megérteni, hogy a világ, amiben élnek, NINCS!
[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=6UoprkXki34[/movie]

Gyerekek, határozzátok már meg az "erkölcsöt", mint fogalmat és foglaljátok össze a morált is! megköszönöm, ha a 10 narancsolat nélkül is megyen.

A "rendszer" = csalás!

[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=S18cJjywHAU[/movie]
118 #13 keepfargo
- 2016. December 10. 08:42:49
gerry
megint olyasmiket kapok a szamba amik meg se fordultak benne nemhogy kikopkodtem volna.
ki mondta neked vagy akarkinek hogy en a tulelokrol "papolok"
nem az orszag/allam szintjen tortent az osszehasonlitas?

hol olvastal olyat a soraim kozott, hogy en szetvalasztottam a nepet elnyomokra es elnyomottakra? sehol, ugye? olyat se hogy csak az elnyomottakrol irtam volna, vagy igen?

ha en azt irom , svedorszag, vagy vietnam, osszehasonlitas celjabol, akkor az allam szintjen tortenik ez, nem a kisemberrol beszelek
az pedig hogy a tuleles hol kezdodik vagy vegzodik, megint nem teljesen tisztazott kerdes
(ezzel kapcsolatban nekem ugy tunik, hogy ma m.o.-on a melyszegenysegben elok, akik marol holnapra elnek, ok az igazi tulelok, de sirni sokkal tobben sirnak, hogy milyen rosszul megy nekik)

en tolgyessy apropojabol kozelitettem, aki pedig az allam hibai miatt kesereg: hat akkor nezzuk ezt az allamot...

hogy ki a felelos az erkolcstelensegert (a vastagjaert) az megint egy tema lehetne, de az adott parametereket eleg jol ismeri az, aki mondjuk 49--ben szuletett, aztan 30 evig tanulmanyozhatta a rendszert, mint te is tudod..(tolem)
4 #14 Posta Imre
- 2016. December 10. 10:10:57
A mentõnek nem engedték el a sztrádapótdíjat, neki igen
Egy történet a csókosok univerzumából

Zs. Zsolt 2016. július 5-én méltányossági kérelemmel fordult a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-hez (a továbbiakban csak NÚSZ), mert állítása szerint önhibáján kívül nem tudott matricát vásárolni, mielõtt felhajtott egy díjköteles útszakaszra. Zs. Zsolt azt állította, hogy nem õ hibázott, hanem
a telefonja nem mûködött pont akkor, amikor fizetni szeretett volna.
Zs. Zsolt beszkennelt méltányossági kérelme (részlet)
Zs. Zsolt beszkennelt méltányossági kérelme (részlet)
Fotó: Fábián Tamás

Aki utazott már díjfizetés nélkül bármilyen közlekedési eszközön, vagy próbálta bármilyen utólag kiszabott pótdíj kifizetését megúszni a készülék hibájára hivatkozva, tudja, hogy egymillió ilyen kérelembõl maximum egyet szoktak elengedni a szolgáltatók. Vagy egyet se.

Zs. Zsoltnak azonban volt egy patrónusa: a testvére, Zs. Mihály, a NÚSZ osztályvezetõje, aki a méltányossági kérelem elküldését követõ napon akcióba lendült:
zsj3
Fotó: Fábián Tamás

Zs. Mihály utasítása után két nappal késõbb Zs. Zsolt már kézhez is vehette a számára kedvezõ döntésrõl szóló levelet. Július 8-án arról tájékoztatta a NÚSZ, hogy „figyelembe véve az érintett eset körülményeit, Társaságunk eltekint a pótdíjfizetési kötelezettségtõl, és az ügyet lezártnak tekinti”.
Belsõ vizsgálatot indítottak

Miután egy az útdíjcégnél dolgozó forrástól értesültünk az ügyrõl, megkérdeztük a NÚSZ-t, miért voltak olyan vajszívûek Zs. Zsolttal. Válaszukat azzal kezdték, hogy a „konkrét pótdíjas esetekrõl adatvédelmi okok miatt harmadik félnek nem tudunk tájékoztatást adni”. Majd jelezték, hogy vannak olyan esetek, amikor nem állapítható meg minden kétséget kizárólag, hogy az ügyfél hibájából következett be a jogosulatlan útdíjhasználat.

A NÚSZ szerint az ilyen esetek mögött csakis objektív okok állhatnak. Például nem értesültek arról, hogy a forgalmat ideiglenesen fizetõs útszakaszra terelték, és megbüntettek valakit, aki abban az intervallumban nem tudott máshol kerülni. Vagy a viszonteladó partnerüknél van applikációs hiba, és a már megvásárolt úthasználati jogosultság nem jelent meg a rendszerükben. Utóbbi Zs. Zsolt esetében egyébként nem lehet érv, ugyanis õ saját bevallása szerint is matrica nélkül hajtott fel a pályára.

Fentieken kívül leszögezzük, hogy az objektív okok közé semmilyen körülmények között nem tartozik bele esetleges rokoni kapcsolat, ugyanakkor egy esetleges rokoni kapcsolat nem zárja ki – amennyiben objektív ok fennáll – a pótdíj elengedését. A konkrét pótdíjas eset tisztázására belsõ vizsgálatot indítottunk

– zárta sorait a NÚSZ.
Ha nincs csókos, nincs kettõs mérce

Hogy legyen összehasonlítási alapunk Zs. Zsolt méltányossági ügyének értelmezéséhez, érdemes megnézni, hogy más esetekben hogyan járt el a NÚSZ.

2016. június 21-én egy magán-mentõszolgálat fordult méltányossági kérelemmel a szolgáltatóhoz. A körülmények ugyanazok, mint Zs. esetében: matrica nélkül hajtottak a pályára, majd késõbb megvették.
núsz4
Fotó: Fábián Tamás

Míg Zs. esetében a kérvény elküldése után három nappal már postázták is neki, hogy eltekintenek a büntetéstõl, a mentõszolgálat csak közel egy hónappal a kérelem feladása után kapott választ. De õk nem voltak olyan szerencsések, mint Zs.

A NÚSZ tájékoztatta a 911 Mentõszolgálatot, hogy „amennyiben az ellenõrzéskor egy gépjármû nem rendelkezik érvényes e-matricával, az autópályák, autóutak és fõutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM-rendelet értelmében pótdíjfizetési kötelezettség keletkezik”.

Azt is kiemelték, hogy „a megvásárolt e-matrica kizárólag a vásárlás idõpontjától biztosít jogosult úthasználatot egy adott gépkocsinak”. Vagyis Zs. Zsolt esetében sem lehetett volna helye a pótdíj elengedésének.

A testvére útdíját elengedõ, Zs. Mihály ügyfélkapcsolati osztályvezetõ aláírásával ellátott elutasító levélben a NÚSZ azt is leszögezte, hogy nincsen kettõs mérce:

Megértjük a levelükben megfogalmazott körülményeket, azonban a hatályos jogszabályi elõírásokat kötelesek vagyunk minden esetre vonatkozólag következetesen alkalmazni, melyek nem teszik lehetõvé annak mérlegelését, hogy a jogosulatlan úthasználat mely okból adódóan következett be.
http://index.hu/belfold/2016/12/06/a_...t_csokosa/
99 #15 MORMOTA1968
- 2016. December 10. 19:03:36
Imre! Nekem errõl az útdíjról a "Jud Süss" címû régi német film egyik jelenete jutott az eszembe, mert kik is szedtek akkor is út díjat az arra utazóktól? Mintha nem a jó nép adójából lennének ezek a sztrádák is megcsinálva. Ja bocsi EU-s pénzbõl! Ja, hogy az valójában a mi pénzünk, amit kivittek, aztán egy keveset vissza utaltak belõle nekünk is! Egy rossz vicc, hogy minden sza@@é-húgyé fizetni kell, de mire föl? Adózni! Minek? Ha állam bácsi nyomhatná a pénzt, arany fedezet nélkül, belsõ használatra, akkor nem volna szükség adókra, mert arra is lehetne külön nyomni elég pénzt. Viszont ezt a mértéktelen gazdagodást se szabadna megengedni. Persze ha többé nem lehetne pénzbõl pénzt csinálni, hanem csak valós megtermelt áruk vagy szolgáltatások után járna csereeszköz pluszban, akkor nem is volna olyan egyszerû ez a meggazdagodás. Fõleg, ha a felvásárlók is ki lennének iktatva a rendszerbõl, a spekulánsok, kereskedõk, nyerészkedõk. Ha a termék egyenest a gyártótól, termelõtõl jutna el a vásárlóhoz. Nem pakolná rá mindenki a saját hasznát, növelve az áru vagy szolgáltatás összegét. De sok pénzt meg lehetne spórolni így is. De legelõször is azt kellene megértetni az emberekkel, ami a legnehezebb, hogy semmilyen papír alapú eszköz nem igazi érték, legyen az bank-jegy, kötvény, vagy bármi más. Az érték fogalmát kellene bele verni azokba az eltompult agyakba. Mert õrület még bele gondolni is, hogy csak azért, mert az emberek elhitték, elhiszik, hogy a papír alapú csereszközök valódi érték, valós munka nélkül szerezhet meg sok szarházi magának bármit, bármekkora vagyont, igazi értékeket és mindezt papír szemét segítségével, kihasználva az emberi butaságot. De tulajdonképpen erre épülnek a vallások, politikai ideológiák is a többirõl nem is beszélve, mint például a média, sajtó vagy oktatás, stb...Régi magyar filmekben látható, hogy bárki fillérekért kaphatott egy jókora adag ételt az útszéli fogadókban, csárdákban, ihatott, amennyi belé fért, most meg 10 ezer forint 20 fillért se ér lassan valami inflációnak nevezett sza@ság miatt, amit ugye megint kik is agyaltak ki? És mekkora átba@ás! Mi a gyökérnek kell százezreket kapnia egy embernek ahhoz, hogy megtudjon élni? Ja igaz, régen nem volt vezetékes víz, áram, gáz, szennyvíz, kábeltévé és internet díj, mobil díj, stb...Ez is mind kiknek is az üzlete? Pedig áramot bárki elõállíthatna maga is, ha hagynák, hogy elterjedjenek azok az eltitkolt technológiák, amik már régóta léteznek. Tiszta, iható vizet régen is a kutakból szereztek az emberek, ingyen. De hát muszáj mindent központosítani, ezzel is függõvé tenni az embereket a kiktõl is?
238 #16 bivaly
- 2016. December 11. 08:29:42
Az erkölcs gyûjtõ szó, az erkölcs véleményem szerint nem definiálható. Körülírni lehet, és többféle módon létezik, nagyon csúnya kifejezéssel élve, szituáció függõ viselkedés. Nem megyek bele jobban, mert csak szócséplés lenne, vagy parttalan, értelmetlen vita.

A valóság, nem valóság kérdését meg soha nem filmekbõl, vagy mások gondolataiból vezetem le, még akkor sem, ha esetleg valamelyikkel valamiben egyetértek. Nekem a valóság az, már írtam talán többször, hogy elvágom a kezem vérzik, és fáj. És ha szabad mondanom, kurvára nem érdekel , hogy ezt ki milyen metaizé, meg fizikai, meg logikai, meg szellemi síkon magyarázza el magának, meg a világnak, hogy ez tulajdonképpen meg sem történt, idõ nincs, én sem létezem, csak egy kép vagyok, egy álom esetleg a nem is létezõ agyamban. Ezeket a filozófikus magasságokat én megvetem, hasztalan, felesleges látszat cselekvésnek tartom.
4 #17 Posta Imre
- 2016. December 11. 08:46:33
Bivaly az erkölcs az ERRE KÖLTS abbreviatúrája. Mára már teljesen kohn-mersz gyûjtõfogalom, amolyan szemeteszsák. Mindenki aztat érti alatta, ami a lelkiismeretlenségének még beléje fér. A filmek hatékony agit-prop eszközök. Ritkábban jóra is használhatóak, de ennek alapvetõen az az oka, hogy máról tegnapra virradólag az "ember" elsilányult, aljas mocsokká lett, s nem fogékony a jóra, csak felszínileg tetszeleg, bájolog azval. kirakatot rendez.

Mormota nincs mit megértetni a zemberekkel. Nincsenek! Kivesztek.Nézz szét a saját családodban!
118 #18 keepfargo
- 2016. December 11. 12:04:40
erkolcs : nem definialhato, tehat hagyjuk beken...
lelkiismeretesseg: nem definialhato
tisztesseg: nem definialhato
egyutterzes: nem definialhato

tovabb is van, mondjam meg...

bivaly
a filozofikus magassagokat alulrol vagy folulrol veted meg? ha nem akarsz, ne valaszolj; koltoi kerdesnek is vehetjuk

az viszont meggondolando, hogy a filozofia cselekvesnek tenyleg csak latszat, s mint ilyen ertektelen, de: mint minden latszat, ez is csalhat ( talan abbol a tenybol kiindulva, hogy minden cselekvest egy gondolat eloz meg; kiveve persze a reflex-szeru reakciokat )

szereny velemenyem szerint egy tarsadalomnak valamilyen rendre kellene torekednie, es ebben segitsegul johetnek a fent emlitett, kiveszoben levo, vagy ertelmuket veszto gyujtofogalmak

voltak tarsadalmak, amelyben valoban meghatarozatlanul, de azert valahogy jelen voltak ezek a fogalmak, ill. a mindennapi eletben igazodtak az emberek valamifele elkepzeleshez. aztan amikor ezeket athagtak, akkor nagyjabol tudni lehetett, hogy ki miben es mennyire hagta at. ma az egyik legnagyobb baj, megintcsak szerintem, hogy azt sem tudjuk mar mit nevezzunk athagasnak v. elitelendo viselkedesnek. igaz, igy egyszerubbnek tunhet az elet, de semmi esetre sem biztonsagosabb, vagy megnyugtatobb. nekem legalabbis nem.
4 #19 Posta Imre
- 2016. December 11. 13:14:53
A "görögök" alaptudományai: matematika, filozófia, politika...s mivel "polihisztorok" voltak az akkori "tudósok", így a "járatosság" azt is jelentette, hogy mindegyikben járatos volt, aki járatos volt.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.13 masodperc
296,709 egyedi latogato