Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Olajháború zajlik Oroszország és Szaúd-Arábia között

KülföldUgyan már! Másról sem olvasni, csak a szaúdi királyi ház és a cigány banda dorgos, kurvás, kötsögös és egyéb zsidós, nõbántós, perverz, rabszolgatartós...kivégzéses, csonkításos ügyeirõl. Ez sima információs sakk-matt, s ha usa elhúz a környékrõl Kuvait meg most nyitott gigagabankot ott, így vagy beállnak a sorba, vagy mehetnek kecskehágóra.A kezdetek

A mai értelemben vett orosz-szaúdi kapcsolatok kezdete, a Szovjetunió idejére, egészen pontosan 1926. február 19-re vezethetõ vissza. Ennek jelentõségét Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter Lavrovval való augusztusi találkozóján is kiemelte: "Szaúd-Arábia nagyra értékeli Oroszországot és nem felejti el azt, hogy a Szovjetunió ismerte el elsõként Szaúd-Arábia államot és építette ki a diplomáciai kapcsolatokat".
Az orosz és szaúdi külügyminiszter a Szíriával kapcsolatos tárgyalás után
(Fotó: Alexander Zemljanicsenko)

A kezdeti idõszak fellángolását késõbb nehezítette a Szovjetunió akkori külpolitikai és gazdasági helyzete, így a diplomáciai kapcsolatok 1938-tól az Oroszországi Föderáció megalakulásáig de facto szüneteltek. A rijádi követség 24 évvel ezelõtti megnyitása óta Oroszország és Szaúd–Arábia kapcsolatai gazdasági, politikai, energetikai és vallási tekintetben változatos tendenciákat mutatnak, ám az egyik állandó és legfõbb alakító tényezõ az olaj.

Energiapiaci kitekintõ

Az ’70-es években a szaúdiak jelentõs mennyiségû kõolaj alapú energiahordozót exportáltak az európai piacokra, de Kína fejlõdésével, ezáltal az ázsiai kereslet növekedésével járó magasabb eladási árak hatására, továbbá látva az oroszok nyugat felé irányuló vezetéképítési rohamát inkább a keleti felvevõpiacra kezdtek koncentrálni. A szaúdi stratégiaváltásnak köszönhetõen Oroszország kedvezõ helyzetbe kerülhetett a nyugati országokban, míg a szaúdiak erõs gazdasági pozícióhoz jutottak Ázsiában. Az EIA 2013. évi adatai alapján Szaúd-Arábia exportjának 68 százaléka Ázsia, míg csupán 10 százaléka irányult Európa felé. 2014-ben az EU olajra vonatkozó keresletének 30 százalékát fedezték az orosz nyersanyagok, melyek az orosz export 72 százalékát tették ki. Jelenleg az orosz olaj legnagyobb felvásárlói az Európai Unióban Németország, Hollandia és Lengyelország.

Lengyelország energiaimportjának kb. 75 százaléka orosz eredetû, így a nagy orosz olajcégek a szaúdiak pozíciószerzésével szemben aggodalmukat fejezték ki egy esetleges piacvesztés lehetõségétõl tartva. Az Inosmi információi szerint az európai kereskedõk és feldolgozók ugyan elismerik, hogy a szaúdi olaj jelentõsen olcsóbb, így vonzóbb számukra, ezért az oroszok félelme is jogos, mindamellett, hogy a kelet-európai feldolgozókat eddig csak az orosz olajra specializálták. Kérdéses még, hogy a jövõben a lengyelek lojálisak maradnak-e az orosz forrásokhoz, vagy hosszú távon a szaúdi dömpingárat választják.

Szankciók és stratégiák

A Rosznyefty és a többi orosz energiaipari vállalat az állami vezetõkkel egyetemben félelemmel tekintenek az európai országok energetikai diverzifikációjának lehetõségére, mely jelentõs exportbevétel kiesést jelentene. Az európai törekvéseken kívül az ukrajnai események folyományaként életbe léptetett szankciók sem kedveznek a diplomáciai, gazdasági kapcsolatoknak, ezért az orosz vezetés kénytelen volt új piacokhoz fordulni, mint azt jól példázza a tavaly Kínával megkötött 400 milliárd dolláros gázszerzõdés lehetõsége is. Kína az EIA adatai alapján a szaúdi olaj egyik legnagyobb importõre átlag napi 1,1 millió hordónyi olaj felvásárlásával. Ennek ellenére a The Guardian információi szerint 2015. nyarán napi mennyiség tekintetében Oroszország néhány alkalommal már "legyõzte" a szaúdiakat. Az olajverseny Szaúd-Arábiával úgy az ázsiai, mint az európai piacokon tovább élezõdhet, így a piaci részesedés megtartása érdekében a szaúdiak növelhetik a kitermelést ezzel csökkentve az árakat és ellehetetlenítve az orosz szállításokat. 2015. augusztusában az USA vezetése úgy döntött, hogy a szankciós listára veszi a Juzsno Kirinszkoje mezõt, ezzel megnehezítve a Gazprom ottani 636 milliárd köbméter gáz, 97 millió tonna kondenzátum és kb. 5 millió tonna kõolaj kinyerési és értékesítési projektjét, ezzel közvetetten elõsegítve a szaúdi nyersanyagok exportját.Link

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.26 másodperc
3,393,127 egyedi látogató