Bejelentkezés
Izrael: másik helyre költözik az egész falu
Ciszjordánát szépen elkezdik kiüríteni, aztán teljes "izrael" lény-egében megszûnik. Persze csak demokratikusan, de viszonylag gyorsan. Birobidzsán az új lakhely a nem hisztizõknek, a többinek meszesgödör. Megegyeztek az izraeli kormánnyal településük másik helyre költöztetésérõl Amona ciszjordániai zsidó telepesfalu lakói – közölte hétfõn a Háárec címû lap.
Az izraeli legfelsõbb bíróság egy korábbi ítéletében elrendelte, hogy az illegális telepet december 25-ig fel kell számolni, mert házaik palesztin magántulajdonban lévõ földekre épültek. A telepesek önkéntes távozását biztosító, vasárnap megszületett egyezség nyomán szükségtelenné válik erõszakos kitelepítésük, amit az izraeli kormány igyekezett elkerülni.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya 130 millió sékelt (mintegy tízmilliárd forintot) ígért csendes elvonulásukért, és garantálta, hogy az új területen a telepesek kétszer annyi házat építhetnek fel, mint ahány eddig volt Amonában. A pénz egy részét lakókocsikban, illetve a szomszédos telepen bérelt lakásokban történõ átmeneti elhelyezésükre költik, de a helyi önkormányzat is kap belõle, és a telepesek is fejenként mintegy egymillió sékelhez (75 millió forint) jutnak a Háárec értesülése szerint.
A rendõri és katonai erõk az utóbbi napokban már felkészültek a tervbe vett kényszerkitelepítésre, s velük szemben a telepesek is ideiglenes sátrakban gyülekeztek, hogy csatába szálljanak az evakuálással szemben.
Amona 330 lakója egy közeli dombon, „elhagyott” palesztin földeken építheti fel új otthonát, de egy izraeli emberi jogi csoport képviselõje a katonai rádióban vasárnap azt mondta, hogy a kiszemelt új terület is palesztin magántulajdonban van, amit földhivatali bejegyzések bizonyítanak.
Az Izrael által 1967-ben megszállt Ciszjordániában, Svut Ráhel település közelében lévõ illegális telepesfalu ügye végigjárta az izraeli igazságszolgáltatás lépcsõit, míg végül a legfelsõbb bíróság is kimondta, hogy fel kell számolni, mivel palesztin magánterületen hozták létre.
Az ügy nyomán a telepeseket támogató Habájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevû párt egy új törvényjavaslatot erõltetett az izraeli kormányra, amely utólag legalizálná a törvénytelen izraeli telepeket, az általuk elfoglalt palesztin földek kisajátításával.
Ez az indítvány Amonára nem vonatkozik, de mintegy négyezer másik telepeslakást törvényesítene, ha életbe lépne. Az elsõ olvasatban a kneszet már megszavazta. Aviháj Mendelblit államügyész szerint azonban a parlament döntése alkotmányellenes, mert ellentétes mind az izraeli, mind a nemzetközi törvénykezéssel. Mendelblit ennek alapján leszögezte, hogy fellebbezés esetén nem vállalja a kneszet döntésének képviseletét a legfelsõbb bíróság elõtt.
A törvény elfogadását az Európai Unió, Németország, az Egyesült Államok és az ENSZ is elítélte. Ha a kneszetben végleg meg is szavaznák, az Izraelben alkotmánybíróságként is mûködõ legfelsõbb bíróság várhatóan meg fogja akadályozni az új jogszabály törvényerõre emelkedését.Link
Az izraeli legfelsõbb bíróság egy korábbi ítéletében elrendelte, hogy az illegális telepet december 25-ig fel kell számolni, mert házaik palesztin magántulajdonban lévõ földekre épültek. A telepesek önkéntes távozását biztosító, vasárnap megszületett egyezség nyomán szükségtelenné válik erõszakos kitelepítésük, amit az izraeli kormány igyekezett elkerülni.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya 130 millió sékelt (mintegy tízmilliárd forintot) ígért csendes elvonulásukért, és garantálta, hogy az új területen a telepesek kétszer annyi házat építhetnek fel, mint ahány eddig volt Amonában. A pénz egy részét lakókocsikban, illetve a szomszédos telepen bérelt lakásokban történõ átmeneti elhelyezésükre költik, de a helyi önkormányzat is kap belõle, és a telepesek is fejenként mintegy egymillió sékelhez (75 millió forint) jutnak a Háárec értesülése szerint.
A rendõri és katonai erõk az utóbbi napokban már felkészültek a tervbe vett kényszerkitelepítésre, s velük szemben a telepesek is ideiglenes sátrakban gyülekeztek, hogy csatába szálljanak az evakuálással szemben.
Amona 330 lakója egy közeli dombon, „elhagyott” palesztin földeken építheti fel új otthonát, de egy izraeli emberi jogi csoport képviselõje a katonai rádióban vasárnap azt mondta, hogy a kiszemelt új terület is palesztin magántulajdonban van, amit földhivatali bejegyzések bizonyítanak.
Az Izrael által 1967-ben megszállt Ciszjordániában, Svut Ráhel település közelében lévõ illegális telepesfalu ügye végigjárta az izraeli igazságszolgáltatás lépcsõit, míg végül a legfelsõbb bíróság is kimondta, hogy fel kell számolni, mivel palesztin magánterületen hozták létre.
Az ügy nyomán a telepeseket támogató Habájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevû párt egy új törvényjavaslatot erõltetett az izraeli kormányra, amely utólag legalizálná a törvénytelen izraeli telepeket, az általuk elfoglalt palesztin földek kisajátításával.
Ez az indítvány Amonára nem vonatkozik, de mintegy négyezer másik telepeslakást törvényesítene, ha életbe lépne. Az elsõ olvasatban a kneszet már megszavazta. Aviháj Mendelblit államügyész szerint azonban a parlament döntése alkotmányellenes, mert ellentétes mind az izraeli, mind a nemzetközi törvénykezéssel. Mendelblit ennek alapján leszögezte, hogy fellebbezés esetén nem vállalja a kneszet döntésének képviseletét a legfelsõbb bíróság elõtt.
A törvény elfogadását az Európai Unió, Németország, az Egyesült Államok és az ENSZ is elítélte. Ha a kneszetben végleg meg is szavaznák, az Izraelben alkotmánybíróságként is mûködõ legfelsõbb bíróság várhatóan meg fogja akadályozni az új jogszabály törvényerõre emelkedését.Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2016. December 19. 16:17:53
- 2016. December 19. 18:50:20
- 2016. December 21. 19:05:53
- 2016. December 22. 19:50:26
- 2016. December 24. 21:49:04