Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Rendõr-szakszervezeti csaták: egy Szima, egy fordított

BelföldNa a Szima "ügyhöz" egy kis emlékez-tetõ! Még meg sem jelent, máris vihart kavart Posta Imre könyve, a Rendõr szak-szervezett háború címû, s bõsz levélváltást indított el a mûben szereplõ érdekvédelmi szervezetek és a szerzõ között. Szima Juditnál, a Tettrekész vezetõjénél pedig az verte ki a biztosítékot, hogy elkértük tõle annak a küldöttgyûlésnek a jegyzõkönyvét, amelyen döntöttek a Jobbikkal való együttmûködésrõl.

„Írom a soron következõ könyvem, amiben nagyon sok érdekes információ lesz majd, de bevallom, olyan információim is vannak, ami személy szerint a BRDSZ [Belügyi Dolgozók Rendvédelmi Szervezetének] vezetõségére és mûködésére vonatkozóan kedvezõtlennek tûnik. Mégsem tudom megkerülni a kérdést, hogy ezzel kapcsolatban megkérdezzem a legilletékesebbeket. Személy szerint nem hiszek el semmilyen állítást a szervezettel és annak képviselõivel, mûködésével kapcsolatosan, bár van okom feltételezni, hogy nem minden jog - és szabályszerû körülötte. Szeretnék véleményt, sürgõs állásfoglalást kérni a kérdésben. Természetesen nincs módomban a megjelenés elõtt megmutatni az összeállításba eddig beválogatott anyagokat, de ott súlyos vádak, személyhez kötött vélemények is elhangzanak, több forrásból is megerõsítve. Ha most nem kapok két napon belül választ, akkor már csak a következõ kötetben lesz arra mód, hogy cáfolhassak és helyreigazítsak.”

Ezt a kivonatolva idézett ultimátumszerû levelet küldte el május 7-én Posta Imre Bárdos Juditnak, a BRDSZ-fõtitkárának. Hasonló küldeményt kapott a Független Rendõr Szakszervezet (FRSZ) fõtitkára, Pongó Géza és a Rendészeti Védegylet (RV) elnöke, Katus Károly is. A címzettek körébõl nem maradt ki a nem rég a Jobbikkal együttmûködési megállapodást kötõ, Szima Judit vezette Tettrekész Magyar Rendõrség Szakszervezete (TMRSZ) sem, amelynek illetékesei – Posta Imre elmondása szerint – segítõkészek voltak, és adatokat szolgáltattak számára.

Szakszervezeti választék
A rendõrszakszervezetek között a BRDSZ-nek és az RV-nek is mintegy tízezres tagsága van. Az FRSZ taglétszáma mintegy 7-8 ezer fõ. A Tettrekésznek pedig saját honlapja szerint 5503 fõs a tagsága. A rendõrségi érdekvédelmi szervezetek a Ligához kötõdnek, közülük a Tettrekész lógott ki, mert a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez (MOSZ) tartozott, míg a minap ki nem zárták. A MOSZ azonban kapott a TMRSZ helyett egy félig-meddig rendvédelmi tagszervezetet, a mintegy 1700 fõs Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetét, amely most lépett be a konföderációba.
Posta "új könyve" a rendõrségi érdekvédelem kulisszatitkaiba enged bepillantást, és bár még csak nyomdában van, már megjelnése elõtt vihart kavart a rendvédelem berkein belül.

Az alaposan eláztatott szakszervezeti fejesekrõl a hvg.hu birtokába került könyvrészletben többek között ilyenek szerepelnek. „Ne feledjék, hogy a háttérben hatalmas pénzek mozognak, vagy számlával, vagy számla nélkül, szerzõdésekkel alátámasztva, nagy valószínûség szerint. A sokmilliós ingatlanok, üdülõk kihasználása, értékesítése, támogatások felvétele és a tagság megvezetése sem egyik napról a másikra történik. A legjobb szándékot is meglovagolja a politikai maffia és gazdasági érdek, hogy aztán már csak és kizárólag a látszatnak élve hitegessék a tagságot és a közvéleményt azzal kapcsolatosan, hogy a rendvédelmen belüli rendvédelmi szakszövetkezetek portáján rend van. Pedig, dehogy!”

Aztán kicsit konkétabban: „Tudni kell, hogy anno a kilencvenes évek közepén megalakult Határõrségnél a Határõr Szakszervezetet (HSZ), mely bizonyos gazdálkodási problémák, illetve egy kicsit elsikított pénzek miatt 2003. júniusában 0 azaz nulla forintos kasszával belépett a nagy BRDSZ konföderációba. A HSZ annak idején általában a tisztek és kevéssé a tagokét képviselte. Ezért volt a kezdetek kezdetén 3 év alatt 2 fõtitkár választás, aminek a gyõztese H. Józsi lett. (...) Az informatikus, aki segítette a Józsit természetesen állítólag utána beismerte személyesen Bárdosnak, hogy õ segítette H. Józsi inkognitását megõrizni. (...) Az informatikus segített a Józsinak anyagot feltenni a BM Fórumra. Szarrá hackelte a fickó a nagy híres BM rendszert, és mégsem tudták megfogni.” [Horváth József (H. Józsi) Bárdossal szemben indult egy BRDSZ-vezetõi választáson. - A szerk.]

Posta Imre, aki korábban a Köztársasági Õrezred pszichológusaként dolgozott, a hvg.hu-nak elmondta, hogy a könyv megírásával az volt a célja, hogy megvédje a Magyar Köztársaságot azzal, hogy felfedi az igazságot és megmutatja miként mûködnek valójában a szakszervezetek, s hogy beszámoljon azokról a visszaélésekrõl, visszás ügyekrõl és lenyúlásokról, amelyekrõl hallott. Posta munakviszonyát egyébként fegyelmivel szüntették meg, ami miatt még ma is pereskedik.

„Munkaügyi peremben a BRDSZ jogásza járt el, ugyanakkor emiatt a szakszervezet vezetõhelyettese, volt kollégám bocsánatot kért az õrezred parancsnokától. A könyvben kiderül az is, hogy miért, milyen a háttérben megbúvó összefonódások miatt nem szolgálja az igazi érdekvédelmet a BRDSZ, az FRSZ és az RV. Semmit sem tesznek a tagságukért, éppen ezért a könyvvel ki szeretném ugrasztani a nyulat a bokorból. Motivációm ugyanis a lehetõ legpontosabb diagnózis felállítása és a betegség gyógyítása. A könyvben adatok, állítások, olyan dokumentumok vannak egybefoglalva, amelyek elgondolkodtatják az embert arról, hogyan jutott idáig a rendõrség ” – vall a szerzõ saját motívumairól. S valóban, a kuszának tûnõ mondatok, homályos, helyi érdekû állítások leginkább a könyv szereplõinek érdeklõdésére számíthatnak, a tájékozatlan nagyközönségére nem. Meg az ügyészségére.

A szerzõ úgy véli, ha hamis vád vagy rágalmazás miatt bíróság elé citálják õt a könyvben szereplõk, akkor sem történik semmi különös, mert nem fogják tudni bebizonyítani, hogy hazudik, és az ügyek végül be fognak fulladni. „Ha pedig mégis veszítenék, akkor vállalom a következményeket. Ám a könyv megjelenése után én is megteszem majd a megfelelõ lépéseket az ügyészségen.” Ennek ellenére a gyanúba kevert szervezetek és vezetõik várhatóan beperelik a szerzõt. Posta megjegyezte: a mû elkészítése egy periódust zár le, de a folytatásba belekerül majd a Tettrekésznek a Jobbikkal való szakmai programja és megállapodása is.
Posta: a Tettrekész teljesen rendben (Oldaltörés)

Posta a Tettrekész szakszervezet mûködésében nem talált semmi kivetnivalót. Könyve ismertté vált részlete meg sem említi a Jobbik szövetségesét. Igaz, nincs ezen mit csodálkozni. Posta ugyanis a Tettrekész lapja, a Rend-õr szerkesztõje.

Pedig a Szima-szervezet fórumán is található volt egy-két olyan bejegyzés – amíg el nem tüntették –, melyek felrótták például, hogy a szervezet saját fõtitkárának a lakását bérli irodának. Akadtak más problémák is, ami miatt végül nemrég a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) kizárta a Tettrekészt tagszervezeteinek sorából. A rendõrszakszervezet ugyanis 2005-ös csatlakozása óta folyamatosan vitatta a konföderáció belsõ szabályzatát és költségvetését. Emellett a Tettrekész honlapján rendre jelentek meg a társadalmi normákat durván áthágó megnyilatkozások, mint például: Magyarországon nem lehetõség, hanem kötelesség antiszemitának lenni.

A hvg.hu úgy tudja, mindehhez jött még az is, hogy Szimáék csak 75 fõ – és nem a TMRSZ honlapján feltüntetett mintegy 5500 tag – után fizették a tagdíjat. Az elmaradt összeget a Munkástanácsok akár öt évre visszamenõen is követelhetik a Tettrekésztõl.

A Tettrekésznek a Jobbikkal megkötött együttmûködési megállapodása miatt a rendõrségi után most a hírek szerint az ügyészség is vizsgálódik. Az Országos Rendõr-fõkapitányságon arra jutottak, hogy a szakszervezet vezetõi olyan politikai kötelezettséget vállaltak, amelyek nem egyeztethetõk össze az alkotmány, valamint a rendõrségi és a szolgálati törvény elõírásaival, a szervezet mûködése egyenesen törvénytelen.

A hvg.hu-nak Bencze József országos rendõrfõkapitány megemlítette, hogy eleve kifogásolható az, hogy a szakszervezet a rendõrség által fizetett ingatlanban, vagyis rendõrségi épületben hozta tetõ alá az együttmûködést. Az ügyészség elsõ körben nem volt ilyen határozott. A fõkapitány nyilatkozata után megkerestük a Legfõbb Ügyészség szóvivõjét, Borbély Zoltánt, hogy megtudjuk, hivatalból indítanak-e eljárást. Borbély ekkor még nem tudott választ adni.

Bonyolítja a helyzetet, hogy Szima Judit, a Jobbik EP-képviselõjelöltje már múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján bemutatta a szakszervezete törvényességi felügyeletét ellátó ügyészség állásfoglalását, melybõl kiderül: a szakszervezet és a Jobbik együttmûködése, megállapodása törvényes, azt semmilyen jogszabály nem tiltja. Így – a fõtitkár szerint – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint az általa irányított ORFK „vizsgálata” teljességgel érdektelen.

Emellett Szima Judit a Tettrekész honlapján leközölte azt az együttmûködési nyilatkozatot, amelyet még 2002-ben írt alá több érdekvédelmi szervezet és szakszervezeti szövetség a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltjével, Gyurcsány Ferenccel. A dokumentumot szignálók között ott található például a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Bõripari Dolgozók Szakszervezete, vagy a postásoké és a honvédségi dolgozóké, illetve a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége is, de a rendvédelem területén mûködõ ágazati szervezetek nincsenek köztük.

A honlapon tovább nézelõdve hiába kerestük a Jobbikkal való együttmûködést jóvá hagyó küldöttgyûlés jegyzõkönyvét, ami szokatlan, hiszen Szima Judit minden dokumentumot a nyilvánosság elé tár. Felhívtuk a fõtitkárt, hogy segítsen, merre keressük az anyagot. Kértük, hogy szíveskedjen megküldeni szerkesztõségünknek a jegyzõkönyvet. Mire felháborodottan közölte, nem kötelezhetjük a nyilvánossá tételre, és ne is hívjuk többet.
Link

Hozzászólások

254 #1 mujko
- 2016-12-12 17:53
A bimbózó barátság kezdete
szegedma.hu/images/lazar_rendved_maj25_2011/dsc0744.jpg
Folytatás
m.cdn.blog.hu/na/napizeje/image/2011%2006%2004%20tettre%20kesz%20kormanyok.jpg
Érdemes volt ?
396 #2 Kujak
- 2016-12-15 16:02
Akár jól is elsülhetett volna!
B)
4 #3 Posta Imre
- 2016-12-15 16:06
Mé, nem sült el jól? Ha ott maradtok a jóbikkal, most jobb lenne? Tisztességes ember oda "fel" nem kerülhet, s ha van is "véletlen", de nem maradhat ott, mert tettei okán kicsinálják.

Ugye már világos, hogy miért kellett szededi zsidónak "kimenni".

Most kezd derengeni, há' én is tapasztalatlan és forrófejû vagyok! De ha benne leszek a mézesbödönyben már egész másképp látom a képet is! Amilyennek mondják.

Vona szerint tapasztalatlanság és forrófejûség miatt tûnhetett rasszistának a Jobbik

A brit BBC kereste a választ arra, hiteles-e a párt átalakulása.
Korábban a témában:

Vona: „Orbán Viktor tyúkszemére léptem”
Azt hazudta a TV2, hogy a Fidesz melegbulikat rendezett, Vona pedig ott volt és elismerte
Vona-ügy: "Még sok-sok ilyen sejtetés elõ fog kerülni"

Hiteles-e az a folyamat, ahogyan a Jobbik radikális nacionalista pártból konzervatív néppárttá formálódik? Erre keresi a választ riportjában a BBC.

Vona Gábor a brit közszolgálati média budapesti tudósítójának, Nick Thorpe-nak arról beszélt, hogy azt reméli: a Brexit és Donald Trump gyõzelmének farvizén a Jobbik is hatalomra kerülhet 2018-ban.

Közös bennünk és az amerikaiakban a változás akarata. Ma Magyarországon többségben vannak azok, akik kormányváltást akarnak

– mondta a pártelnök, aki szerint Orbán Viktor egy kiégett politikus, akit csak a korrupció és a foci érdekel. Szerinte a miniszterelnök legnagyobb kudarca, hogy a kétharmados többséget az ország újraformálása helyett maffiaállam építésére használta fel.

Thorpe emlékeztet, hogy a 2003-ban létrejött Jobbik három évvel késõbb, a szocialista kormány elleni tüntetéshullámban erõsödött meg. Még ugyanabban az évben, 2006-ban létrejött a Magyar Gárda is. Vona erre így emlékezett:

Hatalmas felháborodáshullám söpört végig az országon, és fiatal emberként azt gondoltam, erõt kell mutatnunk a kormánnyal szemben.

Szerinte a tapasztalatlanságnak, a forrófejûségnek és egyéb tévedéseknek tudható be, hogy a Magyar Gárda cigányellenes paramilitáris szervezetként jelent meg a sajtóban, ahogy az is, hogy a Jobbik rasszistaként tûnt fel. Azt mondta: a cigány-magyar együttélés problémáit vetették fel, de elhangzottak olyan nyilatkozatok is ezzel kapcsolatban, amelyeket ma már nem tenne. Szerinte a legtöbb roma most már tisztában van azzal, hogy nincs félnivalójuk a Jobbiktól.



Vona Gábor elárulta, hogy óvakodna mostanság a politikai skatulyáktól: ha Görögországban élne, akkor például a Szirizára szavazna, annak ellenére, hogy az egy baloldali párt. Kitért arra is, hogy nem számolgatja, hány követõje hagyta ott a Jobbikot a változások miatt, és hány újat szereztek.

Én leteszek egy programot az asztalra, az emberek pedig eldönthetik, hogy hisznek-e benne vagy sem

– jelentette ki a pártelnök.
Szegedi szerint hosszú út áll a Jobbik elõtt

Megszólal a riportban a párt volt EP-képviselõje, Szegedi Csanád is, aki azután vonult vissza a politikától, hogy fény derült zsidó származására. Azt mondta: elhiszi a Jobbik változását, de szerinte még hosszú út áll a párt elõtt. „Vona Gábor változása akkor lesz hiteles, ha vállalja a felelõsséget az elkövetett bûneiért, és bocsánatot kér azoktól, akiket politikai karrierje során megsértett. De még akkor is azt gondolnám, hogy távoznia kellene a politikából, és megtalálni a módját, hogy jóvátegye a hibáit” – nyilatkozta Szegedi.
http://24.hu/koze...-a-jobbik/
4 #4 Posta Imre
- 2016-12-15 19:15
[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=QcwwkVmCpxQ[/movie]

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 1.02 másodperc
2,967,866 egyedi látogató